Az I. világháború rideg borzalmait a Monarchia közkatonáinak szemszögéből bemutató Szürke senkik a legjobb tévéfilmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb főszereplőnek járó Magyar Filmdíjat is megkapta. A 2015-beli Betonzaj Magyarországon és Csehországban is számos fesztiváldíjat zsebelt be. Az Ostrom pedig diák-Oscart nyert Los Angelesben. Azt, hogy az amerikai filmakadémia beválogatta a vizsgafilmet a legjobb nemzetközi fikciós rövidfilmek sorába, a rendező éppen a szarajevói filmfesztiválon tudta meg. Később pedig már azért hívták fel telefonon, hogy közöljék vele, meg is nyerte a diák-Oscart. Hogy arany-, ezüst- vagy bronzérmet kap-e, az október elején derül ki Los Angelesben, az amerikai filmakadémia Samuel Goldwyn Theaterjében szervezett díjátadón. A diák-Oscarra (Student Academy Awards) az idén összesen 1582 nevezés érkezett, melyek közül 7 kategóriában 39 film versenyez a végső győzelemért.

* Hogyan közölték veled, hogy az Ostrom kapta meg az egyik diák-Oscart? Felhívtak, és megkérdezték, hogy ráérsz-e október 11-én? 

— A születésnapomon hívtak fel, szeptember 11-én. A forgatókönyvírómmal, Gasztonyi Kálmánnal iszogattunk éppen, és arról diskuráltunk, hogy mennyire giccses volna, ha éppen a szülinapomon hívnának fel egy ilyen hírrel. Mivel az elmúlt két évben is beválogattak már magyar filmeket a legjobb hét közé, de nem jutottak tovább, nem akartuk túlságosan beleélni magunkat. A mi alkotásunk egyébként is eléggé nehezen emészthető. Aztán néhány perc múlva megcsörrent a telefonom. Los Angelesből hívtak, és közölték, hogy nyertünk. 

* Kit viszel magaddal Hollywoodba?

— Rengetegen dolgoztak ezen a filmen. Ha nem is mindenki, de szerencsére a főbb alkotók közül többen is el tudnak jönni, hogy együtt éljük át ezt a néhány izgalmas napot. A filmakadémia csak nekem fizeti az utat és a szállást, de igyekszünk támogatást kérni a Magyar Nemzeti Filmalaptól a többieknek. Bízom benne, hogy sikerül. Saját kontóra ugyan, de természetesen a hozzám legközelebb álló emberek is ott lesznek, azaz a párom és az édesanyám is Zentáról.

* Mire számítasz? Azért az arany csillogna a legfényesebben, nem igaz? 

— Ez számomra részletkérdés. A lényeg az, hogy a film megy tovább, mégpedig az oscaros kalapba. Az elmúlt tíz évben többször is előfordult, hogy a három diák-Oscar-díjas filmből egy-egy alkotás bekerült az öt fő Oscar-jelölt film közé. Leginkább az aranyérmesek, viszont olyan is megtörtént már, hogy a bronz- és az ezüstérmes is az öt jelölt között volt. A legfontosabb, hogy odaát figyelnek ezekre a filmekre, és hogy az akadémia érdemesnek talált a díjra. Ezzel új lehetőségek nyílnak meg, így sok munkával és szerencsével további útja is lehet az alkotásnak. 

* Az Ostrom egy nő története, aki 1994-ben, a boszniai háború idején Szarajevóban hajat szeretne mosni a randevúja előtt. Ez egy nem mindennapi nézőpont. A Szarajevói Nemzetközi Filmfesztiválon hogyan méltatták az alkotást? 

— Az Ostrom egy olyan aspektusból vizsgálja a háborút, amilyennel eddig talán még nem találkoztak. Arra voltak kíváncsiak, hogyan tud ez a film mesélni, milyen új dolgokat képes mondani, mennyire hiteles a forgatókönyv és a színészek. Számomra nagyon fontos volt, hogy éppen Szarajevóban lehetett a nemzetközi premier. Úgy gondolom, csak olyan filmet válogatnak be erre a szemlére ebben a témában, amely számukra is újszerű és figyelemre méltó. 

* Mi az, ami újdonságként hatott az Ostromban? Számodra mi volt a legérdekesebb ebben a történetben? 

— Az, hogy egy hétköznapi pillanat, egy hajmosás kapcsán beszélhettünk a háború szörnyűségeiről. Kevés olyan film van, amely női szemszögből láttatja a háborút. Amelyben a nőiség, a méltóság megtartása, a nők áldozatvállalása központi szerepet kap. Számomra ez volt az egyik legnagyobb kihívás, és erre már korábban, a Betonzajban is igyekeztem odafigyelni. 

* Milyen filmterveken dolgoztok jelenleg? 

— Van egy nagyjátékfilm, melyen dolgozunk, és ebben is lesz egy — reményeink szerint — gondosan kidolgozott női szál. A ’90-es években játszódik, és központi helyet kap benne a szexualitás meg a szexipar. Ennél többet viszont egyelőre nem mondhatok. A másik nagy tervünk egy komoly háborús dráma, mely az egyik délszláv konfliktus idején játszódik. Egy olyan témát dolgoznánk fel, amelyről eddig még egyik oldal sem készített filmet. Részletekbe viszont itt sem szeretnék bocsátkozni. Legyen elég annyi, hogy az Ostrom valójában ennek a filmnek a főpróbája.