• A szerb kormány döntése alapján újra előrehozott választások lesznek. Mi értelmük van ezeknek a szinte évente sorra kerülő politikai megmérettetéseknek?

— Ezt a kérdést azoknak a pártoknak kellene feltenni, amelyek megbuktatták az előző szerbiai kormányt, elsősorban tehát a Szerb Haladó Pártnak. Úgy gondolom, hogy a választásokkal a szerb haladók a tisztségek jelenlegi politikai erőviszonyoknak megfelelő szétosztását szeretnék elérni. Hiszen előreláthatóan meg fog majd mutatkozni, hogy a Szerb Haladó Pártnak a jelenleginél is nagyobb a támogatottsága. Valószínűsíthetően még több kormánytisztséghez fognak jutni, a szocialisták viszont kevesebbre számíthatnak. A VMSZ feladata jelenleg az, hogy megmérettesse magát a választásokon, és megpróbáljon legalább olyan eredményt elérni, mint az előző szavazáson, 2012-ben. A következő években szeretnénk nagyobb mértékben hatni azokra a társadalmi folyamatokra, amelyek az itt élő magyarság életét döntő módon fogják befolyásolni.

• Az ország hosszú évek óta elkeserítő gazdasági helyzetben van. A mutatók aggasztóak. Választások helyett a pénzt nem másra kellene fordítani?

— Miután döntés született az előrehozott választásokról, nekünk nem maradt más lehetőségünk, mint hogy elinduljunk a megmérettetésen. Az mindig viszonylagos, hogy mennyibe kerül egy választás. Az előttünk állóra mintegy 10 millió eurót fognak költeni, ami kétségkívül jelentős összeg. Egyúttal szeretném elmondani, hogy a mi zsebünkből, azaz a vajdaságiak zsebéből 2008 óta mintegy 1 milliárd eurót vett ki a szerbiai hatalom. A szavazás után fog majd bebizonyosodni, hogy érdemes volt-e előrehozott választásokat tartani. Ha jobb irányba fog haladni az ország, akkor elmondhatjuk majd, hogy igen, megérte. Ha viszont ugyanúgy működnek a dolgok, mint eddig, akkor nem.

• A jelenlegi kormány a gazdasági reformok felgyorsításának szándékával magyarázza a választások szükségességét. Mit lehetett érzékelni az eddigiekben a sokat emlegetett kormányzati reformokból?

— A jelenlegi kormány munkáját az utóbbi időszakban a három legjelentősebb kormánypárt egymás közötti leszámolása jellemezte. Éppen ezért van talán esély arra, hogy a választások után ezek a bizonyos reformfolyamatok felgyorsuljanak. Nem tartom lehetetlennek ugyanis, hogy a következő kormánynak kétharmados többsége lesz. Ha így alakulnak a dolgok, akkor az alkotmánymódosítás sem elképzelhetetlen. Ezáltal akár az ország teljes politikai rendszere is megváltozhat, ahogyan az Magyarországon is történt az utóbbi években.

• Előfordulhat, hogy az idén tartományi választásokat is tartanak?

— Amennyire egyszerű megjósolni, hogy köztársasági szinten melyik párt adja majd a miniszterelnököt, annyira bonyolult tartományi szinten jövendölni. Amíg a vajdasági képviselőházban a jelenleg hatalmon levő pártoknak van többségük, addig biztosan nem írnak ki előrehozott választásokat.

• Végezetül, milyen eredményre számít, illetve mit jósol, milyen összetételű lesz az új kormány?

— Nem kell sem szakembernek, sem jósnak lenni ahhoz, hogy egyértelműen előreláthassuk azt, hogy a Szerb Haladó Párt lesz a legerősebb párt, és ezáltal nyilvánvaló az is, hogy a haladók fognak majd miniszterelnököt javasolni. Sok mindentől függ viszont, hogy milyen koalíció fog létrejönni. A belgrádi választások mindenképpen jelentős befolyással lesznek majd a jövőbeli kormányzat összetételére. Ami minket illett, mi a továbbiakban a parlamenti többség részeként szeretnénk politizálni — de nem minden áron. Ha azonban a kormány felvállalja a főbb programelemeinket, abban az esetben célszerű lenne a többséghez csatlakozni.     

(Szabó Attila felvétele)