Digitalizációval a fejlődésért
Kartali Róbert
2021.10.21.
LXXVI. évf. 42. szám
Digitalizációval a fejlődésért

Vajdasági Magyar Digitális Napok címmel kétnapos konferenciát tartottak Szabadkán, azzal a céllal, hogy megerősítsék a Kárpát-medencei magyar digitális ökoszisztémát, a hálózati együttműködést, valamint eszközöket, platformokat kínáljanak, melyek hozzájárulhatnak a határon túli magyarság gazdasági, társadalmi fejlődéséhez. Az első alkalommal megszervezett rendezvény a Prosperitati Alapítvány, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. és a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével valósult meg.

A magyar vállalkozások digitális felkészültségének, versenyképességének növelése, a helyben elérhető digitális ökoszisztéma fejlesztése, a magyar IT-cégek hálózatosodásának elősegítése, a fiatalok itthon tartása létfontosságúvá vált. Magyarország kormánya 2015-ben indította el a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Programot, melynek célja, hogy az ország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A kormányzati infokommunikációs programok összehangolásának folytatására 2017-ben a magyar kormány elfogadta a Digitális Jólét Program 2.0-t, mely külön fejezetben foglalkozik a határon túli magyar digitális ökoszisztéma megteremtésével.

A konferencián az IT-szektorban rejlő lehetőségeket és előnyöket ismertették az érdeklődő cégek számára, érintve valamennyi szektor digitális átállását, ezen belül kiemelve a digitális agráriumot, a külföldi magyar vállalkozások klaszteresedését, a vállalkozásfejlesztés kérdéseit, valamint a robotika, a mesterséges intelligencia, az 5G, a drónok és az okosváros területeit.

— 2017-ben megfogalmazódott, hogy ami digitális ügyben versenyképességet fokoz Magyarországon közösségi, vállalati vagy egyéni szinten, azt vizsgáljuk meg, működik-e Erdélyben, a Partiumban, Felvidéken, a Délvidéken, Vajdaságban — emelte ki a rendezvény megnyitóján dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője. Mint mondta, a folyamatokat áttekintve azt látják, hogy a digitalizáció egy globálisan vezérelt modernizációs folyamat, melyet a Távol-Keleten és Észak-Amerikában globális vállalkozások fejlesztenek, a magyar ökoszisztéma pedig ezzel a vállalkozással próbálja kitalálni előre, hogy mi lesz a következő lépés, és megőrizni a versenyképességet. A szakember arra is rávilágított, hogy a kétnapos konferencia előadói a legjobb magyarországi szakemberek közül kerültek ki, akik globális vagy európai szinten is versenyképes gondolatokat közvetítettek a résztvevőknek.

— Soha ne feledjük, hogy mi nem az anyaországon belül gondolkodunk, nem ott alkotunk stratégiákat, hanem összhangban a kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjával, az egész Kárpát-medencében gondolkodunk. Annak a tudásnak, amely a Digitális Jólét Program keretében a rendelkezésünkre áll, valamint a fejlesztéseknek nem az ország határain belül kell hasznosulniuk, hanem az egész Kárpát-medencében — mondta köszöntőjében Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Beszédében a digitális agrárstratégia és a precíziós gazdálkodás lehetőségeit is vázolta.

— A legkorszerűbb eljárásokat tudjuk alkalmazni, és ha a leghitelesebb adatokon, méréseken alapuló döntéseket hozzuk meg, akkor az hosszú távon kihat a tevékenységünkre, garantálni tudja az ország gazdasági stabilitását. Ez a küzdelem, amely most Brüsszelben zajlik, nyilván az előnyünkre válik azáltal, hogy még inkább fokozzuk a tempót, az együttműködést, és felgyorsulnak azok a fejlesztések, amelyek a versenyképességünket alapjaiban határozzák meg és segítik. A precíziós gazdálkodás nélkül a klímaváltozások, valamint a kereskedelmi háború közepette nem tudnánk sikeresek lenni, mert nem lehet elvitatnunk, hogy az elkövetkező időszakban, ha az uniós forrásokat igénybe kívánjuk venni, nyilván jelentős mértékben le kell csökkentenünk a műtrágya, a növényvédő szer felhasználást, és növelni kell az ökológiai fókuszterületet. Innentől kezdve nyilván olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a megfelelő terméshozamot ezek mellett is garantálják.

— 2020 februárjában Beregszászon még meg tudtuk tartani az első közös rendezvényünket, utána a világjárvány közbeszólt, de ennek ellenére 13 eseményen vagyunk túl, 5 különböző nemzetrészben, 124 magyar és több mint 600 határon túli cég részvételével. Ebben ez a kétnapos szabadkai konferencia nincs benne — emelte ki Csík László ügyvezető, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatása során.

— A CED a magyar kormány export- és gazdaságfejlesztésért felelős háttérintézménye a közép-európai régióban. 23 határon túli irodánk van a környező országokban, plusz Csehországban és Lengyelországban, és most már Olaszországban is. Vajdaságban két irodával dolgozunk: Szabadkán és Újvidéken. Ezek a határon túli irodák kiegészülnek 14 magyar, belföldi megyeszékhelyen működő irodával. A belföldi irodák felkutatják a magyar exportképes árualapot, és a határon túli irodák ezt segítik eladni. A CED ezzel tudja segíteni az anyaország és a határon túli magyarság exportját, mivel ez a hálózat a teljes Kárpát-medencét lefedi. Ebben a formában 2018 óta létezünk, nem nagyon tudunk olyan határon innen és túl lévő szervezetről, ahova ne juthatnánk el. Biztos vagyok benne, hogy ha önök bármilyen exportban, bármilyen vállalkozásban gondolkoznak, vagy a jövőben szeretnének az exportban előrelépni, van legalább egy olyan közös terület, amelyben a CED tud segíteni.

— Fontosnak tartom ezt a konferenciát, nemcsak azért, mert 40 előadót, 150 résztvevőt, 2 helyszínt, 3 szekciót és 2 napot jelent, hanem azért is, mert azt remélem, és arra szeretném a jelenlevőket buzdítani, hogy ebből próbáljunk egy tradicionális, minimum évente egyszer megszervezésre kerülő vajdasági rendezvényt csinálni — mondta a megnyitón Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. — A jólét már ismertebb mércéi mellett, mint amilyen az életszínvonal, a kommunális infrastruktúra, a közlekedési lehetőség, van egy újabb fogalom, ez pedig a digitális jólét, és ha ebben nem vagyunk kellőképpen jók, akkor igazából a jóléttel problémánk és bajunk van. Ezért a digitalizációval folyamatosan foglalkozni kell. A digitalizáció kérdése a modernizációnak, a versenyképesség javításának, a kondíciójavításnak a témája és a vajdasági magyar közösség helyzete ebben a témakörben is különleges, mivel a stratégiák vonatkozásában, mozgásterek tekintetében, célkitűzések és érvényesülés vonatkozásában két közegben mozoghatunk. Egyrészről abban a közegben, amelyet a nemzetpolitikai stratégia teremt meg, másrészről abban, amelyet Szerbia biztosít. Mindkettőt be kell élnünk, és mindkettő lehetőségeit fel kell használnunk, és mind a kettőből profitálnunk kell.

A VMSZ elnöke szerint az IT-szektor tekintetében Szerbiának nincs mit szégyellnie, mivel felmérések szerint mintegy 3000 olyan cég működik az országban, amely software-fejlesztéssel foglalkozik. E vállalkozások éves produktuma durván 3 milliárd euró, melyből 1,5 milliárdot kivitelre termelnek. A számok azt mutatják, hogy hatalmas fejlődés történt, mivel ez az összeg, mely most 3 milliárd euró, 2004-ben csupán 40 millió euró volt.

Fényképezte: Kartali Róbert

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..