A cserkészet világnapjához legközelebb eső hétvégén tartják meg a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség rendes évi közgyűlését, mégpedig a székhelyükön, Muzslyán. Így volt ez az idén is, február 17-én és 18-án.

— A magyar cserkészetben különösen fontos a vallásosság, a hit, az egyik alappillérünk az, hogy az Istennel való hitünket is megéljük. Éppen ezért az összejövetelünket áldással, szentmisével kezdtük. Valójában már előző nap összejöttünk, amikor előadást hallgattunk a vajdasági magyar cserkészet történetéről, a messzebbről érkezők a kollégiumban aludtak. A közgyűlésen beszámolók hangzottak el a körzetekből, a csapatparancsnokok beszéltek az elmúlt év munkájáról, és az elnökség is összegezte a tevékenységét — mesélte Gabona Ferenc, a VMCSSZ elnöke. — Kiemelném, hogy az elmúlt évben öt tiszttel bővült a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség vezetősége vagy tisztikara, mégpedig két cserkésztiszttel és három segédtiszttel. Ez nekünk nagy öröm, mivel ezek a személyek vállalták, hogy többet tesznek a magyarságért, a cserkészetért, és képezték magukat. Az ilyen emberekre nagy szükség van, és mindenképp dicséretet érdemelnek, hiszen erre a tevékenységre a szabadidejüket áldozzák. Jelenleg 320 cserkészt tartunk számon, akik 4 körzetben, 15 csapatban működnek.

A cserkészindulót hallgatva

A Vajdasági Magyar Cserkészszövetséget nagymértékben segíti a csapatmentor munkája, a nyáron ugyanis szerződtettek egy cserkészt segédtiszti rangban, aki az idejét teljeskörűen a cserkészetre fordítja. A szövetség a magyar kormány támogatásával két járművel gazdagodott, mely szintén megkönnyíti a tevékenységük végzését.

Farkas Zsuzsanna, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke a vajdasági magyar cserkészet történetéről tartott előadást a közgyűlés előtti esten.

— A cserkészet bölcsője Nagybecskerekhez köthető, az 1909/1910-es iskolaévkönyvben ugyanis Králik László piarista gimnáziumi tanár fordította le a cserkészet alapítójának könyvét magyar nyelvre. Ő alkotta meg a cserkész szót is. Králik László egy elfeledett alakja a cserkésztörténelemnek, pedig a kezdetekben az ő munkássága itt Vajdaságban nagyon fontos volt. Muzslyán, illetve Nagybecskereken van a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség központja. Egykoron az Osztrák—Magyar Monarchián belül innen indult a cserkészet, majd Budapesten alakultak meg az első csapatok — hallottuk az előadótól.

A közgyűlés résztvevői

A már említett csapatmentor a temerini Varga Norbert, akinek a fő feladata a csapatok látogatása, segítése, a szövetségi programok szervezése és lebonyolítása.

— Az elmúlt hónapokban volt néhány fontosabb programunk, melyekre sikerült az egész szövetséget mozgósítani, és a továbbiakban nagyobb rendezvényeket tervezünk külön a csapatoknak, de a szövetségnek is. Arra is törekszünk, hogy az őrsvezetőkkel is többet foglalkozzunk, a tizenkét évestől a húszéves korosztályig. Mivel kevés a fiatal, az idősebbek is be vannak vonva, nekik igyekszünk a korosztályuknak megfelelő programokat szervezni, például továbbképzéseket, kalandprogramokat, hogy közös élmények szülessenek, barátságok szövődjenek és erősödjenek. Természetesen a csapatvezetőkről sem szabad megfeledkeznünk, az ő köteléküket is meg kell szilárdítani, hogy minél jobb legyen közöttük a kommunikáció. Úgy gondoljuk, ilyen módon tudjuk erősíteni az egész szövetség munkáját. Az idén segédőrsvezető-képzést tartunk, a jelölteket Erdélybe fogjuk elvinni a Romániai Magyar Cserkészszövetség táborába. Ezenkívül több táborban is részt veszünk. A képzett vezetőinket felkérték más táborokba kiképzőnek, segítőnek, vagyis elmondhatjuk, hogy az egész Kárpát-medencében képviseljük a Vajdasági Magyar Cserkészszövetséget.

A közgyűlés keretében második alkalommal tartották meg a plakettátadó ünnepséget. Miután elhangzottak a laudációk, a rangos elismeréseket az elnök adta át. A Buzetzky Ferenc-plakett díjat Bálint Zoltán, Nagy Imre, Süveg Hilda és dr. Hegedűs Katinka érdemelte ki. A Králik László-plakettet Teleki Rózsika vehette át, a Sík Sándor-plakettet pedig Szemerédi Tibornak ítélték oda. Ketten kapták meg a Körösztös Krizosztom-plakett díjat, Kalapis Sztoján atya és Széll József atya. A Kaszap István posztumusz elismerésben dr. Vitéz Vekerdy Sándor részesült, melyet a lánya, dr. Badóné dr. Vekerdy Márta vett át.

Néhányan a díjazottak közül

Szentmisén