A dokumentum rögzíti: a külhoni magyarság szülőföldjén való megtartásához és megerősödéséhez olyan gazdaságpolitikai eszközöket kell bevonni, amelyek a magyar gazdasági vagyon növelése mellett a magyar vállalkozások és a magyar munkavállalók számára is kedvező helyzetet eredményeznek.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítése, támogatása továbbra is prioritás. Sikerként értékelik, hogy az érdeklődés továbbra is folyamatos.

Üdvözlik azt az országgyűlési határozatot, amely november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánítja.

A résztvevők reményüket fejezik ki, hogy Ukrajnában helyreáll a béke, az ország olyan demokratikus jogállammá válik, melyben teljes körűen biztosítják a nemzetiségek jogait is.

A külhoni magyar közösségek megmaradása érdekében támogatják a Kárpát-medencei magyar szervezetek által kidolgozott autonómia- és önkormányzatisági törekvéseket.

Üdvözlik a szórványmagyarság megőrzése érdekében indított Petőfi Sándor-programot, amelynek keretében 50 magyarországi és külhoni magyar ösztöndíjas utazott a szórványközösségekhez. Sikeresnek tekintik a külhoni magyar szakképzés éve programot, s megállapodtak abban, hogy 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve lesz.

A résztvevők olyan lépések megtételét kérik, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élő szavazópolgárok számára is.

Erdéllyel összefüggésben tiltakoznak a kommunista diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak restitúciójának leállása, a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok — mint a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium — tulajdonjogának megkérdőjelezése és visszaállamosítása ellen.

Megdöbbentőnek és az európai jogállamisággal összeegyezhetetlennek tartják a magyar nyelv és nemzeti szimbólumaink használatát korlátozó prefektusi, rendőrségi és fogyasztóvédelmi fellépéseket, amelyek ellen határozottan tiltakoznak. Sürgetik a jogszabályok gyakorlatba ültetését és a valós kétnyelvűség megvalósítását azokon a településeken, ahol a magyarság száma jelentős vagy meghaladja a 20 százalékot. Aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Kifejezik abbéli reményüket, hogy a 2016-ban esedékes romániai helyhatósági és  parlamenti választások után mind a helyi közigazgatásban, mind a bukaresti törvényhozásban megerősödik a magyar érdekképviselet. Arra bíztatják az erdélyi magyarokat, hogy a közösségük jövőjét cselekvően alakító, felelős polgárként, minél nagyobb arányban vegyen részt a választásokon.

Aggodalommal tapasztalják, hogy az európai terrorveszély ürügyén mind a médiában, mind pedig egyes állami vezetők részéről magyarellenes hangulatkeltés indult el. A veszélyeztetett közösségek, mint például a szórvány- és csángó-magyarok további kiemelt figyelmet érdemelnek.

Felvidék esetében határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák parlament úgy módosítsa az ország állampolgársági törvényét, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik. Elutasítják a szlovák közoktatási reform azon elemeit, amelyek a magyar iskolák tömeges bezárásával fenyegetnek. Szorgalmazzák, hogy az intézmények finanszírozási rendjének reformja olyan formában valósuljon meg, amely nem érinti a magyar tannyelvű iskolákat.

Remélik, hogy a szlovák kormány úgy módosítja a médiaszabályozást, hogy az — a jelenlegi gyakorlattól eltérően — ne érintse hátrányosan a kisebbségi nyelveken is sugárzó kereskedelmi műsorszolgáltatókat, televíziókat.

Fontosnak tartják, hogy a felvidéki magyar érdekképviseletet megjelenítő Magyar Közösség Pártja a 2016. március 5-én esedékes szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba. Határozottan kérik, hogy a szlovák kormány tartsa be Szlovákia kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi vállalásait.

Vajdaság kapcsán reményüket fejezik ki, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamata a közeljövőben felgyorsulhat és még az idén sor kerülhet az első tárgyalási fejezetek megnyitására. Üdvözlik, hogy Szerbia EU-csatlakozása során a vajdasági magyarság jövője szempontjából kulcsfontosságú területek és kérdések kiemelt figyelmet kapnak. Fontosnak tartják, hogy a kisebbségi akcióterv mielőbb elkészüljön, és tartalmazza a vajdasági magyar nemzeti közösség részéről megfogalmazott elvárásokat. Történelmi jelentőségűnek tartják a kormány november 18-i döntését, miszerint 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési program indít a Vajdaságban. Bíznak abban, hogy a szerb fél által szorgalmazott kétnyelvű oktatás bevezetésére a jövőben nem kerülhet sor, mivel az a magyar közösség identitásvesztését, hosszú távon pedig asszimilációját eredményezné.

Kárpátalja vonatkozásában üdvözlik a kormánynak a kárpátaljai magyar közösség szülőföldjén való megőrzése, létfeltételeinek és anyagi biztonságának támogatása érdekében indított programjait. Üdvözlik a két magyar párt által az önkormányzati választásokon elért eredményt.

Horvátország kapcsán bíznak benne, hogy a létrejövő új horvát kormány a horvát kisebbségi alkotmányerejű törvényben foglaltakat maradéktalanul teljesíti.

Orbán Viktor miniszterelnök (szemben balról a második) beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2015. december 3-án. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (balról), Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (jobbról a második) és Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszter biztos (jobbról) (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)