Fidel Castro kilencven évet élt

Életének kilencvenedik évében elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom „atyja”. A halálhírt fivére, Raúl Castro kubai elnök jelentette be, aki nyolc évvel ezelőtt vette át bátyjától az ország vezetését. „A kubai forradalom főparancsnoka 22.29-kor halt meg” — jelentette be remegő hangon Raúl Castro a National állami tévében. A temetés időpontja egyelőre nem ismert. A hírügynökségek egymástól eltérően számoltak be róla, hogy Castro hány éves volt. A zavart nyilvánvalóan az okozta, hogy 1927. augusztus 13-án született ugyan, de születési évét később 1926-ra változtatta, hogy előbb vegyék fel a gimnáziumba, és Kubában hivatalosan az utóbbi dátumot használták. Fidel Castro 2008-ban adta át az ország vezetését öccsének, a most nyolcvanöt éves Raúlnak. Az utóbbi években egyre ritkábban állt nyilvánosság elé, ezért időről időre pletykák röppentek fel egészségi állapotáról.

Megalakult a Nemzeti Ménesbirtok

A magyar kormány több mint kétmilliárd forintért vásárolta vissza a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, melyet még 2004-ben privatizáltak, a visszavásárlás után pedig összevonták a Ménes Kft.-vel, és megalapították a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a ménesbirtokkal kapcsolatban elmondta, az összesen tízezer hektáron gazdálkodó új szervezetnek a kormány még decemberben egymilliárd forintos támogatást ad a működőképessége fenntartásához, és egy kétszer ötmilliárd forintos fejlesztést is terveznek. „A következő években megkezdődik ennek a ménesbirtoknak az újjáépítése. Az állami tulajdonba vonás megtörtént, és most az újjáépítés évei következnek, miközben tízezer hektáron fog gazdálkodni ez az új, állami tulajdonban lévő szervezet” — jelentette ki Lázár. Hozzátette, „a cél, hogy valóban a legjobb minőséget hozzuk létre, a ménesbirtok valóban mintagazdaság, a magyar agrárium zászlóshajója legyen”.

Búcsút mond az Európai Parlamentnek Martin Schulz

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a januárban lejáró megbízatása után távozik az uniós testületből, és az ősszel indul a német szövetségi parlamenti választáson. Sajtóértesülések szerint Schulz elsősorban azt reméli, hogy ő lehet a német szociáldemokrata párt kancellárjelöltje a 2017. évi választáson. A múlt héten a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap arról számolt be, hogy Schulz már tájékoztatta Sigmar Gabriel alkancellárt, a szociáldemokraták elnökét, hogy jövőre indulna a kancellári tisztségért. Gabriel a várakozások szerint 2017 elején jelenti be, hogy ki lesz a párt kancellárjelöltje. Az utóbbi időben számos találgatás látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az uniós parlamentet 2012 óta vezető Schulz a januárban lejáró megbízatása után vállalná-e újabb két és fél évre az EP elnökségét, mely a hagyomány és a pártközi megállapodások szerint is ezúttal az Európai Néppártnak járna. Ha pedig a néppárt veszi át az EP elnökségét, akkor mindhárom főbb uniós intézmény — az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament — élén néppárti politikus állna. Lehetséges EP-elnökjelöltként elsősorban a francia Alain Lamassoure-t és az ír Mairead McGuinnesst emlegetik.

Kegyelmeket osztogat a leköszönő amerikai elnök

Barack Obama a napokban újabb 79 elítéltet részesített kegyelemben. A leköszönő elnök október óta 351 bűnözőnek adott kegyelmet, és megfigyelők szerint elnöksége hátralévő heteiben is hasonlóan gyors ütemben kíván élni ezzel a jogával. Az elnök eddig 1023 embert bocsátott szabadon, többet, mint az őt megelőző tizenegy hivatali elődje összesen. A kegyelemben részesítettek többségét nem erőszakos, hanem kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt ítélték börtönbüntetésre, 342-en azonban életfogytig tartó büntetésüket töltötték. „Két hónapunk maradt a következő elnök beiktatásáig, és az előttünk álló hetekben az elnök szerintem ugyanilyen ütemben él majd a kegyelmi jogával” — nyilatkozta a döntés után Neil Eggleston, a Fehér Ház jogi ügyekben illetékes tanácsadója. Arról nem beszélt, hogy Obama elnök vajon még hány elítéltnek ad kegyelmet, viszont a helyettes igazságügyi miniszter, Sally Yates szerint augusztus 31-én 6300 kegyelmi kérvény volt a minisztériumban.

Óriáskarambol Kínában

Vélhetően az évtized legnagyobb tömegbalesete következett be Kínában. Több mint ötven jármű karambolozott a csúszós úton egy köd borította autópályán. A szerencsétlenségben tizenhét ember meghalt, harmincheten pedig megsérültek. Egy, a balesetet sértetlenül túlélt sofőr a kínai televíziónak elmondta, az eset idején nagy volt a köd az érintett autópálya-szakaszon, ezért lassan haladt. Egyszer csak azt látta, hogy két keresztbe fordult jármű zárja el az utat. Neki még sikerült félreállnia, és ezzel elkerülnie az ütközést, de a mögötte érkező két jármű szinte azonnal karambolozott. A tűzoltók még éjszaka is dolgoztak, és a mentési munkálatokat csak tizenkét órával a baleset után fejezték be. A szerencsétlenség okát azóta is vizsgálják.

Nyitókép: Szalai Attila illusztrációja