Emberközpontú oktatás

Néhány egyetemi hallgató/friss diplomás indoklása szolgál erre magyarázatként. A szabadkai állami karon egyre inkább eluralkodó lehetetlen oktatásról számolnak be a fiatalok. Nincs közvetlen kapcsolatuk az (indifferens) tanárokkal, „inkább a sokat, de rosszul, mint a keveset, de jól elv” érvényesül, idejétmúlt tananyagot, könyveket használnak (adai közgazdász). A szabadkai közgazdász-hallgató ilyen okokból iratkozott be magánkarra: „Teljesen mindegy, hogy hova fizetem be a csaknem azonos összeget, de a magánegyetemen legalább normális bánásmódban részesülök”, kisebb mértékű a számonkérés, jobb az oktatásszervezés, flexibilisebbek a tanárok, törődnek a hallgatókkal, és nem „a zsarnok” szerepét játsszák, mint az állami karokéi. Az adai magánegyetemi diplomával rendelkező hölgy a következőket emeli ki: emberközpontú az oktatás, közvetlen a tanár—diák viszony. 
Érdemes azonban óvatosan kezelni a magánkarok csábító kínálatait, a könnyű diplomaszerzési lehetőséget, ezek az intézmények ugyanis általában átmeneti működési engedéllyel rendelkeznek, az ott folyó oktatás minősége kétes, a diplomát pedig a munkáltató nem fogadja el. A magyarországi felsőoktatás — mint az elmúlt 15–20 évi tapasztalatból kitűnik, „zsákutca”: a fiatalok nem térnek haza a befejeztével, nem tudnak a munkaerőpiacon integrálódni, nem tanulnak meg szerbül (jóllehet minőségi oktatásban részesülnek, valódi tudás birtokába kerülnek). Ezért érdemes inkább a hazai, állami felsőoktatási intézmények (alapképzés) kínálatából válogatni.

A munkaerőpiac a mérvadó

A két országban szerzett diplomák között különbségeket vélnek felfedezni a munkaerőpiacra bekerülő friss diplomások. A Magyarországon végzettek úgy gondolják, hogy színvonalasabb oktatásban részesültek, fontos számukra az EU-s diploma, de a munkaerő-piaci hasznosulás a mérvadó. Közgazdászként nehezebb munkát találni mindkét országban (telitett a piac), gyakori az átképzés, a továbbképzés (mesterképzésre iratkozás), valamint (főleg Szerbiában) a rövid távú közmunka alacsony fizetés mellett, a magánvállalkozóknál végzett és a feketemunka. Mérnökként bárhol és bármikor lehet munkát találni. A Szerbiában végzettek többnyire meg vannak elégedve a diplomájukkal (a hazai, állami intézmény által kiadott diploma presztízse, a szerb nyelv tudása, szemben a magánkarok által kiadott oklevelekkel). Érvelésük szerint a munkáltatók is jobban ismerik a hazai diplomákat, azok minőségét. Nem zárkóznak el annak lehetőségétől sem, hogy másoddiplomát Magyarországon szerezzenek. Több fiatal (interjúalany) is Budapesten szerzi meg a mesterfokozatot, vagy doktori képzésen vesz részt Magyarországon — a szerbiai alap- és mesterképzés után —, ami sikeres karrierépítési modellnek bizonyul, a fiatalok munkahellyel továbbra is a Vajdaságban rendelkeznek, a munkaerő-piaci kondíciók stabilak (az államnyelvet említve például), a külföldön megszerzett tudásukkal pedig érdemben tudnak segíteni szülőföldjüknek, kibocsátó régiójuknak.