A jelenlegi körülmények között minden gyorsan változik. Korábban soha nem volt példa arra, hogy a földgáz tőzsdei ára rövid idő alatt ekkorát emelkedjen, illetve — ami még nagyobb bizonytalanságot okoz — ennyire ingadozzon. Sajnos a jövőre nézve is inkább annak az esélye a realitás, hogy a bizonytalanság minden szinten folytatódik.
A bizonytalanság a legnagyobb gerjesztője az inflációnak is, mely világszerte „megfertőzte” a pénznemeket, gyorsabban terjedve a koronavírus legfertőzőbb variánsánál is. Olyan helyzetben vagyunk most, amelyet a befektetők GOD-időszaknak neveznek — az arany, az olaj és a dollár (gold, oil, dollar) angol megfelelőinek kezdőbetűiből. Ezek az úgynevezett menedékeszközök, melyek a történelmi tapasztalatok szerint válságos időkben is megőrzik értéküket. Mindhárom árfolyama történelmi csúcsokat döntöget. Mivel azonban az átlagember viszonylag kevés aranyat, kőolajat vagy dollárt szokott otthon tartani, felmerül a kérdés, hogy szerény megtakarítását mibe fektesse. Egészen leegyszerűsítve: a legtöbb ember most azon töpreng, hogy a csekély, egy-két havi átlagfizetését kitevő megtakarítását most dinárban vagy inkább euróban tartsa-e. Nagyobb összeg esetén már az ingatlanvásárlás vagy egyéb hasonló befektetés is szóba jöhet.
Ami kockázati tényező most, az a magas infláció, mely mérsékli a jelentős béremelések hatását, valamint a háborús konfliktus elhúzódása. Az inflációs várakozások az őszi előrejelzéshez képest világszerte jelentősen felfelé módosultak. Ahogyan azonban a kínálati korlátok és a magas energiaárak okozta nyomás enyhül, az infláció várhatóan csökkenni fog az év további részében, ha a fegyveres konfliktus is véget érne. Nem lesz azonban minden a régi. A háborús fenyegetőzések, a fegyveres konfliktusok kialakulásának esélye, a járvány esetleges újabb hulláma, valamint más hasonló események hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az infláció felpörögjön.
Akik régebben, a „boldog békeidőben” inflációval riogattak, azok most fontoskodva állapíthatják meg, hogy megmondták előre. Pedig nem kellett hozzá különösebb szakértelem, hiszen a pénzvilág története mindig is arról szólt, hogy végül mindent sikerült „elinflálni”. Valójában amikor nincs pénzromlás, vagy pedig nem érzékelhető, olyan folyamatok indulnak el, amelyek végül odavezetnek, hogy mégis lesz. Magukat a folyamatokat pedig a felpörgő infláció tovább gerjeszti, így alakulnak ki a kedvezőtlen körülmények, az úgynevezett negatív spirálok. A mögöttünk álló év utolsó hónapjaiban az áremelkedés világszerte egyfajta hisztériába csapott át. Az áremelkedések a fejekben úgy képződtek le, hogy mindenki elkezdett attól tartani, hogy a helyzet tovább fokozódik.
A mostani körülmények között, ilyen előzményekkel, akár hatásos is lehet a különféle termékekre kivetett árstop. Nem mi találtuk ki. Több ország is alkalmaz hasonló intézkedéseket, ott is, ahol nem lesznek most választások. Ez is arra utal, hogy ezek a lépések hatásosak is lehetnek. A történelmi tapasztalatok ugyan azt mutatják, hogy a tartós állami ármeghatározás felborítja a piacot, rövid távon viszont hatásos lehet, mert segít tompítani az inflációs spirál lélektani tényezőjét. A piaci folyamatok is úgy alakulnak a logika alapján, hogy a termelők a számukra kedvező magas árak hatására fokozatosan elárasztják termékeikkel a piacot. Ez pedig elindít egy olyan folyamatot, amely ismét elvezet majd az árak stabilitásához. Csak azt nem tudjuk még, hogy ez mennyi ideig tarthat.