home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
El akarták égetni Csontváry festményét...
KISIMRE Ferenc
2012.06.20.
LXVII. évf. 25. szám
El akarták égetni Csontváry festményét...

- Szalai Attila karikatúrájaKiapadhatatlan a magyar bűnözők kelléktára, mármint az elkövetési módszereké. Természetesen ez csak jellemzése a latrok ténykedésének, és nem dicsérete, merthogy arra bizony nem szolgálnak rá semmiképp sem. Különösen az utóbbi időben nem. Szinte nap mint nap olvas...

- Szalai Attila karikatúrája

Kiapadhatatlan a magyar bűnözők kelléktára, mármint az elkövetési módszereké. Természetesen ez csak jellemzése a latrok ténykedésének, és nem dicsérete, merthogy arra bizony nem szolgálnak rá semmiképp sem. Különösen az utóbbi időben nem. Szinte nap mint nap olvashatunk a hatalmas mennyiségű drogszállítmányokról, melyeket az éber fináncok a gondosan becsomagolt import fehérnemű között fedeznek fel a kamionok rakterében, vagy az ország különböző pontjain pedáns gondossággal termesztett vadkender-ültetvényekről, melyek tulajdonosai kilencvenkilenc százalékban vietnami albérlők, akik hosszú időre vesznek bérbe egy-egy kertvárosi házat vagy üzemen kívüli gyártelepet, és ott rendezik be jól jövedelmező telephelyeiket. Mindaddig persze, amíg a bűnüldöző szervek le nem csapnak rájuk. Az utóbbi évben legalább 10-15 ilyen esetről értesülhetett a nyilvánosság.
De ide sorolhatjuk azt a csöppet sem veszélyes ''beavatkozás”-t is, amelyet a kelet-magyarországi megyékben szinte divattá tettek a kisebb falvak lakói: úgy lopták az áramot, hogy felmásztak az utcai villanypóznákra, és egyszerűen rácsatlakoztak a (feszültség alatt lévő) vezetékre! Mire észrevették az illetékesek - milliárdos kárt okoztak az áramszolgáltatónak, s nem egy utcabeli maradt villany nélkül a szomszéd szakszerű beavatkozása miatt... Nehogy azt gondolja a kedves Olvasó, hogy ezzel a primitív módszerrel való lopás az áramszolgáltatás megszerzésének egyetlen módja. Dehogy, hiszen éppen a közelmúltban lepleztek le Budapesten egy négytagú bűnbandát, amely csaknem 100 millió forinttal rövidítette meg a fővárosi áramszolgáltató céget. Ezek a bűnözők a mérőórák visszaállítására szakosodtak, azon belül is az éves átalányt fizető nagyfogyasztóknak ''segítettek”. Hogy miként? Volt beépített emberük, egy ügyfélszolgálati munkatárs a vállalatnál, ő hajtotta fel az üzletfeleket, s amikor elkészült a munka, akkor osztoztak a bevételen.
A fenti agyafúrt bűnözői praktikákat azonban elhomályosítja az a nemrégiben napvilágra került eset, amely neves festők alkotásainak a megszerzéséről szól. Egy budai villából tűnt el hat értékes festmény, melyek közül a rendőrség négyet viszonylag gyorsan meg is talált, több embert őrizetbe is vett, főleg olyanokat, akikkel már volt ''személyes találkozása”. A jóemberek ugyanis vagyon elleni bűncselekményekből éltek... Így találták meg Csontváry Kosztka Tivadar A szerelmesek találkozása, Szinyei Merse Pál Vadregényes táj, Mednyánszky László Csavargó, valamint Holdsütés című remekművét.
Az első, a Csontváry-alkotás a legértékesebb, sőt az elő-és az utóélete is igen érdekesnek bizonyult. A képről ugyan tudtak a művészettörténészek, s az is bizonyos volt, hogy 1902 körül készült, s a legtöbben Lehel Ferenc muzeológusnak az 1931-ben megjelent monográfiájára hivatkoztak, melyben egy fekete-fehér fotón látható ez a festmény. Azután eltűnt a nyilvánosság elől, soha nem szerepelt kiállítási katalógusokban, és nem adták árverésre sem. Végül egy családnál bukkant fel, amely 60 éven keresztül volt a tulajdonosa, de tagjai nem műgyűjtők, így 2003-ban elhatározták, hogy árverésre bocsátják a híres alkotást. A krónikások erről az árverésről megírták, hogy Csontváry A szerelmesek találkozása című műve hazai rekordot döntött: a 85 millió forintos indulóár után 230 millióért kelt el a budapesti liciten! Amikor az idén tavasszal a betörők ellopták a budai villából a világhírű festő alkotását, nem voltak tudatában az értékének. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a média elkezdett foglalkozni a képlopással, tudták, hogy a rendőrség keresi őket, igyekeztek megszabadulni a Csontváry és a többi festő ''cuccai”-tól is, mígnem arra az elhatározásra jutottak, hogy a legértékesebbet, esetünkben a Csontváry-festményt, befalazzák. Elhatározásukat tett követte, így került a falak mögé a több mint 200 milliót érő alkotás, de még szörnyűbb volt a pánikban lévő bűnözők következő lépése, hogy meg kell semmisíteni, azaz el kell égetni a számukra felesleges képet! Tettüket azonban nem bírták véghezvinni, mert lecsaptak rájuk a rendőrök.
A Csontváry-festmény és a másik három remekmű tehát viszonylag jó állapotban került vissza tulajdonosához. Ugyanez azonban már nem mondható el az utolsó két alkotásról: Kádár Béla Válaszút című és egy ismeretlen németalföldi festő tájképéről. Ezeket a műalkotásokat a fővárostól harminc kilométerre délre, az 5-ös út mentén találták meg - egy nejlonzsákba csomagolva. A bűnözők valószínűleg ezektől is meg akartak szabadulni, ezért dobták ki a forgalmas út melletti árokba a több tíz milliót érő festményeket. A szakértők véleménye szerint Kádár Béla festménye az időjárás miatt alaposan megrongálódott, restaurálásra szorul. A németalföldi művész munkája viszonylag sértetlenül úszta meg a képtolvajok által teremtett méltatlan helyzetet.
A vizsgálat - amint az ilyenkor ugyebár lenni szokott - folyamatban van. Arról még nincs a honi berkekben értékelhető információ, hogy a bűnözők vajon megrendelőknek dolgoztak-e vagy saját haszonszerzés céljából. Egyvalami azonban bizonyos: semmiképpen sem műélvezetből, önmaguk esztétikai igényének kielégítéséért lopták el a csaknem félmilliárd forintot érő hat alkotást...

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..