A Hét Nap 32. számának címoldalán Surányi Bettina fotópályázatunkra érkezett fényképe látható. Kérésünkre a következő bemutatkozást küldte magáról:
Surányi Bettina vagyok, oromi lakos, bár életvitelszerűen az utóbbi öt évemet Szegeden töltöttem a tanulmányaim folytatása végett. A Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Karának végzős hallgatója vagyok, biológia és rajz szakon. A fotózás hobbiként már egészen kicsi korom óta jelen van az életemben. Kezdetben még szüleim digitális, kis gépével róttam a szántóföldeket és a kertet egy-egy jó fotó elkattintása céljából, azonban ahogy kezdtem egyre jobban megszeretni ezt a művészetet, úgy a régi, kis gépet is lecseréltem egy komolyabb, digitális, majd később egy tükörreflexes fényképezőgépre. Mindig is szerettem a természetben barangolni, csodával tölt ez az a béke és nyugalom, vagy olykor a pompa és a ragyogás, amelyet nyújtani tud nekünk. Ezeket a szépségeket, benyomásokat igyekszem megörökíteni, hogy egy-egy múlandó, röpke pillanat és látvány örökké tovább tudjon élni digitális vagy nyomtatott formában is, ne csak az emlékezetünkben. Fontosnak tartom, hogy a rohanó hétköznapokban olykor képesek legyünk megállni, és rácsodálkozni a minket körülvevő világra, azokra a kincsekre, értékekre, amelyeket annyira természetesnek tekintünk, hogy gyakran már észre sem vesszük őket. Vannak ugyan olyan időszakok, amikor a mindennapi teendők és gondok miatt hosszabb-rövidebb időre akaratlanul is elhanyagolom mindezt, de aztán újra szembetalálkozom egy szemet gyönyörködtető részlettel, egy lélegzetelállító, szívet melengető pillanattal, amikor én és a fotózás újra és mindig visszatalálunk egymáshoz.
