Éppen erre kértem én is Kiss Tóth Erikát, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnökét, hogy tekintse át a megtett utat, vagyis összegezze a lassan mögöttünk lévő évet.

— Úgy érzem, csak rajtunk áll, milyennek látjuk a 2023. esztendőt. Nem sok mindenben különbözött ez az év sem a többitől. Voltak keserű és boldog pillanataink, de mindig igyekeztünk pozitívan gondolkodni. A tervezett eseményeinket megvalósítottuk, de akadtak olyanok is, amelyekről már-már lemondtunk, de végül mégsem adtuk fel. Mindez hozzáállás és lelkesedés kérdése. A csapat tagjai szerencsére mindig azt tartották a legfontosabbnak, hogy kreatívan álljanak a munkához — kezdte a beszámolóját Kiss Tóth Erika, majd az egyik vagy talán a legfontosabb dologgal, az utánpótlással folytatta. — Folyamatosan arra törekedtünk, hogy új tagokat toborozzunk a meglévő, jól működő szakcsoportjainkba, ami többé-kevésbé sikerült is. Örömmel tölt el, hogy főleg gyerekek, fiatalok jelentkeztek. A helyi általános iskolában hangszerbemutatót és táncházat tartottunk, hogy a népzenei és a néptánckultúránkat népszerűsítve próbáljuk a gyerekeket bevonni az egyesületünk munkájába. Ez is egy módja annak, hogy ismerkedjenek a hagyományainkkal, melyek megtartanak bennünket, a magyarságunkat. Így valósulhat meg minden évben a hagyományos Gyermek- és Ifjúsági Néptánctábor, mely igen népszerű a fiatalok körében. Határon átívelő kapcsolatoknak köszönhetően az idén Romániából, Avasújvárosból voltak vendégeink, majd a látogatást viszonozva, a Topogó csoport nagylányaival mi is részt vettünk az ő néptánctáborukban. Ilyen és hasonló programokat szeretnénk szervezni az ifjú Sóvirág néptáncegyüttesünknek is, melyhez új tagok csatlakoztak. A Ciróka nevet viselő ovis társaság is gyarapodott, és alakult egy harmadik néptánccsoport is. Egyelőre próbaidős, de eddig jól funkcionál. Azok a fiatalok, akik még nem indultak el a középiskolába, vagy már befejezték, összefogtak, és a tiszaszentmiklósi Piros Tulipán Magyar Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, valamint a Móra Ferenc MME tagjai szerveződtek új csoportba, hogy táncolhassanak. Jól képzett, remek oktatóink vannak, Varga Viola és Gazsó Tibor, akik már évek óta foglalkoznak a néptáncosainkkal. Megmérettetésekre, vendégfellépésekre járnak, amiben remek partnerek a szülők is.

A Cs. Simon István Vers- és Prózamondó Találkozóra megtelt a nagyterem

A csókai egyesületben a népzenei szakosztályban citera- és hegedűoktatás folyik Mihók Attila és Polyák Dániel vezetésével, az irodalmi csoport viszont várja az érdeklődők jelentkezését. 

— Szeretnénk, ha a jövőben is mi szervezhetnénk meg a magyarországi Versünnep rendezvény vajdasági elődöntőjét. Az első elnökünk és egyik alapítónk, Cs. Simon István író, költő, újságíró nevét viselő vers- és prózamondó találkozónk továbbra is népszerű Vajdaságban, jövőre készülünk a tizedikre. Az idei évben a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű gyermek- és ifjúsági rendezvénynek minősítette a néptánctáborunkat és versmondó versenyünket, ami számunkra azt bizonyítja, hogy jó úton haladunk.

Részlet a néptánctábor záróműsorából

Kiss Tóth Erika arra is kitért, hogy a Csalogány asszonykórus két minősítésen is kiválóan szerepelt. A XIV. Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntője felnőttmezőnyében Budapesten Vass Lajos Nagydíjban, Csókán pedig a VII. Magyar Nemzeti Népdalkórus-fesztivál KÓTA-minősítőjén Aranypáva díjban részesült.

— Jelentős nekirugaszkodással vitte sikerre a csapatot Fehér Mária, az énekkar tagja, valamint Tóth Rozália művészeti vezető. A kórus lassan harminc éve tartja ezt a szintet. Az eddigi teljesítmény kötelezi a tagokat a minőségi munkára, hiszen ők sokak szemében példaképek nemcsak Vajdaságban, de külföldön is. A Fehér Piroska által vezetett Százszorszép kézimunka-szakosztály eredményessége nemcsak az együttes alkotásban, hanem a közösségépítésben is rejlik. A kézimunka- és a kézműves-foglalkozások kötik össze őket a hasonló vajdasági és magyarországi csoportokkal. A Kárpát-medence minden tájegységének mintáit ismerik, tanulnak és tanítanak, a hazai és a nemzetközi kiállításoknak nemcsak résztvevői, hanem szervezői is. A kézművesmesterségek iránt érdeklődők kedvéért csatlakoztunk A Szakkör mozgalomhoz, a második körben a gyöngyfűzést, a papírfonást, a vesszőfonást, a natúr kozmetikát és az éremgyűjtést vállaltuk fel. Az utóbbi témát a nemzeti történelmi és kulturális örökség szakosztályunk tagjaival szeretnénk körbejárni, és kíváncsian várjuk, sikerül-e felkelteni a fiatalok érdeklődését is. Fontos tudni, hogy Csonti István vezetésével ez a csoport is működik nálunk, hiszen ismernünk kell a településünk, a jeles épületeink, mint például a templom és a kastély történetét. Az egyesületünkben évente egyszer teret adunk a képzőművészetnek. Ilyenkor Igor Savićević tanár úr segítségével ifjú művészek szárnybontogatásának lehetünk a szemtanúi. Egy-egy alkalommal számos festmény készül, ezeket kiállításon csodálhatják meg az érdeklődők. Igyekszünk olyan oktatókat találni és alkalmazni a foglalkozásokhoz, akik a pályaválasztásban is példát mutatnak, segítenek a fiataloknak, mert úgy gondolom, ez is egyike a feladatainknak.

Munkában az ifjú képzőművészek

Az egyesület elnöke arra is emlékeztetett, hogy 2020-ban az öt évtizedes tevékenységükért, mellyel hozzájárultak a térségben élő magyarság hagyományainak megőrzéséhez és identitásának erősítéséhez, kiérdemelték a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Mint mondta, ez arra kötelezi őket, hogy továbbra is lelkiismeretesen, odaadással és önzetlenül folytassák az eddigi munkájukat.

A csókai Móra Ferenc MME támogatói a Magyar Nemzeti Tanács, a Csoóri Sándor Alap — Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazdasági és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, Csóka Község Önkormányzata, a Csóka Művelődési-Oktatási Központ, valamint nem utolsósorban a szülők.

A zárómondat pedig csakis ez lehet: együtt továbbra is erő vagyunk!

Táncosok vendégszereplésen (Fotók forrása: A Móra Ferenc MME Facebook-oldala)