Szabó Attila fotója

Varga Imre főkonzul úr, aki nemrégiben foglalta el állomáshelyét a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusán, köztudomású, hogy hosszú évek, sőt, évtizedek óta kapcsolatban van az itteni magyarsággal. Ez egyben azt is jelenti, hogy van összehasonlítási alapja a korábbi időszak, az akkori életfeltételek és a mostaniak egyeztetésére. Beszélgetésünket ezzel a témával kezdtük.
- 1985 és 1991 között a belgrádi Magyar Nagykövetség kulturális attaséja voltam. Hivatalból a nagykövetség kulturális beosztottját bízták meg azzal, hogy - többek között - a nemzetiségek problematikájával, mindenekelőtt a jugoszláviai, tehát a vajdasági, a horvátországi, a szlovéniai magyar nemzetiség ügyeivel, magyarországi kapcsolataival foglalkozzon. Nagyon sokszor jártam a Vajdaságban is, Szabadkán is különféle rendezvényeken. Az elmúlt években pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának voltam az ugyanezzel a térséggel megbízott főosztályvezetője, vagyis alkalmam volt közreműködni az itt élő magyar kisebbség és Magyarország kapcsolatának ápolásában, fejlesztésében.
Ha az emlékeim nem csalnak meg, a vajdasági magyar kisebbség már a 80-as évek második felében is nagyon kiterjedt intézményhálózattal rendelkezett, a Kárpát-medence többi magyar közösségéhez hasonlítva a jugoszláviai magyarok igen jó feltételek közepette ápolhatták a nyelvüket és a kultúrájukat. Nekem úgy tűnik, hogy ez a valamikori intézményhálózat kezd újjáépülni a napjainkban. Örvendetes, hogy 2001-ben az akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaság parlamentje elfogadott egy nagyon előremutató kisebbségi törvényt, amelynek alapján jött létre - többek között - a Magyar Nemzeti Tanács. Megújulófélben van az iskolahálózat, a magyar kultúrával, tudományossággal foglalkozó szervezetek jöttek létre, kibontakozott a civil társadalom, ami korábban szintén nem volt jellemző.
A magyar kormány nagyra értékeli, hogy a vajdasági magyarok politikai szervezete kormánykoalíciós tényező a Vajdaságban, és az is nagy jelentőséggel bírt, amikor a VMSZ a szerb kormányban is benn volt. Bízom benne, hogy a nem túl távoli jövőben ismét bekövetkezik ez az állapot. Önmagában is nagyon fontos, hogy a VMSZ a Vajdaságban hatalmon van, amit kiegészít az a tény, hogy a magyar többségű önkormányzatok területén a párt vagy vezető pozícióban van, vagy koalíciós partnerként jelenik meg. Ennek az az eredménye, hogy a vajdasági magyarok nemcsak beleszólhatnak a saját ügyeik intézésébe, hanem felelősséget is vállalhatnak azokért.
* A sok és összetett munka mellett bizonyára nagy kihívás is a szabadkai főkonzulátus vezetése, hiszen a vajdasági magyarságnak komoly, gyakran a lehetőségek határát súroló elvárásai vannak ezzel az intézménnyel kapcsolatban. Habár sokan reménykednek ennek az ellenkezőjében, a vízumkényszerrel továbbra is szembe kell néznünk. Milyen tervekkel érkezett, mit szeretne, illetve mit tud változtatni a vízum kiadásának procedúráján?
- Azon az alapvető tényen nem tudunk változtatni, hogy Szerbia és Montenegróval szemben az Európai Unió vízumkényszert alkalmaz. Mivel Magyarország ma még nem tagja a schengeni rendszernek, jelenleg teljes mértékben nemzeti hatáskörben van mindenféle vízum kiadása. Mi 2003-ban kötöttünk ezzel az országgal egy olyan aszimmetrikus szerződést, amely lehetővé teszi a magyar állampolgárok vízummentes beutazását, illetve azt, hogy a Szerbia és Montenegró-i állampolgárok rendkívül jutányos, kedvezményes módon jussanak vízumhoz. Ma már magától értetődő tény, hogy mi a vízumot ingyen adjuk. A jövőben is ez a szándékunk, azzal a különbséggel, hogy 2006. január elsejétől a Magyar Országgyűlés döntésének értelmében nemzeti vízumot vezetünk be. Ehhez időközben még módosítani kell a hatályos kétoldalú államközi vízum-megállapodást, tárgyalnunk kell a belgrádi kormánnyal. Reményeink szerint nem lesznek problémáink, hiszen az ötéves nemzeti vízumot is diszkriminációmentesen, megkülönböztetés nélkül minden Szerbia és Montenegró-i állampolgár igényelheti. A nemzeti vízumhoz való hozzájutásnak azonban mások lesznek a kritériumai, mint az úgynevezett C típusú, egy évig terjedő vízumnak. A nemzeti vízum kimondottan azt szeretné szolgálni, hogy mindazok megkaphassák, akik kötődnek a magyar nyelvhez, kultúrához, a magyar nemzethez, illetve rokoni kapcsolatokat ápolnak magyar állampolgárokkal. Arra fogunk törekedni, hogy az új típusú nemzeti vízumot a lehető leghatékonyabban, a lehető legmegfelelőbb körben használjuk.
Sajnálatos módon az elmúlt hetekben, hónapokban ismét sorok keletkeztek a főkonzulátusunk előtt. Első dolgunk volt a helyettesemmel, Tápi Lajos vezető konzul úrral megvizsgálni ennek az okait. A helyzetet igyekszünk orvosolni, és - az eddigieken túlmenően - további praktikus intézkedéseket tervezünk. Nagyon rugalmas, ügyfélbarát megoldásokkal operáló szolgáltató intézmény szeretnénk lenni. Egyet azonban nem tudok megígérni, azt, hogy a jövőben nem kell vízum.
* A hátralévő néhány hónap átmeneti időszaknak tekinthető-e a nemzeti vízum bevezetése előtt, vagyis, aki most igényel vízumot, annak milyen időtartamra állítják ki?
- Ezen a téren nincs változás. Továbbra is létezni fog az egy évre érvényes vízum, 2006. január elsejétől az öt évre szóló nemzeti vízum, de megmaradnak az összes egyéb vízumfajták is, mint a tanulmányi vagy a munkavállalási vízum. Amint Magyarország tagjává válik a schengeni rendszernek - ez körülbelül 2007 őszére várható -, mi is fel leszünk jogosítva a schengeni rövid vízumok kiadására, ez viszont már pénzbe fog kerülni. A schengeni vízumrendszer ugyanis központilag irányított, egyetlen tagállamnak sincs diszkrecionális joga, hogy azon változtasson. A 90 napot nem meghaladó tartózkodásra lesz a schengeni vízum, ami pénzbe kerül, de teljes mozgást tesz lehetővé a rendszer tagállamaiban, az egy év időtartamú vízum csak a Magyarországon való tartózkodásra jogosít fel, de az meg is haladhatja a 90 napot egy év alatt, és lesz a nemzeti vízum, amely 3 hónaptól akár 5 évig terjedő folyamatos tartózkodást tesz lehetővé.
Szeretném felhívni a tisztelt olvasók figyelmét arra a hírre, amely augusztus 24-én jelent meg a magyar napilapokban: a kormányzat azon gondolkodik, hogy a meglévő európai (görög) példa alapján olyan személyi igazolványt hoz létre, amely Schengen-konform dokumentum lesz, és csak azok kaphatják meg, akik nemzeti vízummal utaznak be az anyaországba.
* A vízumkérdés mellett a gazdasági együttműködés is nagyon fontos téma, de erről jóval kevesebbet beszélünk. Ezen a téren várható-e valamilyen előrelépés?
- Reményeim szerint sok újdonság várható. Bízom benne, hogy nagyon hamar létrejön Magyarország és Vajdaság közös gazdasági tanácsa. Ennek a gondolata egyébként itt fogant meg, a vajdasági kormány javasolta májusban a hivatalos látogatáson tartózkodó Gyurcsány miniszterelnök úrnak. Mi elfogadtuk, és szeretnénk minél előbb megalakítani. Ezzel hozzájárulhatunk Vajdaság gyorsabb, simább gazdasági fejlődéséhez, hogy alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz, ahhoz, hogy az Európai Unió a határokhoz érkezett.
Gondolunk itt a határokon átnyúló regionális fejlesztési lehetőségekre, az infrastruktúrára, az informatikára, a környezetvédelemre, a vízgazdálkodásra stb., de a beruházásokra is, hiszen a vajdasági kormány kifejezetten bátorította a magyar kormányt és a magyar befektetőket, hogy jöjjenek ide. Én ennek a folyamatnak a felgyorsulásán szeretnék munkálkodni, hogy minél több beruházás, új munkahely jöjjön létre a magyarországi tőke közreműködésével.