home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Egy film a szeretetről
Pásztor-Kicsi Gergely
2016.08.15.
LXXI. évf. 32. szám
Egy film a szeretetről

A Szerdai gyerek Horváth Lili első nagyjátékfilmje, a rendezőnő 2009. évi Napszúrás című kisfilmjének folytatása vagy inkább továbbgondolása annak homoerotikus vonulata nélkül és egy teljesen másik színészgárdával. A főszereplő, Maja mindkét filmben szeretetre vágyik, és mindkét filmben egy gondozói figura az, aki biztonságot és szerelmet hozhatna az életébe, ha…

A szerdai gyerekek mindig, minden körülmények között feltalálják magukat. A film főszereplője, Maja ennyit kapott gyerekkorában útravalóul édesanyjától, akit soha többé nem látott. Csakhogy Maja korántsem a mondáshoz hasonló tökéletességgel suhan át az életen: folyamatosan bukdácsol, és rengeteget kell fejlődnie, hogy anyai minta nélkül és fiatal kora ellenére is jó anyja lehessen némaságba zárkózó gyerekének, akit szerdánként látogathat az intézetben.

Maja szerepét a rendezőnő ezúttal egy amatőr színészre, Vecsei Kingára bízta, ami egy egész estés filmnél mindig bátor és kockázatos, de itt bejött. Amellett, hogy Vecsei szép (ez ennél a figuránál fontos), meg tudja mutatni a Majában rejlő megkapó kettősséget: amennyire szeretnivaló és vonzó, ugyanannyira darabos és neveletlen is. Tökéletlen beszédtechnikája, nyegle hangsúlyai is inkább hozzáadnak a filmhez, mint elvesznek belőle. Antal Zsolt mint Maja autólopásból élő férje bár nem különösen emlékezetes, de azért jól jeleníti meg a figurát. Thuróczy Szabolcs, a film férfi főszereplője szociális munkásként árnyalt és hihető, látjuk benne a többévnyi tapasztalattal társuló empátiát, de az elveszettséget és a megváltásra vágyást is.

A film aláfestő zenéje (Presser Gábor) amellett is, hogy végig a háttérben marad, jobb az átlagosnál. Ez talán a rendezőnő érdeme is: tudja, hogy melyik jelenetekbe nem kell zene, és így azokban a jelenetekben, amelyekben van, többet ad az alkotáshoz.

A magyarországi filmek (is) szeretik a szegénységet és a belőle sokszor következő szellemi nyomort ábrázolni. Én két végletet látok: az egyik a Tarr Béla-féle fekete-fehér lassúzás, mely a nézőtől a film megtekintése után öngyilkos gondolatokat vár el, a másik az Üvegtigris 2. típusú napsütéses, rezesbandás, Kusturica-ízű komédia (a Kusturicát szigorúan s-sel ejtve). Az előbbit leginkább csak művészek és értelmiségiek nézik meg, az utóbbit viszont sokan, de a nyomorról — azonfelül, hogy fura, vicces figurákat termel ki — nem sokat mond el. Mint a felvezetésből sejthető, a Szerdai gyerek talált egy középutat.

A szegénységet igazinak érezzük, de nem tolja az arcunkba, hogy „nézd, milyen nyomorúságos körülmények közt is élnek emberek”, a szegénység nem válik egzotikummá. Néha szinte úgy tűnhet, a nyomor csak háttér, és ez valójában egy sima felnövéstörténet szerelmi háromszöggel meg egy néma gyerekkel kiegészítve. Csakhogy ugyanennek a történetnek a színhelye nem lehetne akárhol, mondjuk, egy ausztrál kertvárosban. Az autótolvaj férj — akit a szereplők közül talán még a leginkább lehet klasszikus gonoszként is felfogni — önző és barbár, de a szegénység produktuma, legalábbis részben. Thuróczy szociális munkása kiutat kínálhat Majának ebből a környezetből egy jobb életbe, és ez abból következik, hogy a helyszín egy nyomortelep. A Szerdai gyerek tehát nem képzelhető el sehol máshol, csak a nyomortelepen, és mégsem arról szól. Mert akármilyen „ciki” is legyen ezt leírni: leginkább a szeretetről, a szeretet éhezéséről beszél.

Ebből talán következ(het)ne, hogy ez egy érzelmes mozi. Az is, meg nem is. A filmbéli figurák mindenestre sokat „éreznek”, de nézőként valahogy kevésbé tudtam bevonódni érzelmileg. Maja és János abszolút szerethető figurák, de a nagy katarzis elmarad. Ez nem mindig baj, de itt talán mégis, mert a film mintha valami olyasmit akart volna elérni. Tele van jó jelenetekkel (az utóbbi évek egyik legjobb erotikus jelenetét is ideértve, mely annak ellenére nagyfeszültségű, hogy érdemi vetkőzés valójában nincs), de mégis egy kicsit hirtelennek, összecsapottnak hat a film vége, legalábbis Thuróczy szála. Kivéve, ha elgondolkozunk rajta (vigyázat, a cikk végéig enyhe spoilerveszély), hogy a szociális munkás miért is hagyta el az autót.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..