Ez a forradalmian új megoldás az ígéretek szerint átalakítja majd a mindennapi életünket, egyszerűbbé és biztonságosabbá téve az online és offline azonosítást, tranzakciókat és ügyintézést. Első ránézésre úton vagyunk az utópia felé, csak nehogy meglepődjünk, amikor odaérünk, és egy orwelli világ fogad bennünket.

Mégis mi lesz ez a digitális személyi igazolvány és tárca? Egy olyan elektronikus azonosító okmány, amely az okostelefonunkon tárolódik, a hagyományos műanyag kártyáink digitális másolataként, és tartalmazza azonosító adatainkat, fényképünket, aláírásunkat, biometrikus azonosítóinkat (mint pl. az ujjnyomat). Az eID ezenfelül bármilyen más dokumentumot is tárolhat, mint például vezetői engedély, forgalmi, diákigazolvány, diplomáink, banki adataink, biztosítási igazolások, szállodai bejelentkezés, születési anyakönyvi kivonat, betegkönyv, oltási igazolvány.

A képet a DALL-E generálta

Az eID számos területen megkönnyítheti majd az életünket. Egyszerűen és gyorsan azonosíthatjuk magunkat online és offline ügyintézés során. A digitális tárcával mobiltelefonunkkal fizethetünk üzletekben, éttermekben és online is (ezt már most is megtehetjük). Az EU-n belüli utazás egyszerűbbé válik, a repülőtereken és határátkelőhelyeken gyorsabban igazolhatjuk magunkat. Az elektronikus okmányokkal egyszerűbbé válik a hivatalos iratok beszerzése és az ügyintézés. Amerikában már néhány éve működik egy hasonló digitális személyi, illetve jogosítvány, több államban is az iPhone-on tárolt jogosítvánnyal vagy személyivel igazolhatják magukat az utazók. Kínában még régebb óta van hasonló, és reméljük, nem fogunk abból a digitális kreditrendszerből is átvenni néhány dolgot, hiszen olyan nyilvánvaló következő lépes volna, ha valaki szemetel vagy rossz helyen parkol, azonnal levonják a büntetést a számlájáról (meg persze a szociális kreditpontjából is). Mivel a terveket már elfogadta az Európai Parlament, most már csak a tanács formális jóváhagyása van hátra. Ha ezen is túl leszünk, az EU digitális személyi igazolványa és tárcája várhatóan 2025-től kezd elérhetővé válni az EU tagállamaiban. Az eID-t a legmagasabb szintű biztonsági és adatvédelmi előírásoknak megfelelően fejlesztették ki. A tárolt adatok titkosítva vannak, és csak a jogosult felhasználók férhetnek hozzájuk. Nem sokban fog különbözni a mostani iPhone-tárcától, ahol a bankkártyánkat, repülőjegyünket, koncertbelépőnket vagy a kuponjainkat tartjuk, és ezek egy gombnyomásra elérhetőek. Akik nem szeretnék az eID-t alkalmazni, azok egyelőre továbbra is használhatják majd a megszokott irataikat. Ha pedig a felhasználó meggondolná magát, egy úgynevezett adatvédelmi kezelőfelületen ellenőrizheti a bent lévő adatait, és kérheti a törlésüket. Ahogyan azt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírja.

Reméljük, nem úgy, mint a múlt évben a Google, amikor egyik szolgáltatásáról kiderült, hogy három évig megtartotta az ügyfelek adatait, még azután is, hogy az érintettek törölték a fiókjukat. A cégből azt mondták, erre a hívásminőség javítása érdekében volt szükség. De igazából ezen nincs is mit idegeskedni, mert aligha tudjuk megkerülni a Google-t vagy a hozzá hasonló nagyvállalatokat. A Gmail, a Google-térképek, a Chrome böngésző, a YouTube, az androidos telefonok profilja mind hozzájuk van láncolva. Telepítéskor elfogadjuk a feltételeiket, melyekbe az emberek 99,9%-a anélkül beleegyezik, hogy elolvasná őket. Egész nyugodtan beleírhatnák akár ezt is: „Megfigyelünk téged, és miután törölted magad a rendszerünkből, még három évig megtartjuk az adataid, nem baj, ugye?” Szinte senki sem venné észre.