Bíró Károly kezdeményezésére épült a városháza, valamint a palicsi épületegyüttes: a Vigadó, a női fürdő, a víztorony és az akkoriban legmodernebb építészeti, művészeti irányzat stílusjegyeit hordozó legkisebb objektum, a Zenepavilon. Mindet egy napon, 1912. szeptember 15-én adták át rendeltetésének. Délelőtt felavatták a városházát, délután pedig a palicsi épületeket. A szabadkai zsinagóga is Bíró Károly városvezetése alatt fejeződött be. A polgármester bár a szecessziót szorgalmazta, a saját házát neogótikus stílusban álmodta meg. A mai Radić fivérek utcában található házat Macskovity Titusz tervezte meg. Olyan anyagokat is használt, amelyek ezen a vidéken csak a két világháború között terjedtek el.

— Annak ellenére, hogy mi mindent köszönhetünk a városépítő polgármesternek, emléke méltatlan módon feledésbe merült. Azzal a céllal, hogy ismét visszakerüljön a köztudatba, 2021-ben a város egész alakos szobrot állított a főtéren, a városházánál. Most pedig azt a házat újította fel az önkormányzat a saját eszközeiből, amelyben Bíró Károly élt. Az, hogy az épület megújult, több szempontból is jelentős — emelte ki dr. Pásztor Bálint. A városi képviselő-testület elnöke elmondta, Szabadka 15 millió dinárt fordított a munkálatokra, a felújítás szimbolikusan a múlt évben, szeptember 15-én kezdődött meg, a városháza és a palicsi épületegyüttes felavatásának 110. évfordulóján. — Ez az épület 2015-től körbe volt kerítve, mert leszakadt a balkon. Nem is lehetett látni, milyen szép. Ez az egyik legszebb neogótikus lakóház Szabadkán. Három szempontból tartom jelentősnek, hogy sikerült felújítani. Egyrészt azért, mert újra sikerült megmenteni egy régi, gyönyörű, a város története szempontjából fontos műemléket, másrészt azért, mert ez Bíró Károly lakóháza, és ezzel visszaadunk valamit a városépítő polgármesternek, azután, hogy most már egész alakos szobra van a városháza mellett, harmadrészt pedig biztonságossá vált az utca, eltűnt az a kerítés, amely körbevette az épületet az elmúlt majdnem kilenc évben. Úgy tudtuk ezt megvalósítani városi eszközökből, hogy először a város gyámság alá helyezte az épületet, a kulturális javakról szóló törvény értelmében erre lehetőség van. Jelen pillanatban 16 lakás van ebben az épületben, amelyben Bíró valamikor a családjával és a személyzettel lakott. Ezért tudtuk ezt a 15 millió dinárt elkülöníteni a városi költségvetésből, és ezért tudtuk törvényes módon magántulajdonba invesztálni.

Pásztor Bálint a köztudatból méltatlan módon évtizedeken át mellőzött egykori polgármester öregkori éveit is felidézte. 

— Nemcsak hogy a szabadkaiak kitörölték az emlékezetből, hanem gyakorlatilag mélyszegénységben halt meg, annak ellenére, hogy a város mi mindent köszönhet neki. Történelmi adatok vannak arról, hogy nélkülözött, szinte éhezett itt egy szobájában ennek a háznak, amely valamikor az övé volt, és egészen 1952-ig élt benne, de a város elfelejtette. Mi igyekszünk visszaadni valamit neki. Ezt a célt szolgálta a szobor, ezt a célt szolgálja az épület felújítása és ezt a célt szolgálja majd az épületre tervezett emléktábla is.

Mint kiderült, hamarosan egy emléktáblát is elhelyeznek a felújított Bíró Károly-ház falán, továbbá a tervek szerint a Radić fivérek utcának ez a szakasza a városépítő polgármester nevét viseli majd.