home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Egy gyümölcs zöldségkarrierje
2020.07.01.
LXXV. évf. 25. szám
Egy gyümölcs zöldségkarrierje

A saláták elmaradhatatlan sztárja, a mediterrán konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, a nyár megkerülhetetlen zöldsége a paradicsom. Ismerjük hát meg jobban!

Egy kis történelem

A paradicsom története valahol az aztékok fémjelezte régmúltba nyúlik vissza. Őshazája Nyugat-Dél- és Közép-Amerika. A közhiedelemmel ellentétben nem Kolumbusz fedezte fel az aztékok által afrodiziákumnak tekintett és nagy mennyiségben termesztett paradicsomot, hanem 1519-ben a spanyol konkvisztádor, Cortés. A Montezuma kertjeiben meglelt, szerelmi ajzószernek tekintett termés magjai az ő jóvoltából jutottak el Európába, ahol inkább kerti dísznövényként tartották, mint ették. Erre jó okuk volt.

A középkori Európában ugyanis viszonylag rosszul indult a karrierje. Egyrészt formájában nagyon emlékeztetett az igen mérgező nadragulyára, de a gazdagabb családok edénykészlete sem segített az elfogadásában. Az akkortájt használatos óntányérokból a paradicsomsav mérgező anyagokat oldott ki, így néhány haláleset után megcsappant iránta a fogyasztási kedv. A szegényebb — fatálakból étkező — dél-európai lakosság körében azonban igen nagy népszerűségre tett szert.

Az Európába érkező első paradicsomok valószínűleg a mai koktélparadicsom méretével megegyező sárga példányok voltak. Erre utal a növény termésének olasz neve: pomo d'oro, azaz aranyalma. Az aranyalmákat szépségükért tartották a sevillai kolostorok kertjében, de a spanyolországi móroknak köszönhetően a növény egész Európában elterjedt.


Illusztráció (Pixabay.com)

Ahogy az azték, úgy az európai hiedelemvilágnak is része volt, hogy ez a termés afrodiziákum, ám a vele kapcsolatos félelmek okán egészen a XVIII. századig csak elvétve fogyasztották. Az első áttörést a szegény délolasz régióban érte el. A Margit királynő tiszteletére létrehozott Pizza Margheritán előkelő helyen szerepelt — a nemzeti trikolór egyik darabjaként. Angliában John Gerard, a neves fizikus és gyógynövénykutató ugyan elismerte, hogy Itáliában és Spanyolországban élnek s virulnak a paradicsomfogyasztók, sőt, azt is megemlítette, hogy jó lehet a fekélyek kezelésére, mégis arra intette a lakosságot, hogy tartózkodjon fogyasztásától. Ennek ellenére egyre több háztartásban, egyre több ételben jelent meg. Franciaországban a XVIII. század végén, ikonikus piros színének köszönhetően, a forradalmárok jelképévé vált.

Amerikában a nagy áttörést egy ezredes, Robert Gibbon Johnson hozta meg. 1820-ban, megelégelve a paradicsomra szórt hamis átkokat, a salemi városháza előtt összecsődült — és halálára valószínűleg fogadásokat kötő — tömeg előtt tisztes mennyiséget evett meg belőle. A helyi tűzoltózenekar ugyan gyászindulót játszott az ezredes mutatványa alatt, ám Johnson életben maradt, és a paradicsommal szembeni ellenállás lassacskán oszlani kezdett az amerikai társadalomban.

Az amerikai karrierjéhez még két dolog járult hozzá: 1897-ben Joseph Campbell létrehozta a konzervparadicsomot, másrészt a kínai eredetű ke-tsiap paradicsommal való turbósításából született ketchuprecept (mely a Thomas Jefferson unokahúga által írt, 1824-ben megjelent szakácskönyvben szerepel először) tette igazán elfogadottá. Azóta viszont igazi álomkarriert futott be: a burgonya után a második helyen áll a fogyasztott zöldségek listáján, állami növénye lett New Jersey-nek és Arkansasnak, sőt, a paradicsomlé Ohio hivatalos állami itala.

Európában is igen kedveltté vált, sőt, egy, az ’50-es években lezajlott veszekedés emlékére Spanyolországban még paradicsomdobálást is rendeznek. Ez a ma már turisztikai látványosságnak számító La Tomatina.

 

Mi lapul a héj alatt?

Sok értékes vitamin, ásványi anyag. A benne levő likopin nevű antioxidánsnak köszönhetően fogyasztásával például küzdhetünk a szabad gyökök, a rák és az idő előtti öregedés ellen. Beépüléséhez azonban valamilyen zsíros közeg szükséges: nem véletlen, hogy a mediterrán vidékeken az olívaolaj-paradicsom megbonthatatlan egységet alkot. Fontos azonban azt is tudnunk, hogy a nyersen fogyasztott paradicsomból viszonylag kevés likopin hasznosul a szervezetben, ezért érdemes olykor hőkezelni, hiszen így két és félszer annyi szívódik fel. 

Jótékony hatása egyéb területeken is megmutatkozik. A benne levő króm segít megelőzni a 2-es típusú diabétesz kialakulását; felvértezi az immunrendszert, hiszen egy pohár paradicsomlé fedezi a napi C-vitamin-szükségletünk 74%-át; a kalciumnak és a K-vitaminnak hála erősíti a csontokat; rendszeres, heti négy alkalommal való fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet; bizonyos mértékig óv a dohányzás káros hatásaitól, mert némiképp semlegesíti a szervezetbe juttatott rákkeltő anyagokat; serkenti a véráramlást, és a vérrögök kialakulása ellen is védelmet nyújt; csökkenti a szabad gyökök által előidézett oxidatív stresszt és a gyulladások kialakulását, stb.

Mindemellett jó rostforrás, zsírtartalma alacsony, minimális mennyiségű szénhidrát található benne, vagyis a fogyókúrázóknak is tökéletes társa.

 

A konyhában is sokoldalú

Igen sok fajtája létezik. A leggyakoribb a kerek, piros, de nagyon népszerű az úgynevezett koktél-, illetve a sárga paradicsom is. Ezenkívül kedvelt a befőzéshez ideális lucullus, illetve az ökörszíve paradicsom, mely ugyan nem hozza az aranyalmától elvárható esztétikus külsőt, ellenben ízletes levet lehet belőle készíteni.

Vásárláskor érdemes érettet, de nem túlérettet választanunk. Olyat keressünk, amelynek feszes a bőre, nincsenek rajta hibák, puha foltok, zúzódások. Lehetőleg soha ne tároljuk a hűtőben, inkább hűvös, napfénytől védett helyen tartsuk, ha viszont nem tudjuk elkerülni a hűtőben való tárolást, akkor fogyasztás előtt hagyjuk legalább egy órát szobahőmérsékleten.

A paradicsom szinte minden téren szerephez jut a konyhában. Készülhet belőle ketchup, ivólé, olaszos fűszerezésű mártás, pizzaalap, vagy aszalhatjuk napon, sütőben is. Legkedveltebb fűszerei a bazsalikom, oregánó, kapor, kakukkfű, fokhagyma, metélőhagyma, petrezselyem és babérlevél.

S hogy gyümölcs-e a paradicsom? Igen, de mit számít, ha az egyik legjobb zöldség a világon. Még nem késő elültetni néhány palántát!


(Forrás: Mindmegette.hu, Wellandfit.hu)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..