home 2024. július 20., Illés napja
Online előfizetés
Dada (majdnem) száz
Szerda Zsófia
2021.12.01.
LXXVI. évf. 47. szám
Dada (majdnem) száz

A jugo-dada kezdetei Prágához és az 1920. évhez kötődnek, tehát a valamikori Osztrák—Magyar Monarchia területéhez. Az I. világháború utáni időszakban megalakult a Szerb—Horvát—Szlovén Királyság, a dadaizmus itt jelent meg és manifesztálódott, legelőször 1921-ben Zágrábban, utána Vinkovciban, Eszéken, Újvidéken, Szabadkán és végül Belgrádban, az egyetlen kulturális központban, mely nem tartozott a kettős monarchia összetételéhez. Szabadkán 1922. november 19-én, azaz kilencvenkilenc évvel ezelőtt. Erre emlékeztek pénteken a Korzó moziban.

A 100.-ról megemlékezni nagyon nem dada. Úgyhogy egy évvel korábban, 2021-ben a 99. évfordulón emlékeztek meg az első szabadkai aktivista dadaista matinéról (A hang architektúrája, a szín architektúrája és a koncert illata, 1992) a már nem működő szabadkai Korzó moziban.

A moziterembe lépők között voltak, akik még emlékeztek a filmekre, melyeket itt láttak: „Mennyi Bud Spencer-filmet néztünk itt!” „Emlékszel, amikor itt moziztunk? De jó volt!” — és hasonló mondatok hangzottak el. Furcsa hangok fogadtak bennünket. Egy dadaista performance hangjai. A hang architektúrája. Köhögőkórus és nevető zenekar.

A mozi előtti kirakatokban Bada Dada képeiből álló kiállítás fogadta a nézőket, mely a továbbiakban is megtekinthető. Cindori Šinković Mária és Petar Mitrić beszélgetése nyitotta a programot. A dadaizmus történetéről, kialakulásának politikai és történelmi hátteréről ejtettek szót. A dadaista-aktivista-zenitista nyilvános fellépések között az 1922. november elején Szabadkán megtartott matiné külön figyelmet érdemel — mondta Mária.

— Nem csak azért, mert a Hírlapban megjelent Mikes Flóris cikkeinek és tudósításainak köszönhetően ez az egyetlen rendezvény, amelynek fennmaradt a programja, és melyről „helyszíni” közvetítést kapunk, inkább azért, mert egyedülálló művészi kísérletet jelentett be, mely bizonyos szempontból újat ígért az akkori izmusok megnyilvánulásában, de talán még mai szemszögből figyelve is újnak tűnik. Művével közvetlenül vagy közvetve a szabadkai programban szerepelt Ljubomir Micić, Arató Endre, Láng Árpád, Csuka Zoltán, Sugár Andor, Virgil Poljanski, Dragan Aleksić, Mihail Petrov, Barta Sándor, Haraszti Jenő, Aranyműves Mester János, Csont Ádám.

A beszélgetés után levetítették Nikola Stojanović — Hormonaut rövidfilmjét, melyet a Bitef smrti formáció audiofilmes performance-a színesített, illetve nagy dadaisták, Max Richter, Viking Eggeling, René Clair, Fernand Léger és Man Ray alkotásait is megtekinthették a Korzó mozizók.

A programot a Kortárs Kulturális és Művészeti Központ, valamint a Klara és Rosa PE szervezi az Európai Unió, a Nemzeti Koalíció a Decentralizációért, a Jelena Šantić Alapítvány, valamint a 484-es Csoport támogatásával a Lokális Küldetés az EU Felé projektum keretében.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..