home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Csökken a vajdasági magyarok lélekszáma — mi lehet a megoldás?
Cérna Lenke
2017.07.11.
LXXII. évf. 27. szám
Csökken a vajdasági magyarok lélekszáma — mi lehet a megoldás?

A munkanélküliség gondjaival, a megélhetés kérdésével, az anyanyelvű felsőoktatás hiányával, identitászavarokkal és az elvándorlás jelenségével küzdenek napjainkban a vajdasági magyar fiatalok — derült ki a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, A magyar fiatalok Vajdaságban címmel megtartott tanácskozáson.

Az MNT székházában azokat a kutatásokat mutatták be, amelyek az elmúlt évek folyamán készültek Kárpát-medence-szerte.

— Az ország népesedéspolitikáját elsősorban a születésszám növelésére kellene alapozni, amelynek tartópillére a jó családpolitika, illetve az otthonteremtés — ezzel a gondolattal nyitotta meg a konferenciát Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Köszöntőbeszédében elmondta: a vajdasági kisebbség rohamosan fogy, és a még itt élők feladata, hogy megfékezzék az emigrációt. Az elmúlt néhány év kutatási eredményeinek ismertetése megvilágítja a konkrét gondokat, valamint pillanatképet ad a helyiek mindennapjairól. Hajnal abbéli reményét fejezte ki, hogy a konferencia részvevői hatékony megoldásokat szorgalmaznak. Hozzátette: ez azért fontos, mert a vendégek javaslatait az őszi nemzeti tanácsi ülések valamelyikén el szeretnék fogadtatni, és tettekkel is érvényesíteni az elhangzottakat.


Szabó Attila felvételei

Tátrai Patrik geográfus egy lesújtó ténnyel nyitotta előadását: a magyar népesség létszámának csökkenését illetően Vajdaság a harmadik helyen áll a Kárpát-medencében. A magyar kisebbség megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti. A térségben már csak 200 000 magyar él, és további csökkenéssel lehet számolni — figyelmeztetett a kutató. A még itt élő fiatalok fele nem zárkózik el az ország elhagyásának lehetőségétől, hiszen Nyugat-Európa és Magyarország kedvezőbb anyagi körülményeket nyújt számukra, mint Szerbia. A kutatások azt mutatják, hogy a szórványban nagyobb a baj, mivel a kisebbségiek a munkalehetőség hiányában döntenek úgy, hogy a határon túl próbálnak szerencsét. Tátrai arra is rávilágított, hogy azokon a településeken, ahol nagyobb a magyar közösség, visszafogottabb az emigráció is. Ebből arra lehet következtetni, hogy nemzeti összefogással lassítani lehetne a magyarok fogyását.

Ezt a véleményt Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója is osztotta. A határon túli magyarok fő feladataként a közösségépítést emelte ki, ezt pedig magyar nyelvű oktatással, kulturális rendezvényekkel, ifjúsági szervezetek működtetésével és támogatásával lehet elérni.

— Őrizzék meg a földjeiket, a házaikat! — erre szólította fel a jelenlevőket és a délvidékieket Csite András, a magyarországi Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ alapítója, ügyvezető igazgatója. Előadását Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás címmel tartotta meg. Mint mondta, a nemzet az erőforrások megőrzésével maradhat a szülőföldjén. Ha a családi vagyon, az örökség idegen kézbe kerül, akkor a magyarság sorsa is ez lesz: idegenek földjén kell újrakezdenie. Csite mindvégig bizakodással tartotta fenn a vendégek figyelmét. Szerinte ösztöndíjakkal, a fiatal vállalkozók támogatásával és tudatos neveléssel megmenthető a vajdasági magyar közösség. Megosztotta kutatásának eredményeit is, melyek szerint a térségünkben élő diákok egyharmada külföldön keresne munkát. — Vajdaság alacsony gazdasági dinamikájú térség, ez a munkanélküliségben is megmutatkozik — magyarázta a közgazdász. Temesvár, Kolozsvár, Budapest versenyképesebb, mint az elmaradottabb régiók, ezért kell Vajdaságnak példaként tekintenie az említett térségekre. Csite András szerint a megoldás az európai gazdasági dinamizmusban van.

A következő előadó Székely Levente, szociológus,a Nézőpont Csoport Kutatópontjának kutatási igazgatója volt. Előadásában elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok és az idősebb generáció tagjai gyakran nem értik meg egymást, ami nem mai probléma. Mint fogalmazott, a konformitás, a bizonytalanság, a passzivitás az új csendes generáció jellemzője, amely a rendszerváltozás körül született, töltötte gyermekkorát (a 2000-es évekre várták az új csendes generációt amerikai kutatók). A kutató szerint napjaink ifjainak megismeréséhez elkerülhetetlen megismerni a hálózat működését, avagy az internet világát. Székely Levente előadását a digitális kultúra jellemzőivel zárta. Ezen jellemzők megismerése ugyanis egyértelmű segítséget nyújt az új nemzedékek megértéséhez.

A szót ezután Gábrity Molnár Irén vette át, és javaslatok helyett kész tényekkel állt elő. A Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke rávilágított arra, hogy a tanult fiatalok nagy része már külföldön van. Vajdaságban 3-4% között mozog az egyetemi végzettségűek aránya, ami szakemberhiányhoz vezet az országban. — 2017-ben ott tartunk, hogy a 4000 továbbtanuló magyarnak a fele külföldre megy folytatni a tanulmányait. Így már kezdetben elveszítünk nagyon sok értelmiségit. És a másik felének a nagy része is elhagyja szülőföldjét, miután oklevelet szerzett. Ezek az emberek itthon nem tudnak elhelyezkedni, mert nem beszélik elég jól a szerb nyelvet. Az anyagi javak sem kielégítőek, így a családalapítás is kérdésessé válik számukra. Egyértelműen gazdasági migrációról van szó, de a kisebbségérzet is közrejátszik — hangoztatta a szociológus.

A konferencia utolsó előadója Ágyas Réka, a Magyar Nemzeti Tanács szakmunkatársa volt. Kutatása során itthon és külföldön élő magyar fiatalokat kérdezett mindennapi kihívásaikról, továbbtanulási lehetőségeikről, a munkavállalásról és a migrációs jövőképükről. Az eredmény: az elvándoroltak nem boldogabbak a szülőföldön maradt társaiknál, sőt, magányosabbnak vallották magukat. A más országokban dolgozók 70%-a a végzettségéhez képest alulképzett munkát végez, de az emigráltak többsége mégsem jönne vissza, anyagi okokra hivatkozva. Az MNT munkáját segítő szociológus rámutatott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramja némileg visszatartja a vajdasági magyar fiatalokat. Mióta különféle támogatásokra lehet pályázni, többen döntenek úgy, hogy Szerbiában ülnek be az egyetemi padsorokba. Ez azonban még nem végleges megoldás a magyarság elvándorlásának megfékezésére, hiszen a hallgatók többsége az oklevél megszerzése után nem zárkózik el a külföldi munkavállalás lehetőségétől.

 

A konferencia részvevői egy kerekasztal-beszélgetés keretében próbáltak megoldást találni a felvetett gondokra. A kerekasztalról, illetve a külhoni magyarságot a szülőföldjén megtartó stratégiáról a Hét Nap július 19-én megjelenő számában olvashatnak.

 

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..