home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Egy bánsági kisváros színjátszásának éltető ereje
Faragó Árpád
2020.01.24.
LXXV. évf. 3. szám
Egy bánsági kisváros színjátszásának éltető ereje

A napokban könyveimet rendezgetve kezembe került Barát András A magyar művelődés Kikindán című monográfiája, mely a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület 50 éves fennállása alkalmából jelent meg 1995-ben.

A rendkívül jelentős kiadvány a bánsági kisváros magyar közösségének tartalmas, sokszínű művelődési életéről nyújt hiteles képet. A szerző megkülönböztetett figyelmet szentel Nagykikinda műkedvelő színjátszása erőteljes kibontakozásának.

Amikor a nagykikindai színjátszásról beszélünk, akkor két szempontot mindenképp meg kell említenünk: az egyik a minőség, a másik a műsorpolitika. S ez a két dolog már jelen volt a színjátszók első előadásaiban, a kezdet, az indulás lelkes akarásában. A Magyar Szó 1955. október 7-én a következőket írta: „Az alosztály 1950-től 1953-ig 23 bemutatót, összesen 136 előadást tartott. Az előadásokat 39 808 néző tekintette meg. Az alosztálynak 72 tagja volt. Meg kell itt jegyezni, hogy 1945 májusában Nagykikindán megalakult a Magyar Művelődési Közösség. Első elnöke Fa József, titkára pedig Balogh József volt. Ez a közösség néhány évvel később, 1949-ben művelődési egyesületté alakult át, és nagy költőnknek, József Attilának a nevét vette fel.”

Az egyesület színjátszó alosztályának akkori előadásai a következők voltak: Remény (holland halászdráma) 1948-ban, Mélyek a gyökerek 1949-ben, Ezüstszelence 1950-ben. 1952 májusában a Palicsi Ünnepi Játékokon Zilahy Lajos A szűz és a gödölye színművének osztatlan sikere jelezte, hogy az említett két szempont, a minőség és a műsorpolitika már fontos volt, és egyértelműen meghatározta nemcsak az akkori nagykikindai színjátszás jelenét, hanem a jövőjét is.

Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a színjátszókkal olyan neves rendezők dolgoztak, mint Garay Béla, Szilágyi László, Lányi István, Kovács Frigyes, Soltis Lajos, Barácius Zoltán és persze az amatőrök, Moldvai Endre, Sövény Károly, dr. Hadik József, Lepár Ferenc, hogy csak néhányukat említsem.

Barát András az említett kiadványban a többi közt hangsúlyozza: a bánáti kisváros műkedvelő színjátszásában, annak fejlődésében meghatározó szerepe volt Kovács Frigyes rendezői munkásságának. Véleménye szerint „a Kovács-időszak a drámai alosztály legsikeresebb időszaka volt”.

Ezúttal Szophoklész Antigoné című drámáját említem, melyet Kovács Frigyes álmodott színpadra, és mely emlékezetes maradt számunkra. A kritikusok megjegyezték, hogy nagy merészség egy amatőr társulatnak ógörög drámát műsorra tűzni. A nagykikindai együttes azonban megmutatta és bebizonyította, hogy meg tud oldani egy ilyen nagy feladatot is. Az előadás kivitelezése a hivatásos színjátszás magaslatán állott.

Kovács Frigyes mellett mindenképp meg kell említeni Barácius Zoltán színművészt, aki hosszú éveken keresztül nem egy kiváló rendezésével a kikindai színjátszás magas színvonalát nemcsak megerősítette, hanem gazdagította is. Ezt igazolja például Peter Weiss Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása című szatirikus játékának emlékezetes színpadra állítása, valamint John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című rendezése. Tény, hogy egy erőteljes, magas színvonalú mozgalom rangot teremtett a nagykikindai színjátszásnak. S az is tény, hogy ezt a mozgalmat szerencsére olyan emberek irányították évtizedeken át, akik őszinte rajongással tették a dolgukat, illetve teszik ma is, s akiknek a színház iránti megbecsülését, tiszteletét példaértékűnek kell tekintenünk. Az ő érdemük is, hogy mind a mai napig a vajdasági magyar műkedvelő színjátszás egyik fellegvára a bánsági kisváros.

S hogy ez így van, azt nemcsak szavakkal igazolhatjuk, hanem más formában is. Amíg ugyanis gépelem ezeket a sorokat, a Budapesti MU Színházban, a Fesztiválgyőztesek Fesztiválján a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület József Attila Színtársulata Székely Csaba Bányavakság című drámáját mutatja be. A darab, melyet Király Sándor állított színpadra, a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján a kortárs magyar dráma legjobb színreviteléért részesült elismerésben.


A nagykikindaiak Bányavakság című előadása Budapesten, a Háló Közösségi és Kulturális Központban

A fent említett rendhagyó találkozón a magyarországi és a határon túli színjátszás legjobbjai vesznek részt. Jóleső érzéssel jegyzem meg, hogy a budapesti fesztiválon két vajdasági magyar társulat, a nagykikindai és a kupuszinai képviselte színjátszásunkat. Csak köszönetet mondhatunk azoknak, akik éltetik és önzetlenül támogatják színjátszó mozgalmunkat (a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József Színjátszó Csoportja az említett szemlén Török Péter Túladunai című népszínművét mutatta be).

Írásom bevezető mondataiban említettem, hogy amikor a nagykikindai színjátszásról beszélünk, akkor két szempontot mindenképp figyelembe kell vennünk: az egyik a minőség, a másik pedig a műsorpolitika, melyet a műfaji sokszínűség jellemez. Ez a két fogalom már a kezdetektől jelen volt a bánsági kisváros színjátszóinak életében, és messzemenően meghatározta azt az utat, amelyet a mögöttünk maradt mintegy 75 esztendő alatt az egymást követő nemzedékek lelkes színjátszói megjártak. És szolgálták valami mélységes elkötelezettséggel a hűséges nagykikindai közönséget (közösséget).

A bánsági kisváros, Nagykikinda színjátszása nemcsak itt, Vajdaságban szerzett nevet, rangot magának, hanem, mint azt napjaink is igazolják, a magyar fővárosban, Budapesten is, illetve ezáltal a Kárpát-medencében is! Nem kis büszkeséggel írom ezeket a sorokat. Jó ugyanis tudni, hogy itt, a déli végeken egy szerény, kis társulat immáron csaknem 75 esztendő óta élteti a maga által megálmodott színházat. Azt a színházat, amelynek a titka — a legendás magyar színész, Latinovits Zoltán szerint — az együtt lélegzésben van (és ez vonatkozik a kupuszinai színjátszókra meg a szabadkai Népkör társulatára is azzal, hogy már 100 esztendeje működtetnek ilyen színházat). Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyozni, hogy az ilyen színháznak megtartóereje van!


Fotók forrása: Facebook

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..