Az idén hosszú volt a farsang, január 6-án, vízkereszt napján kezdődött ugyanis, és március 4-én, húshagyókedden ért véget, vagyis majdnem két hónapig tartott a bálok, mulatságok, lakomák vidám időszaka. Március 5-én, hamvazószerdán, amikor ezt a lapszámunkat a kezükben tartják, beköszöntött a nagyböjt, mely elvezet bennünket a kereszténység legnagyobb ünnepéhez, a húsvéthoz. Hallgassák meg a témához kapcsolódó legújabb podcastünket, melyben ft. Horvát Ákos atya ad választ néhány, az elkövetkező időszakra vonatkozó kérdésre. Szó van benne a lelki felkészülésről és arról is, mennyire változott meg a böjtölés szokása napjainkra, lehet-e engedményeket tenni, valamint a kezdeményezésről, hogy ugyanazon a napon legyen a katolikus és az ortodox húsvét.

Csak egy nappal vagyunk túl a farsang farkán, ezért egy-két írásunkban még mulatozunk egy kicsit. A hétvégén ugyanis számos településen hangzott fel a „Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!” rigmus, mellyel a színes maskarába öltözött vidám gyermekcsapatok és a velük tartó játékos felnőttek igyekeztek elűzni minden rosszat, amit a téli hónapokkal járó hideg szürkeség jelképez. Sokan a busókkal szórakoztak Mohácson, mások Velencében fényképezték a jelmezes alakokat — magánszervezésben, vagy éppen az utazási irodák kínálta lehetőségeket kihasználva.

A költők márciust szilaj csikónak, a szerelmek, forradalmak, az ifjúi hév vagy Petőfi hónapjának tartják, a XVIII. századi nyelvújítók pedig olvanosnak nevezték. Számos jeles napot hoz, például Sándor, József és Benedek névnapját, gyümölcsoltó Boldogasszony napját, a tavaszi nap-éj egyenlőséget, a víz és a meteorológia világnapját, de most gondoljunk inkább egy közelebbi dátumra. Mivel ezen a héten van március 8-a, női olvasóinknak egy kis meglepetéssel készültünk. Hogy könnyebben megtalálják, annyit segítek, hogy ezúttal kezdjék el hátulról lapozni az újságot.