Miután az oktatási és kulturális stratégiák nyilvános vitája hamarosan elkezdődik, Fremond Árpád, az MNT elnöke kijelentette, hogy 2023-at a stratégiák évének nyilváníthatjuk. Azt hangsúlyozta, hogy most egy olyan tájékoztatási stratégia került napirendre, amelynek célja a vajdasági magyar közösség anyanyelvű tájékoztatása színvonalának javítása. A legfontosabb, hogy a közösség anyanyelven tudjon tájékozódni — emelte ki. Véleménye szerint a közösségnek olyan tartalmakra van szüksége, amelyek elsősorban a vajdasági magyarokról szólnak. Kiemelte, sikerként lehet nyugtázni, hogy az országos médiatörvény sem csorbította a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatást illetően. Ez pedig a VMSZ és az MNT összehangolt munkájának köszönhető. Egyúttal hangsúlyozta az MNT alapításában működő médiavállalatokban történő fejlesztések jelentőségét, továbbá az archiválást, az etikai kódex kidolgozását, a szakmaiság erősítését és a továbbképzések megszervezését. Az MNT elnöke a stratégia nyilvános vitájáról elmondta, hogy az észrevételekre, amennyire csak lehetett, igyekeztek pozitívan reagálni

A stratégia célja a minőségibb anyanyelvű tájékoztatás, ehhez pedig megfelelő eszközök, anyagi háttér és jó újságírók kellenek — összegezte Kabók Erika. Az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja a stratégiáról elmondta, hogy két részre bontható. Az egyik a szakmaiságra, a minőségi újságírásra és a helyzetelemzésekre fókuszál, ezek mellé rendel feladatokat, míg a másik részben felsorakoztatott intézkedések az újságíró-társadalom presztízsének növelését szolgálják. Kabók az anyagi támogatások kapcsán kiemelte, hogy az MNT által alapított nyomtatott sajtóorgánumok állami támogatásban részesülnek, ám például a Pannon RTV pályázatokon vesz részt. Mint mondta, a községi pályázatokon elnyerhető összegek folyamatosan csökkennek, másrészről pedig ellentétben a Pannon RTV-vel más médiavállalatok jelentős pénzeszközökhöz jutnak. — Éppen ezért készíteni kell egy áttekintést, hogy mely községben mekkora összeget fordítanak a tájékoztatásra, és ebből mekkora szelet jut a magyarul is tájékoztató médiaházaknak. Ennek birtokában kell majd azzal érvelni, hogy a lakosság számarányának megfelelő összegek jussanak el a magyar tájékoztatási eszközökhöz — tette hozzá Kabók.

Kozma Lívia, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szórványban megmaradjanak a kistérségi médiumok, ezzel is elősegítve ott az anyanyelven történő tájékoztatást és ezzel a magyar identitástudat megőrzését.

Lovas Ildikó a stratégia nagy értékének nevezte azt a tényt, hogy a dokumentum a médiaházak esetében nem az értelmezhetetlen objektív, hanem a közszolgálati funkciót kívánja erősíteni. Mint mondta, az MNT-alapítású sajtótermékek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne számoljanak be mindenről, egyúttal elvárható, hogy ragaszkodjanak olyan egyszerű morális elvekhez, amelyek nemcsak az újságírást alakították, hanem az európai világ értékrendjét is. Hozzátette: az átalakulófélben lévő világban a sajtónak kapaszkodót is kell nyújtania.

Az ülésén továbbá több, MNT által alapított intézmény 2024-re vonatkozó munka- és pénzügyi tervét is elfogadták, valamint kinevezték a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatójának az eddig megbízott igazgatóként tevékenykedő Erdődi Edvinát, aki számos nagy léptékű beruházást valósított meg a vállalat nyomdaipari részlegében.