Mára legendává vált a Royal Mile (királyi mérföld). Minden skót és turista ezen a néven emlegeti a város gerincutcáját, de a térképeken ilyen nevű utca nincs. Öt utca alkotja a Royal Mile-t, melyek nevét alig néhányan tudnák felsorolni. Pedig a skótok nemzeti öntudata igen nagy. Évszázadokon keresztül rivalizáltak és kemény csatákat vívtak az angolokkal a függetlenségért, a hatalomért és a kereskedelmi pozíciókért. Minden csatát az edinburghi várban szerveztek meg, és innen indultak akár az angolok, akár más népek ellen. Az ország történelmi szimbólumának udvarán lobog Skócia nemzeti zászlaja. Egyik termében őrzik a skót koronázási ereklyéket – a Végzet Kövét és az ostromágyút. 1861 óta vasárnap, karácsony napja és nagypéntek kivételével mindennap 13 órakor eldördül egy ágyú az erődben. A One O’Clock Gun ma már hagyomány, eredetileg viszont azért robbant be a lőpor, hogy a part menti hajósoknak pontos időjelzést adjon kronométereik beállításához, mielőtt kihajóznak a nyílt vízre.

St. Giles-katedrális

Az ágyú hangját II. Erzsébet királynő is gyakran hallotta. Éppen egy királyi mérföldre a vártól áll a monarchia skóciai hivatalos nyári rezidenciája, a Holyroodhouse-palota, vagy ahogy arrafelé emlegetik, a Holyrood-palota. III. Károly király már kevesebb időt tölt itt, de édesanyja minden nyáron hosszabb ideig időzött az ötszáz éves palotában. A királyi termekben hét évtized alatt a királynő vendégül látta a korszak legfontosabb politikusait. A Holyrood látogatható, amikor a királyi család tagjai nem tartózkodnak az épületben. A palota leghíresebb terme a nagy galéria, melynek falait 89 skót származású nemes portréja díszíti. De meg lehet nézni a hányatott sorsú Stuart Mária királynő lakosztályát is, ahol a skót történelem egyik legdrámaibb gyilkossága történt. A palotát 4 hektáros kert veszi körül, melynek legértékesebb része a 900 éves apátság romja. A kastély folyosóin, termeiben, sőt még a hálótermekben is időnként megjelenik Kopasz Ágnes szelleme, akit boszorkányság vádjával a palota falai között kínoztak halálra, történetét pedig megismerhetik a QR-kód beolvasásával.

Bobby

A palota szomszédságában áll a skót parlament modern épülete, valamint az igazságszolgáltatás és a törvényhozás intézményei. A Royal Mile közepén magasodik a Szent Egyed (St. Giles) katedrális, a skót presbiteriánus egyház központja. A XII. században alapított intézmény központi szerepet töltött be a skót reformáció idején, de ma is a skót egyház egyik szimbolikus temploma. A város legfontosabb szakrális épülete egyebek között a 49 méteres központi kupolájáról, a Korona-toronyról ismert. Belső tere hatalmas oszlopokkal és boltívekkel van díszítve. Értékes tölgyfafaragásairól, címerpajzsairól és festett ólomüveg ablakairól híres, melyek bibliai történeteket és történelmi eseményeket elevenítenek fel. A főutca tetején áll még egy ismert valamikori templom, a Szent János-templom. A százötven éves épületet eredetileg a Skót Egyház Közgyűlésének szánták, de hamar templom lett belőle, egészen a múlt század ’80-as éveiig. Azóta az Edinburghi Nemzetközi Fesztiválnak, Skócia leghíresebb eseményének otthona. A csaknem félezer embert befogadó épületben ülésezett egyidőben a skót parlament is. Gótikus tornya 72 méter magas, ezzel a város legmagasabb pontja. Az utca túloldalán van az Írók Múzeuma. Itt őrzik Robert Burns, Sir Walter Scott és Robert Louis Stevenson, a legnagyobb skót írók és költők kéziratait, portréit, jegyzeteit, műveik első kiadásait.

Utcaművész a Royal Mile-on

Mielőtt felfedeznénk Edinburgh új királyi mérföldjét, ismerjék meg Bobby történetét! Élt a városban 1855 és 1872 között egy kedves kis terrier kutyus. A sors három évet adott neki, hogy szeretett gazdija mellett éljen. Gazdája, John Gray éjjeliőrként dolgozott Edinburghban, és Bobby elkísérte őt minden éjszakai járőrözésére. John tuberkulózisban hunyt el, és a Greyfriars temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját Bobby hűségesen őrizte mindaddig, amíg el nem pusztult. Tizennégy éven át a temetőben élt. Történetükről számos könyv és film készült, legendák születtek, de az edinburghiak egy bronzszoborral tették halhatatlanná Greyfriars Bobbyt a IV. György híd lábánál, nem messze attól a helytől, ahol tizennégy éven át élt.

Holyroodhouse-palota

Szorosan az óváros mellett fut a Princes Street és a Princes Street Gardens. Ez Edinburgh új városrészének központi utcája. Nevezhetnénk akár modern királyi mérföldnek is, hiszen korunk Edinburghjának ez a szíve. De ne nevezzük, hanem maradjunk hűek a történelemhez. Az utcát eredetileg a város védőszentje után St. Giles Streetnek akarták nevezni, III. György király azonban ezt megvétózta, mert Londonban egy szegénynegyed is ezt a nevet viselte. Végül a király két fia tiszteletére keresztelték Princes Streetre, azaz a Hercegek utcájára. A sétány különlegessége, hogy egyik oldalán alig vannak épületek, így különleges panorámát nyújt a Princes Street Gardens parkra, az óvárosra és a sziklaszirten magasodó várra. Az új belváros bevásárlóutcája tele van butikokkal, éttermekkel, galériákkal, plázákkal. Egyetlen régi emlékmű töri meg az állandóan nyüzsgő utca morajlását. Ez a Sir Walter Scott tiszteletére emelt és róla elnevezett 60 méter magas emlékmű. A Princes Street-i kerteket egy lecsapolt mocsár helyén alakították ki az új és a régi városmag között. Itt mutatja az időt az óramutató a világ leghíresebbé vált virágóráján 1903 óta. Az edinburghi, 4 méter átmérőjű virágóra minden évben más-más történethez illő virágborítást kap. A kertekben áll 150 éve a Ross szökőkút. Sir Daniel Ross edinburghi fegyverkereskedőnek a Londoni Világkiállításon megtetszett egy 12 méter magas és 100 tonna súlyú öntöttvas konstrukció. Megvette, majd szülővárosának adományozta. A helyi papság viszont nem engedélyezte a felállítását, mivel lenge öltözetű női alakok és kagylóhéjban pihenő sellők díszítik. Ross halála után viszont összerakták és beüzemelték a fontanát. Ez ma Edinburgh legtöbbet fotózott alkotása, mivel a kút tökéletes előteret nyújt a mögötte magasodó várnak. Talán még ennél is szebb a rálátás a városra a Calton Hillről. A dombtetőről gyönyörű panoráma tárul a két merőben eltérő, de mégis egy városra. Ami innen látható, az a világörökség része. Calton Hillen áll a napóleoni háborúkban elesett skót hősök emlékére emelt nemzeti emlékmű. Az alkotást sohasem fejezték be, viszont mára így vált a város egyik meghatározó jelképévé.

Edinburgh építészete