A felszín alatt tombol a mély, a 40 millió szegény, a középosztály elsorvadása, a fokozódó bevándorlás, a szociális és az egészségügyi rendszer összeomlásának fenyegető réme, az egyre erősödő, államok közti gazdasági, ideológiai és kulturális ellentétek, Los Angeles és New York külön világa, az észak és dél között jelen levő évszázados különbség mind-mind olyan tényező, amely az eddigi birodalmi módszerekkel és a kétpártrendszerrel, úgy tűnik, nem oldható meg.

Mindez által a pénzhatalmi elit felfoghatatlan gazdagságának a fenntartása a jövőben egyre drasztikusabb, erőszakosabb és elképesztőbb módszerekkel történhet. A középosztályból felfelé már nemigen vezet út, egyre inkább csak lefelé, így a 40 millió szegényből rövid idő alatt 40 + 40 millió lehet. Az amerikai középosztály ugyanis egészen egyszerűen többletköltséget rótt a birodalomra. Nehéz nem észrevenni, hogy a jelenlegi, polgárháborúhoz közeli zavargások legnagyobb célpontjai a középosztálybeliek. Valójában a pénzhatalmi elit, a tőkeóriások és a multinacionális cégek fogtak össze a média segítségével a kiszolgáltatott, elszegényedett és perifériára sodródott lakosság tömegeivel a polgári társadalom felszámolásának érdekében.

Elgondolkodtató adat, hogy egy átlagos, a felsőosztályba tartozó amerikai család vagyona a ’70-es években még csak kétszerese volt egy jómódúbb középosztálybelinek, ma csaknem a tízszerese. Emellett fontos még kiemelni az államok közötti, jelentős mértékű gazdasági különbségeket. Kalifornia vagy Texas fényévekkel gazdagabb a többi államnál. Könnyedén működhetnének önállóan is. Talán hihetetlenül hangzik, de ha Kalifornia önálló ország lenne, a világ ötödik legnagyobb gazdaságának számítana, Texas pedig a tizenegyediknek.

Szóval egy esetleges polgárháborús forgatókönyv mellett könnyebben elképzelhető a jövőben az Egyesült Államok darabokra hullása.

Szalai Attila rajza