A Naked motor, egyenesen Bolognából, a legkisebb verziójában visszatért a gyökerekhez, köszönhetően a kéthengeres, léghűtéses motornak és az első szériára emlékeztető formatervezésnek. A kényelmen és a funkcionalitáson kívül a kitűnő dinamikai tulajdonságok is elismerésre méltóak.
Amikor két évvel ezelőtt bemutatták a 821-es változatot, úgy tűnt, hogy a Monster befejezte a kétszelepes, léghűtésű motorok gyártását. A legendás Twin motoroknak még életben kellett volna maradniuk Scramblerben, de Borgo Panigalea főnök meggondolta magát, és tavaly megjelent a 797-es motor: megszületett a Monster is. A nosztalgikusok számára a 797-es az 1993. évi Monstert idézi fel, mely formatervezésével, az acélcsövekből készült vázával és az alumíniumból előállított hátsó önhordozóval ellátott keretével határozta meg a csúcstechnológiát.
Persze, a Ducati kínálatában vannak erősebb Monsterek is, melyek teljesítménye ugyancsak felizgatja az ember fantáziáját, de a 797-es a mértékletes produktivitásával, a kiváló dinamikai adottságaival széles vásárlói közegnek felel meg. Ezek a kvalitások mindig is kiemelték a Monster legkisebb példányát, és éppen emiatt több volt a belépő verziónál. Az igazi motorkerékpár koncepciója a sportos vonalvezetést követi. Az első villák nem engedik meg a szabályozást, a hátsók azonban állíthatóak: mind a rugók kompresszióján, mind a lengéscsillapítók fojtásán. Az elülső fékrendszer 320 mm-es, diszkalapú fékekre épül radiálisan elhelyezett fékpofákkal. A hátsó féktárcsák átmérője 245 mm. A motor súlya üzemanyag nélkül 182 kg.
A sportos megjelenés kifejezett, de a folyadékkal hűtött verzióknál praktikusabb és használhatóbb a mindennapi életben. Ergonómiai szempontból ezt a 805 mm talajszinti ülés, valamint a lejjebb elhelyezett lábtartók nyújtják. Először történt meg, hogy akik magasabbak 180 cm-nél, kényelmesen tudják hajtani a motort, sőt egy-két virgonc manővert is bedobhatnak a vezetésbe. A kanyarba való belépés néha túl durvának tűnik, de néhány kilométer után ez megszokható, viszont ha fokozzuk a ritmust, akkor már a testet is be kell vonni a manőverekbe. Mindenesetre a Ducati nem egy ideges jármű, a mérnökök megtalálták az ideális egyensúlyt a motor merevsége és a lehetőségei között. A villák a rámenősebb sofőröknek túl puhának fognak tűnni, főleg ereszkedéskor, ezért a 797-es árát figyelembe véve az olaszok bedobhatták volna a villa állítási lehetőségét is. Ennek ellenére nagyon jól elnyeli az út egyenetlenségeit, majdnem minden vibrációt, és garantálja a vezetés precizitását. Viszont a vibrációkat nem sikerült teljes mértékben eltüntetni, ezek 4000 és 6000 fordulat/percnél érződnek a lábtartókban, igaz nem vészesen, viszont a hátsó függesztés nagyon erőteljesen reagál az egyenetlen útra. Ez az ára a hátsó kerék jó tapadásának, amely kitűnően viseli a kanyarból való kijövetel utáni gázadást. El lehet felejteni a léghűtéses Twin motorok rángatását, csupán a hatodik sebességben, körülbelül 2000 fordulat/percnél köhöghet a motor, egyébként minden más esetben egyenletesen megy a végső 8500 fordulat/percig.
Technikai adatok:
Kéthengeres L alakban, négyszelepes, négyütemű, léghűtéses. Átmérője 803 mm, 75 lóerő 8250 fordulatnál. A nyomaték 68,9 nm 5750 fordulatnál. A váltó hatfokozatú, láncos átvitelű. A keret acélcsöves, az első lengéscsillapítás teleszkópos villák 130 mm-es járattal, hátul monolengéscsillapító 150 mm-es járattal. Elöl kettős, 320 mm-es tárcsás fékek, hátul 245 mm-es fékek biztosítják a megállást, mindez ABS rendszerrel párosítva. Elöl 120/70 ZR17, míg hátul 180/55 ZR17 gumi segíti a tapadást. A motorkerékpár tömege 175 kg, az üzemanyagtartályba 16,5 liter benzin fér.