Már a kora délelőtti órákban csattogtak az ollók a tizenöt birkanyíró keze alatt, akik közül tízen kézi, öten pedig gépi birkanyírásban mérték össze ügyességüket. A péterrévei Dávid Richárd már tizennégy éves kora óta, azaz tizenkét éve foglalkozik birkák nyírásával.

— Otthon birkákat tenyésztünk, így természetesen meg kellett tanulnom, hogyan kell a birkát szakszerűen megszabadítani a bundájától. Az a legfontosabb, hogy az állatot nyírás közben ne vágjuk meg, az erekre ügyelni kell. Fő az alapos, pontos munka. A birkát nem szabad erősen megszorítani, nehogy izomhúzódást okozzunk neki, a bundája lenyírása után viszont kellemesebben érzi magát. Péterrévéről hárman érkeztünk, és mindhárman birkanyírással foglalkozunk, tavasztól őszig ezt a tevékenységet végezzük — mondta Richárd.

A kiállításon tizenkét juhfajtát csodálhattak meg az érdeklődők. A Keviről érkezett Csabai Zsolt hortobágyi rackákat állított ki Zentán. Elmondta, hogy tavalyelőtt négy rackát vásárolt, az első kisbárányok az idén születtek.

— Szépségük miatt tartjuk őket, de a húsuk is ízletesebb, mint a másfajta birkának. Nagyon kevés gondoskodást igényelnek, viszonylag egyszerű a tartásuk. Nem nagy súlyúak, hiszen a kos legfeljebb 80 kilogrammosra, a birkák 40—60 kilósra nőnek — tudtuk meg Zsolttól.

Novák Károly, a Zentai Gazdakör birkaszakágának koordinátora elégedettségét fejezte ki, hogy két év szünet után ilyen szép számú birkanyíró részvételével rendezhetik meg a versenyt, akik közül négyen Erdélyből, több mint 600 kilométert megtéve érkeztek a Tisza menti városba.

— A birkanyírásnál a zsűri azt figyeli, hogy a versenyzők mekkora tallóra vágják és hogyan szedik össze a gyapjút, óvatosan bánnak-e a birkával, hiszen nem szabad megvágniuk a jószágot, de osztályozza a nyíróhely tisztaságát is, mert a munkálat végeztével a versenyzőnek össze kell takarítania — avatott be a bírálóbizottság munkájába Novák Károly, majd hozzátette, május 7-én a zentai Lovastanyán első alkalommal tartanak Pónifesztivált, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Csattogtak az ollók a birkanyírók versenyén

A birkapörköltfőző viadalra és a pásztorételek versenyére 52 csapat nevezett be, a finomabbnál finomabb étkeket tíztagú zsűri értékelte. Felvidéket a Nemesócsáról érkezett Molnár János és felesége képviselte.

— Őszi pásztorételt, sápadt babot főzünk egy kissé megújítva, sonkát teszünk ugyanis az ételbe, fűszerpaprikát viszont nem. Tizedszer vagyunk Zentán, nagyon szeretünk ide és Vajdaság más településeire, hasonló jellegű rendezvényekre járni. Hiányzott az itt élő közösség, már a reggeli órákban rengeteg ismerőssel találkoztam — mondta.

Mazsorettek és lovagrendek felvonulása

A néphagyomány szerint a tavaszi munkálatok kezdetét április 24-étől, Szent György napjától számítják, a hozzá kapcsolódó szokások a tavasz kezdetét vetítik előre. A jószágok Szent György-napi, első kihajtásához számos hiedelem fűződik vidékünkön. A gazda egyik fő támasza évszázadok óta a hit volt, ezért ezen a napon a gabona megszentelésével fohászkodtak a jó termésért.

— A birkanyírás hagyományának felelevenítése volt a Gazdakör célja akkor is, amikor először megszervezte a fesztivált. A rendezvénnyel közelebb szeretnénk hozni a fiatalokhoz a néphagyományokat, meg akarjuk mutatni nekik, mi jellemezte a gazdák életét az elmúlt évszázadban, hogyan dolgoztak és fejlődtek ezen a vidéken. Az idő múlásával a zentaiak életének fontos részévé vált ez a tavasznyitó sokadalom. A rendezvényünkön részt vevő anyaországi, felvidéki, erdélyi, partiumi, horvátországi vendégeinkkel évek óta azon munkálkodunk, hogy a Kárpát-medencében élő magyar gazdák egyként tudják megélni és megoldani egymás gondjait, és együtt örüljenek egymás sikereinek is. Napjainkban mind nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a generációváltásnak, a precíziós gazdálkodásnak, az innovációnak. Véleményem szerint az a járható út, amelyen az újítások mellett a hagyományainkat is őrizzük, mind a termelésben, mind az életvitelünkben, mivel ez segített közösségünk fennmaradásában és boldogulásában — emelte ki köszöntőjében Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke.

Benépesült a zentai vásártér

Czegledi Rudolf, Zenta polgármestere nyitóbeszédében elmondta, a rendezvény egy szinte már eltűnt világnak állít emléket.

— A hagyományok fontos szerepet töltenek be közösségünk életében, hiszen összekötnek bennünket a múltunkkal, és átvezetnek a jövőbe. Április 24-e Szent György napja, melyről a néphagyomány úgy tartja, ez a tavasz igazi kezdete. A jeles dátum régen kiemelkedő eseménynek számított az állattartással foglalkozók életében, hiszen ezen a napon történt meg a nyáj első kihajtása a szálláshelyről a legelőre. Ezt a napot a kezdetek és az újrakezdések jellemzik, hiszen a tavasz ébredésével, a kedvező lehetőség ígéretével a gazdák életében új szakasz indult. Mi is abban bízunk, hogy az elmúlt hosszú és nyomasztó, félelmekkel és bizonytalanságokkal terhelt két év után számunkra is elérkezik az újrakezdés lehetősége, és ismét együtt ünnepelhetünk — mondta a polgármester, majd megnyitotta a rendezvényt.

A rendezvényen szerkesztőségünk néhány tagja is jelen volt

A nyitóbeszéd elhangzása után Nagy József zentai katolikus plébános búzaszentelő ünnepséget mutatott be, majd a színpadon sokszínű művelődési műsor kezdődött, mely a díjátadó ünnepségig tartott.

A rendezvény szervezője a Zentai Gazdakör volt, társszervezői a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a Vatabet, támogatói pedig a zentai Lakásügyi és Kommunális Közvállalat, a magyarországi Agrárminisztérium, Zenta Község Önkormányzata és Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete.