A megjelenteket Tóth Ramóna, az Egység ME elnöke üdvözölte. Köszöntötte a vendégeket is, Juhász Attila államtitkárt, képviselőjelöltet, Tóth Zoltánt, a VMSZ nagykikindai városi szervezetének elnökét, képviselőjelöltet, Talpai Sándort, Nagykikinda polgármestersegédjét, Gombár Melitta önkormányzati képviselőt, Ördög Judit és Kovács Szilvia képviselőjelölteket és Bacsik Lőrinc Natáliát, a Magyar Nemzeti Tanács tagját.

Tóth Zoltán, a VMSZ nagykikindai városi szervezetének elnöke is szólt az egybegyűltekhez. A többi közt elmondta, annak ellenére, hogy az elvándorlás, a negatív népszaporulat, a beolvadás miatt csökken a nagykikindai magyarság száma, ha az Egység valamilyen eseményt, rendezvényt szervez, akkor szép számban jelennek meg érdeklődők. Köszönetet mondott Talpai Sándornak, aki több évig volt a VMSZ nagykikindai városi szervezete élén, és sokat tett az itt élőkért, a magyarságért. Biztatta a szülőket, hogy gyermekeiket magyar szellemben neveljék, mert ezen sok múlik. Hangsúlyozta, összefogásban az erő. A december 17-ei választásokon ne legyen senki közömbös, mindenki menjen el a szavazóhelyekre, s szavazzon azokra, akik a magyar érdekeket képviselik. Egy Bethlen Gábor-idézettel zárta gondolatait: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Az est folyamán Mádi Piroska operett-előadó és Kiss Tivadar, a Magyar Állami Operaház magánénekese örökzöld magyar slágereket adott elő. Remek hangulatot teremtettek, habár csak ketten voltak, megállás nélkül énekelték az ismert dallamokat. Elhangzott a többi közt a Holnap hajnalig, a Reptér, az Ádám, hol vagy, az Azért vannak a jóbarátok című sláger.

Mádi Piroska az előadás közben elmondta, hat éve járt legutóbb Nagykikindán. Szeret ide jönni, s biztatott mindenkit, hogy énekelje vele a dalokat. Kifejezte háláját, amiért megismerhette Tivadart, s együtt énekelhet vele a színpadon. Tivadar egy szólóval is megajándékozta a közönséget, a Csík zenekar Most múlik pontosan zeneszámát adta elő. De ez még nem volt minden… Ezután következett egy újabb meglepetés, színpadra szólította ugyanis bátyját, Kiss Tihamért. Közösen énekelték el a Maradj velem című remek alkotást. Az estet Tivadar és Piroska vidám csárdáscsokorral zárta.

A zenei előadás végén mindenkit állófogadásra hívtak a szervezők, melynek keretében a régi barátok, ismerősök beszélgethettek egymással. Természetesen Tivadarhoz is többen odamentek, egykori tanárai, rokonok, ismerősök, kezet fogtak vele, gratuláltak neki. Én először az édesanyát, Kiss Editet kérdeztem meg, hogyan élte meg fiai közös produkcióját.

— Nagyon büszke vagyok a fiaimra. Örülök, hogy ma este ezen a színpadon léptek fel közösen. Ők itt nőttek fel, már kisgyerekként minden előadásra elhoztam őket. Tivadart a karomon, Tihit pedig vezettem. Később néptáncoltak, szavaltak, zenéltek itt az Egységben. Már akkor örömmel szerepeltek. Boldog vagyok. Emlékszem, Tivadar hetedikes korában döntötte el, hogy énekes lesz. Az általános iskolán kívül zeneiskolába járt. Érdekelte az informatika is, de a nyolcadik osztály után mégis a zene mellett döntött. Szabadkán járt zenei gimnáziumba, majd zeneművészeti egyetemre került, operaének szakon végzett. Jelenleg is Budapesten él s dolgozik. Sok a munkája. Tegnap még Budapesten lépett fel, ma este itt. Ritkán jön haza, de ez ezzel jár. Ő választotta ezt.

Kiss Tivadart arról kérdeztem, milyen érzés volt a szülővárosában fellépni.

— Minden szereplésre úgy tekintek, mint egy feladatra, melyet véghez kell vinnem. Bárhol vagyok, bárhol járok, nekem ez szerez örömet. De ha itthon lépek fel, akkor egy kicsit másfajta állapotba kerülök. Át tudom adni mindazt, amit eddig tanultam, tapasztaltam. Állandó kapcsolatban vagyok az itthoni barátokkal. Amikor csak hazajövök, találkozom velük. Ezért is válogattam be a ma esti repertoárba az Azért vannak a jóbarátok című dalt is. Régebben itt volt már adventi előadásunk, operettestünk is. Mindig valami mást, valami újat próbálunk hozni Nagykikindára. Ma este az egyik zeneszámot a testvéremmel közösen énekeltem. Ő rockénekes, de ilyenkor próbál találkozni a két hang. Össze kell hangolódni. Szerintem jó lett — mondta mosolyogva Kiss Tivadar.

Olyan jó, ha az ismertté, híressé vált emberek nem felejtik el, hol cseperedtek fel, honnan indult útjuk. És mindig szeretettel térnek oda vissza. Ezt sehol sem tanítják, mégis nagy érték.

Fotók: Az Egység ME Facebook-oldala