Kis Torma András, a torna fő szervezője hangsúlyozta, hogy az eredmény másodlagosnak számított, inkább a barátkozáson és a sportág iránti szereteten volt a fő hangsúly.

— Az időjárás is a kedvünkben járt, hiszen végig napos, kellemes, de nem meleg időben rúghatták a labdát a játékosok. Azon gondolkodtunk, hogy az elkövetkező években a tornát kiterjesztenénk az egész Kárpát-medencére, tehát a helybeli és a magyarországi együttesek mellett Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, a Muravidékről és a Drávaszögből is hívnánk csapatokat. Nehéz lesz kapcsolatot teremteni az elszakított területen élő magyarokkal, de meg kellene próbálnunk, amiben minden bizonnyal a falu vezetősége és magyarországi testvértelepüléseink is benne lennének, sőt akár még a kapcsolatfelvételben segíteni is tudnának. Évről évre bővítenénk a csapatok számát, így az elkövetkezendő öt évben össze is állna a teljes mezőny — mondta Kis Torma András.

A torna szervezői és a csapatok képviselői (A szerző felvétele)

A zákányszéki testvértelepülés csapata legutóbb 2019-ben vett részt az akkor még más nevet viselő tornán, és Börcsök Zoltán csapata öt évvel ezelőtt meg is nyerte a versengést.

— Ma nem teljes kerettel érkeztünk Hajdújárásra, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy tovább ápoljuk a Hajdújárás és Zákányszék közötti testvértelepülési kapcsolatot, mely 2010-ben kezdődött. Egyébként két meccsen vereséget szenvedtünk, egyet pedig megnyertünk, így még felfértünk a dobogóra. Kispályás csapatommal tegnap este még Szegeden a 35 évnél idősebbek között léptünk pályára, ahol egy szoros meccsen, 5:4-es vereséget szenvedtünk, de a mai napot ez nem befolyásolta, hiszen ezen a tornán a barátkozás a lényeg. A zákányszéki labdarúgócsapat az 1950-es évektől kezdve rendszeresen részt vett valamelyik rangfokozat küzdelmeiben, az idén azonban nem indultunk el a bajnokságban. Az önkormányzattal megpróbálunk tenni annak érdekében, hogy jövőre újra beinduljon a sportélet Zákányszéken — mondta Börcsök Zoltán, a zákányszéki csapat kapitánya és kapusa.

Pesti Róbert, a jánoshidai együttes csapatkapitánya kiemelte, hogy nem tudtak úgy felkészülni a tornára, ahogy szerette volna, de így is viszonylag erős csapattal léptek pályára.

— Térségünkben a legnagyobb csapat a Szolnoki MÁV, ahol kisfiam, a tizenegy éves Máté is focizik. Nagyon örülök, hogy ő is a labdarúgást választotta, és bízom benne, hogy túlszárnyal engem. Településünk felnőttcsapata a vármegyei I. osztályban szerepel, az utánpótlással azonban egyre nehezebb foglalkozni, mivel egyre kevesebb a gyerek. Jánoshida mellett Jászalsószentgyörgyön és Jászboldogházán is jó a csapat, a falvak egymás között nagy rangadókat játszanak. A foci erről szól, nem biztos, hogy minden játékosnak a Ferencváros szintjére kell kerülni — zárta gondolatait Pesti Róbert.

A tizenegy éves Pesti Máté a koránál fogva még nem tartozik az öregfiúk közé, de természetesen pályára léphetett a tornán, és ügyes mezmozdulásai láttán a már sok nagy csatát megélt veteránok is elismerően csettintettek, hogy ebből a gyerekből jó focista lesz.

— Szerintem nem játszottam rosszul, de gólt nem lőttem. A magasabb és erősebb játékosokat nem nagyon sikerült kicseleznem, mert a testi fölénnyel nem tudok mit kezdeni, így legtöbbször passzolnom kellett. Három éve a Szolnoki MÁV csapatában játszom, a folyó idényben csapatommal szeretnénk az első helyen végezni, álmom pedig, hogy egyszer a Ferencvárosban szerepelhessek — mondta Pesti Máté.

A torna a díjátadás után ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult. Folytatás jövő szeptemberben.