home 2024. december 05., Vilma napja
Online előfizetés
Derinkuyu, a föld alatti város
Gyulai Özvegy Andrea lakberendező
2022.06.29.
LXXVII. évf. 25. szám
Derinkuyu, a föld alatti város

A Közép-Anatólia területén található Derinkuyu települést az 1960-as években fedezték fel. Törökország, illetve a világ egyik legnagyobb föld alatti városát mesterségesen hozták létre, és legalább 20 000 ember befogadására alkalmas. Tizenkét szintje van a mély felé. Kappadókia területén mintegy kétszáz ilyen komplexum található.

Derinkuyut vulkanikus kőzetekből barlangféleségként alakították ki. A település mintegy 85 méter mélységben húzódik a föld alatt. Érdekes módon a 20 000 ember mellett ez a hely az állattartók jószágainak is menedéke volt, illetve élelmiszer-tárolók is találhatóak benne.

Felfedezése a véletlen műve volt. Egy helyi lakos 1963-ban egy falat bontott le a saját otthonában, így talált rá a fal mögött egy titkos szobára, mely egy ajtót rejtett. Ezek után kezdtek el a régészek kutatni az érintett területen, és ekkor tárták fel az érdekes települést. I. sz. 780 és 1180 között alakították ki, az arab—bizánci háború idején. A barlangvárost belülről hatalmas kőajtókkal zárták le a betolakodók elől, illetve minden emeletet külön-külön is le lehetett zárni.

A város lakosai a mélyben is meg tudták teremteni a kényelmes életvitel feltételeit. Az alagutak, melyek összekötik a szinteket, keskenyek és a legtöbb helyen maximum 160 cm magasak. A lakószobák és az ebédlők mellett istállókat alakítottak ki az állatoknak, de raktárakat, pincéket, illetve különféle tárolóhelyiségeket is az ételnek-italnak, legfőképp a bornak. Mindemellett találtak még itt olajprést, iskolát és kápolnákat is.

Az 55 méter mélyen levő szellőzőaknát kútként használták. Az akna vizet szállított az ott lakóknak és a rejtőzködőknek, ha nem tudtak kimenni a felszínre. A régészek szerint az emberek akár több évig is élhettek a föld alatti városban anélkül, hogy kijöttek volna.

A város — amellett, hogy biztonságot nyújtott — nagyon kellemes helynek bizonyult, hiszen a forró napokon hűvöst adott, a téli hidegben pedig a hőmérséklet nem csökkent 17 °C alá.

Úgy tartják, hogy ezek a föld alatti települések elsősorban menedékként épültek, hiszen felülről nem látszódtak. A keresztény közösség így tudott elrejtőzni a Római Birodalom és az arab nyomás elől.

Később, a XIV. században a mongol betörések elől rejtőztek itt, a XX. század elején pedig a helyi lakosok, a kappadókiai görögök használták. A kutatások szerint egészen 1923-ig éltek itt emberek.

Az 1963. évi felfedezés után megkezdődött a teljes alagúthálózat feltárása, 1969-től pedig a föld alatti város az érdeklődők előtt is megnyitotta kapuit. A látogatható részek körbejárása egy órát vesz igénybe.

Forrás: Cappadocia4u.com

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..