Oromiak és környékbeliek részvételével Orom Helyi Közössége szemétszedési akciót szervezett szombaton délelőtt a Velebiti-tó partján. Az önkéntesek két csapatban gyűjtötték össze a tóparton hagyott hulladékot, teljesen körbejárva a területet. Gyorsan teltek a zsákok a szorgos kezek nyomán.
A Magyarkanizsa község területén levő Velebiti-tó meseszép. Ha az ember Kanizsáról Oromra utazik, a két nagy kanyar között felsejlik a hatalmas kékség a szántóföldek között. Pecázni csoda jó hely, kirándulás közben mindig akad valami új felfedeznivaló, ló hátán bejárni felejthetetlen, a madárcsicsergés megnyugtató, a táj és a tó pedig nemhogy évszakról évszakra, hanem szinte napról napra új arcát mutatja. Aki még nem járt ott, ne legyen rest, menjen el, nézze meg, gyönyörködjön benne, és élvezze a tájból áradó nyugalmat, beszélgessen a horgászokkal, a gátőr házaspárral, legeltesse szemét a vadkacsákon.
A gyönyörű Velebiti-tó
— A velebiti akkumulációs tó 1982-ben épült, hossza 2,5 kilométer, néhol a 700 méter szélességet is eléri, a mélysége 5—9 méter. A Palicsi-tó megmentését szolgálja, hiszen felfrissíti annak vizét, ezáltal megvédi növény- és állatvilágát. Két pumpaház — az oromi és az adorjáni — nyomja a vizet a Velebiti-, illetve a Palicsi-tóba, ezzel kiegyenlítik a vízszintkülönbségeket. A tó nagyon fontos funkciót tölt be a sportolás, a turizmus és a szabadidő eltöltése tekintetében. A Kapitány-rét Halgazdaság 2016 óta felügyeli a tavat, azóta folyamatos a haltelepítés, így a horgászok nagy örömére ponty, amur, busa él a vízben — foglalta össze a találkozó elején a takarítási akcióban részt vevők számára Galac Zsolt. A kispiaci, illetve a horgosi (és a bajmoki) általános iskola földrajztanára kíséretében mintegy negyven felsős érkezett Kispiacról. Kérdésemre elmondta, a természethez fűződő szerelme középiskolás kora óta töretlen. — A Velebiti-tavat a horgosi és a kispiaci gyerekek nem igazán ismerik, nekem földrajz szakos pedagógusként az is a feladatom, hogy közelebb hozzam hozzájuk vidékünk természeti szépségeit, és ez csak akkor lehetséges, ha együtt eljövünk, és a saját szemükkel látják, illetve körbejárják, miközben kapnak néhány információt is a helyről. Egy-egy ilyen akció sikeressége a diákok körében mindig attól függ, hogy a tanár hogyan „tálalja”. Amikor a tanulók látják, hogy a felnőtt is dolgozik, viszi a szemeteszsákot, akkor nekik sem esik nehezükre. Nagyon örülök, hogy ilyen események megvalósulhatnak, minél több ilyen megmozdulásra lenne szükség.
Magányos csónakos
— Velebiten sajnos nagyon kevés az óvodás és az iskolás, összesen tizennégyen vannak, de örülünk, hogy mindannyian eljöttek, és öt-hat gyerek a magyarkanizsai iskola szerb tagozatairól is velünk tartott Hinić Tatjana testnevelő tanár vezetésével. Ez egy nagyon szép akció, hiszen a Velebiti-tó környékét nyáron sokan felkeresik, főleg gyerekek, akiket meg szeretnénk tanítani arra, hogy gondoskodni kell a környezetünkről — magyarázta Balázs Jadranka, Velebit Helyi Közösségének titkára.
Szemetet szedtek kicsik és nagyok a tóparton
— Sok szemetet találtunk, üvegeket, szőnyegeket — mondta Firic Dianna oromi nyolcadikos, aki osztálytársaival és osztályfőnökükkel, Majlát Herminával gyűjtötte zsákokba a mások által a tóparton hagyott hulladékot, s úgy fogalmazott, egyáltalán nem ciki ezt csinálni. — Gyakran lejárunk a tóhoz, pecázunk, fürdünk, és nagyon zavar bennünket a sok szemét. Mi soha nem hagyjuk itt, hanem beletesszük egy zacskóba, és otthon beledobjuk a kukába.
Gyülekező a tóparton
Családok is takarítottak a tó körül, az oromi Bicskei Marianna vadász férjével és hatéves, nagyobb lányukkal szorgoskodott. Több zsák szemetet szedtek össze, főleg flakonokat, nejlonzacskókat, konzervdobozokat, sőt egy régi matracra, kabátra, autóülésre is rábukkant a csoport, úgyhogy gyorsan telt az önkéntesek nyomában járó traktor pótkocsija.
— Vadászként a férjem sokat tartózkodik a tó környékén, a lányok a nagyszülőkkel is szoktak itt kirándulni. A közelünkben, a mi területünkön van, természetes, hogy mi is kivesszük a részünk ebből a megmozdulásból.
Gyorsan teltek a zsákok és a traktor pótkocsija
Muhi Hermina, a tóthfalui Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület tagja is csatlakozott a szemétszedők népes táborához. Örömmel mutatta a tájat, illetve idézte fel, milyen jókat szokott errefelé lovagolni Remény hátán, de a lovas kocsis kirándulásokra érkezőket is ő szokta kísérni.
— Egyértelmű volt, hogy én is itt leszek, hiszen a legutóbbi lovaglás közben is észrevettük, hogy akad szemét bőven, ez a hely pedig gyönyörű, kár lenne hagyni, hogy ellepje a hulladék.
A természet szépsége
— Egy oromi polgár ötletét karolta fel a helyi közösség — nyilatkozta Lékó Róbert tanácselnök. — Csatlakozott hozzánk Kispiac és Velebit Helyi Közössége, az oromi VadON ifjúsági szervezet, a két vadászegyesület tagjai, a Kapitány-rét Halgazdaság munkásai, az iskolások Kispiacról, Velebitről, Oromról, továbbá szép számú polgár is jelentkezett a meghirdetett akcióra. Az összegyűjtött szemét a regionális hulladéktárolóba kerül. Az volt a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a Velebiti-tóra, arra, hogy ez egy természeti kincs, kiváló kiránduló- és horgászhely, példát is akarunk mutatni a mólótulajdonosoknak, nem mellesleg pedig ez egy kiváló közösségi tevékenység is.
A megmozduláson részt vett felnőtteket halászlével, a gyerekeket pedig pizzaszelettel vendégelték meg a szervezők.
Horgászok kedvenc helye
Munkaakcióra fel!
Félúton a lenti tóparton
Szorgos kezek gyűjtik a szemetet
Indulásra készen az önkéntesek
Fotók: Fehér Márta és Muhi Hermina