home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Bevettük a siklósi várat!
Szerda Zsófi
2023.03.18.
LXXVIII. évf. 11. szám
Bevettük a siklósi várat!

Egy mély szippantás a történelemből. A Tenkes hegy lábánál fekvő várat sokan talán A Tenkes kapitánya című sorozatból ismerik, ám az évszázadok során jelentősebb feladatokat is ellátott, több család birtokaként szolgált, s a törökök is lefoglalták maguknak egy „röpke” időszakra. A vár szépen felújított pompájában várja a kard nélküli látogatókat, hiszen harcot, ostromot látott már éppen eleget.

 

„Ezredéves múltja során Siklós és a siklósi vár nagy jelentőségű hely volt.
… mindig egy darabja a magyar történelemnek.”

(Dr. Fejes János: Siklós múltja)

A siklósi vár erődjének első falait a XIII. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való, és a pécsi káptalanság irattárában található meg. A Soklyósi család s annak felmenői 900-tól 1387-ig voltak Siklós és későbbiekben a siklósi vár birtokosai. A várat valószínűleg az 1270-es évek környékén kezdhették el építeni. A Soklyósi család viszonya a szomszéd birtokosokkal nem volt túl békés. A baranyai köznemesség egymással folytatott harcainak a nagy hatalmú és vagyonos tartományúri család, a Kőszegiek megjelenése vetett véget — 1315-ben megostromolták Siklós várát, de nem sikerült bevenniük. A Soklyósiak Károly Róbert király oldalára álltak, így a későbbiekben is töltöttek be udvari pozíciókat, tovább zaklatták a többi birtokost, eközben folyamatosan veszítettek vagyonukból és udvari befolyásukból. Végül Zsigmond magyar király minden rangjuktól és birtokuktól megfosztotta őket. A kegyvesztett siklósi várúr birtokait Kakas László és Pásztói János kapták meg 1387-ben. A két család birtoklása igen rövid volt, hiszen a hatalmas birtok még 1395 előtt a Garaiak kezébe került, akik 1481-ig vezették. Őket követte Corvin János és Bajnai Both András (1481—1507), majd a Perényi család (1507—1543), s ezután érkeztek meg a törökök 1543-ban, akik több mint 140 évig uralták a várat. Többnapos ostrom után sikerült bevenniük, Vass Mihály várkapitány sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a belső várban elfogyott a puskapor, és sikerült elérnie a törökkel folytatott tárgyaláson, hogy a védők és a várnép szabadon elvonulhasson. A törökök ezt az ígéretet be is tartották. A védők a szigetvári várba vonultak vissza. A törökök nagyobb átalakításokat nem végeztek a váron. A török közigazgatás kisebb központja volt, emellett fegyver-, lőszer- és élelmiszerraktárnak használták. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel. Ezután 1686-tól 1698-ig a császári kincstár tulajdona volt. A török kor legszebben megmaradt emléke az 1969 és 1993 között felújított Malkocs bég dzsámija — nem messze a vártól —, mely 1993-ban Europa Nostra díjat kapott. A törökök uralma után a Caprara család tulajdonába került Siklós vára (1698—1728), majd a Batthyány család volt a birtokosa (1728—1873), s utolsóként érkezett a Benyovszky család (1873—1944).

Benyovszky Móric gróf a Siklóson töltött évek alatt átalakíttatta a belső tereket, majd berendezte a vár addig üresen álló termeit. 1929-ben műemlékké nyilváníttatta. Felesége, Batthyány Lujza grófnő néhány évvel férje halála után, 1944-ben eladta a Honvéd Kincstárnak. A várat egy ideig a Lengyelország német és szovjet megszállása után, 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internálótáborrá alakították, majd a háború későbbi időszakában ideiglenesen néhány szövetséges pilótát tartottak itt fogva. A kincstár a vásárlás után tiszti üdülővé kezdte átalakítani, de az 1944—45-ös hadi események meghiúsították az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.

A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő szálloda és turistaszálló. A ’90-es évek végén végre kiírták a hasznosításról szóló pályázatot, melyen Siklós Város Önkormányzata volt az egyedüli és sikeres pályázó. Azóta a vár több részét felújították a különféle támogatási forrásoknak hála, és sort kerítettek a múzeumi terek kiállítási tárgyainak restaurálására, beszerzésére is, kialakítottak egy látogatóközpontot, restaurálták a barbakánt, a felhajtóhidat, a Kanizsai Dorottya kertet és a várkápolna belső tereit is. A vár részletes története megtalálható a www.siklosivar.hu oldalon.

És hogy milyen élmények várnak arra, aki a siklósi várba utazik? Már a várudvar elején kínzókamra s várbörtön található, melynek végén megtekinthetjük, hogyan is festett valaha egy nemesi cella. Meglepetésünkre még kályha is van benne, a többihez képest egészen „kellemes” hatást kelt. Kínzástörténeti kiállítást nézhetünk végig, megismerkedve a legkülönfélébb kínzási módozatokkal, melyek a középkorban a legnépszerűbbeknek számítottak. Valahogy egyikünk sem kap kedvet ebben a korban gonosztevőként élni.

Innen a várkápolnába megyünk, mely a XV—XVI. század fordulóján épült, gótikus és reneszánsz jegyeket egyaránt mutat. Manapság esküvők és kulturális események helyszíne. A valamikori sekrestyében található egy kisebb egyház- és várkápolna-történeti kiállítás.

Az egyik kiállítótérben rövid dokumentumfilmet vetítenek, melyből a vár történelmét ismerhetjük meg, s a második emeleti állandó kiállítás is ezt mutatja be immár képek, alakok, ruhák, leírások, régi tárgyak segítségével. Az első teremben a vártulajdonos családokat és címereiket ismerhetjük meg, a másik pedig a XX. századi történetét meséli el fotókkal.

A várban jelenleg hadtörténeti és I. világháborús kiállítás látható, mely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával, a Hadtörténeti Múzeum közreműködésével és dr. Mehring István magángyűjteményének felhasználásával valósult meg, illetve szerb és horvát kisebbségi kiállítás enged betekintést a Siklóson és környékén élő jelentős számú közösség kultúrájába, hagyományaiba.

A vár egyik legizgalmasabb látnivalója minden bizonnyal Kanizsai Dorottya imafülkéje. A kutatók 2010-ben a kápolna déli falában egy 2 m2 területű, lapos dongaboltozattal fedett fülkét találtak, melynek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az volt egykor a nádorasszony imafülkéje. Figurális festés maradványai kerültek elő, mely a rózsafüzér imádságnak a jeleneteit ábrázolta egykor. Ilyen imafülke Európában kis számban maradt fenn, Magyarországon pedig egyedülálló. Jelenleg ez az egyetlen épített emlék, mely a siklósi várban őhozzá köthető.

A várat az emeleten kívülről is körül lehet sétálni, s csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre, Villány lankáira, Siklósra s a kisebb gazdaságokra.

Alkalmazkodva a mai időkhöz, a siklósi vár is modernizálódott, és mivel manapság nagyon fontos, hogy mindent megörökítsünk, lefotózzunk, itt is találunk igazán kreatív és jópofa megoldásokat. Például felpattanhatunk vitézruhában egy lóra, hogy itt készüljön rólunk kép az Instagramra (#akkorszépahuszár), lehet belőlünk fogatlan banya vagy nagy bajuszú, kalapos bácsi (#borbanazigazság), de fejünket és csuklóinkat is kalodába dughatjuk (#rabulejtve). A legkisebbekre és a legnagyobbakra is gondoltak, előbbiek a Játékországban játszhatnak, míg az idősebbek elkortyolnak egy finom, hűs, villányi bort vagy egy kávét. A Bormúzeumban és a Vinotékában állandó kiállítás látható, itt a múlt szőlőtermesztő, borászati és kádáreszközeit vizsgálhatjuk meg.  

Egy egész napos programnak tökéletesen megfelel, s a várlátogatás után útba ejthetjük még a máriagyűdi kegyhelyet vagy a már említett Malkocs bég dzsámiját, és a napunkat Villány egyik borospincéjében zárhatjuk le, ahol élő zene mellett megbeszélhetjük a látottakat, s a fotóink is felkerülhetnek a megfelelő helyekre.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..