A világ Szabadkára érkezett — a mondat, melyet mindenki hallott már, ha az Interetno Fesztivál került szóba, s az idén, néhány év kihagyás után, ismét jöttek a városunkba egészen távoli országokból is táncosok, hogy közelebb hozzák kultúrájuk egy szeletét, s egy picit belekóstoljanak a miénkbe. 23. alkalommal szervezte meg a Népkör MMK ezt a sok embert a térre csalogató fesztivált.
Az Interetno főszereplői természetesen a táncosok, akik az idén nyolc országból érkeztek Szabadkára. A hazai csoportokon kívül betáncolt a szecesszió városába még Bolívia, Portugália, Ecuador, Kolumbia, Észak-Ciprus és Bulgária is. A 23. Interetno házigazdája, Hajdú Tamás színművész üdvözölte a közönséget és hívta táncba a Népkör táncosait, akik az Interetno Fesztivál himnuszára készített koreográfiájukkal kezdték meg a nyitónap hivatalos programját. Előtte azonban már megtelt a központ kirakodókkal, kézművestermékek, bögrék, bútorok, szappanok, ékszerek, kendők, szőnyegek várták, hogy megvásárolják őket. És mellettük természetesen ott sorakoztak az ismerős standok, hogy éhen és szomjan se maradjon a fesztiválozó forgatag.
A tánccsoportok, ahogyan az előző években megszokhattuk, zászlót lengetve és tánclépésekkel vonultak az őket üdvözlő közönség között fel a fesztivál színpadára. A legnagyobb sikert talán a dél-amerikai csoportok aratták, hiszen népviseletüket tekintve is nagyon különböznek az európaitól, egy picit olyan volt, mintha mi magunk utaztunk volna el ezekbe a távoli országokba, látva az ott élők arcát, energiáját s a nagy mosolyokat. Mert abban nem volt hiány. A szabadkaiak igazi házigazdaként fogadták a vendégeket, lelkesen köszöntötték őket a felvonuláson.
Ezután Bodrogi Béla, a fesztivál igazgatója állt mikrofon elé, s megnyitóbeszédében elmondta, az, hogy már évek óta együtt ünnepelhetünk, túlmutat egy rendezvényen, ez már a kultúrák, hagyományok és közösségek ünneplése is. Mint hangsúlyozta, ez az esemény nemcsak szórakoztat, hanem egyedülálló lehetőséget ad arra is, hogy megismerkedjünk más kultúrákkal, és építsük a kölcsönös megértést, tiszteletet.
— Szabadka mindig is híres volt sokszínűségéről és vendégszeretetéről. Ezen az ünnepen különösen érezhetjük, hogyan fonódnak össze a különböző kultúrák és hagyományok, hogy egy gazdag és színes mozaikot alkossanak, amely mindenkit gazdagít.
Tőle a szót Srđan Samardžič, a Városi Tanács idegenforgalmi, beruházási ügyekkel és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tagja vette át, aki a polgármester és Szabadka Város Önkormányzata nevében is köszöntötte az Etnopolis lakosait, és hivatalosan is megnyitotta a fesztivált.
— Elégedettségemnek kell hangot adjak, hogy a fesztivál öt napjára Szabadka ismét a találkozások helyszínévé válik. Ez idő alatt a különféle hagyományok és kultúrák, valamint a fiatalok az egész világból itt Etnopolisban, városunk központjában találkoznak, ahol megjelenik a régi és új, hagyományos és modern — mondta Samardžič, majd hozzátette, reméli, hogy akik idejöttek, tudnak majd tapasztalatot cserélni, s új barátságokra is szert tesznek, emellett pedig megismerik a multietnikus Szabadkát is, a várost, mely nemcsak a régióban, de azon túl is híres vendégszeretetéről, toleranciájáról, a különbözőségek őrzéséről és ápolásáról s az egység iránti elkötelezettségről. — Remélem, jól érzik majd magukat itt nálunk, és pozitív üzenetekkel térnek vissza saját hazájukba, s azt is remélem, hogy találkozunk velük majd még egy következő Interetno valamelyikén. A folklór fontos része a nemzeti identitásunknak, a néphagyományok és népművészet pedig külső kifejezése nemzeti létünknek, s erről vagyunk felismerhetőek a többi nép között, ezért kell rájuk nagyon vigyázni.
Hogyan is indult mindez?
A szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ 2002-ben álmodta meg, és azóta is szervezi az Interetno Fesztivált, melynek legerősebb vonzereje a közösségi érzés. Kultúra, hagyomány, kulturális értékek — e három fogalom jellemzi Vajdaság egyik legnagyobb jelentőségű hagyományőrző eseményét. A lépésről lépésre fejlődő fesztivál a kezdetektől fogva elhivatottan hirdeti a folklór és a népművészet fontosságát, az eredeti népzenét és néptáncot magas szinten bemutató tánccsoportok és zenekarok közreműködésével. A fesztivál, habár egynapos rendezvénynek indult, az évek alatt összművészeti programsorozattá alakult, melyen a zene, a tánc és a színház mellett a kézműveshagyományok is megjelennek. 2019-től a fesztivál az UNESCO és a Folklórfesztiválok és Népi Művészetek Szervezeteinek Nemzetközi Tanácsa szakmai védnöksége alatt szerveződik mint az UNESCO hivatalos partnere. Az Interetno megkapta a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folk Arts) nemzetközi szervezet szabályzata alapján a CIOFF nemzetközi fesztivál minősítést. Ezt Szerbiában csak két fesztivál kapta meg — olvasható az Interetno honlapján.
A nyitóest várva várt fellépője a Fitos Dezső Társulat volt, mely a Falu című táncelőadásával lépett színpadra. A társulatot Fitos Dezső és Kocsis Enikő hívta életre. Alkotópárosuk munkássága meghatározó, példaértékű és útmutató a Kárpát-medencei táncéletben. Nem csupán a magyarországi amatőr és hivatásos együttesek állandó alkotói, táncmesterei, de táboraikkal, kurzusaikkal a határon túli magyar amatőr csoportok és professzionális társulatok életében is évtizedek óta jelentős szerepet töltenek be. A Kárpát-medence kulturális sokszínűsége, annak kimeríthetetlen folklórkincse, változatos és színes világa inspirálja őket. Előadásaik az autentikus gyűjtésekre, a tánc- és a zenei anyagra épülnek, de a hagyománytisztelet mellett bátran kísérleteznek az előadó-művészeti társműfajok bevonásával is, tágítva a határokat. A báb-, színház- és cirkuszművészetet, a táncművészet más ágait érzékenyen beolvasztják a magyar folklórkincsbe, s ezáltal olyan fúziók jönnek létre, amelyekben a néptáncra épülő egyéb alkotóelemek egymást erősítve hoznak létre eredeti műveket.
Fitos Dezső a szűnni nem akaró taps után elmondta, ritka jó közönségnek bizonyultak a szabadkaiak, s annak különösen örül, hogy nem csak a magyar ajkú nézők tetszését sikerült elnyerni, ami csak megerősíti őt abban, hogy a tánc nyelve nemzetközi.
Az előadás után a Népkörben folytatódott a buli, ahogyan minden este, hiszen ez a helyszíne a nemzetek táncházának — az első este például forró latin ritmusok és magyar népzene váltakozott. Az biztos, hogy ülve senki nem maradt.
Az Interetno Fesztivál színes programjából a kicsik sem maradtak ki, az Aranykapu Játszóházban különféle gyerekfoglalkozásokat tartottak, ki lehetett próbálni régi mesterségeket, volt hangszerbemutató, szövés, gyöngyfűzés, quilling, Pöttöm táncház s még sok minden más. A szabadkai városháza aulájában Hungarikumaink: A matyó népművészet címmel nyílt kiállítás, a World Music Színpadon pedig fellépett a Canarro, a Tárkány Művek zenekar, valamint Bognár és zenekara interaktív, családi koncertjére is várták a közönséget, hogy csak néhány remek programot emeljünk ki a sokból.
Honlapunkon fényképes beszámolónkat is megtekinthetik az idei Interetno Fesztiválról.
Apró József felvételei