Álljunk meg egy szóra! című műsorában Vágó Istvánnal közösen nyelvi kérdésekre reflektáltak, egy-egy szó vagy kifejezés eredetét, helyességét magyarázták el, illetve nézői kérdésekre válaszoltak.

Egyetemi tanulmányai alatt Pais Dezső szemináriumai hatására kezdett komolyabban nyelvtudománnyal foglalkozni. A diplomájának megszerzés után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni.

Fotó: Czimbal Gyula / MTI/MTVA

Tudományos munkájának egyik első mérföldköve az 1962-ben megjelent kandidátusi értekezése, melynek címe és alcíme: A szóhasadás – egy kevéssé számba vett szóalkotásmód típusai és szerepe irodalmi és köznyelvünk fejlődésében. A későbbiekben a szaknyelvek helyzetét is kutatta, a szaknyelvek megújításának szükségességét hirdette.

1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt. Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, ezek között volt a Magyar Nyelvőr és az Édes Anyanyelvünk. 

A kezdetektől aktívan részt vett az Anyanyelvápolók Szövetségének munkájában. 1989-től a szervezet főtitkára, majd alelnöke, 1994-től pedig ügyvezető elnöke volt. 2008 decemberében a közgyűlés az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökévé választotta, 2013 óta pedig tiszteletbeli elnöki pozíciót töltött be.

Több díjat és elismerést érdemelt ki. Többek között az Apáczai Csere János-díj (1992), a Prima díj (2004), a Magyar Örökség díj (2007), a Prima Primissima díj (2012) birtokosa volt.

Fontosabb művei: Mai magyar nyelvünk (1976), Nyelvművelő kézikönyv I-II (1985), Álljunk meg egy szóra! (1991), Nyelvművelő kéziszótár (2005)

Grétsy László február 13-án töltötte volna be a 92. életévét.

Forrás: Anyanyelvápolók Szövetsége, Wikipédia, Pannon RTV