Hillary Clinton és Catherine Ashton Belgrádban járt
Hillary Clintont és Catherine Ashtont, az amerikai, illetve az európai diplomácia vezetőjét fogadta Belgrádban Tomislav Nikolić államfő és Ivica Dačić miniszterelnök. A két magas rangú diplomata asszony azt kérte a szerb kormánytól, hogy normalizálja kapcsolatát Prištinával. Egyben felszólították Szerbiát és Kosovót a párbeszéd folytatására, ami nem jelenti azt, hogy Szerbiának el kell ismernie Kosovo függetlenségét. Tomislav Nikolić és Ivica Dačić a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón kifejtették, hogy Szerbia nem ismeri el Kosovo függetlenségét, de mindent megtesz annak érdekében, hogy minél előbb folytatódjanak a tárgyalások. „Ez a kormány felelősséget vállalt azért, hogy életre kelti mindazt, amiben megállapodtak, és hogy folytatja a távközléssel és az energetikával kapcsolatos párbeszédet” — jelentette ki Dačić. Hillary Clinton, az USA külügyminisztere végezetül elmondta, hogy a párbeszéd nem jelenti egyben Kosovo függetlenségének elismerését. „Kosovo független állam. Az európai országhatárok változatlanok maradnak. Sok olyan dolog létezik azonban, amely a két ország haszna érdekében megvalósítható, ha Szerbia és Kosovo együttműködik” — nyilatkozta Clinton. (Beta)

A kormány első száz napjáról
Ivica Dačić szerb kormányfő úgy értékelte, hogy kabinetje az első száz napban sokkal több dolgot elvégzett, mint amennyit más kormányok teljes mandátumidejük alatt. „Visszahoztuk az országot a gazdasági szakadékból egy olyan állapotba, ahonnan pozitív irányban mehet tovább” — jelentette ki Dačić a szerémségi Kamancon (Kamenicán). Mint kiemelte, számos dolgot sikerült elmozdítani a holtpontról, s már „látni a fényt az alagút végén”. Erről az a tény is tanúskodik, hogy a polgároknak egyre nagyobb az elvárásuk a kormánnyal szemben. Dačić szerint a kormányban sokkal jobbak a viszonyok, mint korábban, nincsenek összetűzések, eltérő nyilatkozatok és minden határozatot egyhangúan hoznak meg. (Beta)

Ha eladjuk az értékpapírokat, nyugodtak lehetünk tavaszig
Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter szerint az ország nemrég a csőd szélén állt. Hiszen a közadósság-törlesztési kamatjainak kiadásai olyan gyorsasággal növekedtek, hogy a pénzügyi konszolidáció nélkül Szerbia Görögország sorsára jutott volna. Ha azonban tovább javul a nemzetközi pénzügyi helyzet, novemberben a kormány újabb értékpapírokat fog kibocsátani 500 millió dollár értékben. Ha az értékpapírokat sikerül értékesíteni, akkor az ország tavaszig nyugodtabb lehet, legalábbis gazdasági szempontból. Az elmúlt hónapokban Szerbiának sikerült mintegy 1 milliárd dollár értékű euró-értékpapírt eladnia, hozzávetőleg 6,625%-os hozammal — folytatta a miniszter. Dinkić a jövő évtől körülbelül 2%-os gazdasági növekedést vár, de ha sikerül a smederevói vasmű helyzetét megoldani, akkor akár nagyobb mértékű növekedés is várható. Továbbá a gazdasági és pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy november 13-án érkezik Belgrádba az IMF küldöttsége. Meg fogják vitatni, illetve elő fogják készíteni azokat a feltételeket, amelyek meghatározzák majd a jövő év elején esedékes hitel-megállapodást. „Az országnak egyébként van elegendő pénze, függetlenül az IMF-fel kötendő megállapodástól. A 2013. évi költségvetést illetően pedig bizakodó vagyok, hiszen a költségvetés az IMF együttműködésével, illetve ellenőrzésével készült” — nyilatkozta Mlađan Dinkić. (Tanjug)

Mégsem eladó a termőföld
Szerbia mégsem adja el a termőföldet abu-dzabi arab befektetőknek — Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter legújabb nyilatkozata szerint. Helyette a szerb kormány stratégiai partnerséget ajánl az Egyesült Arab Emírségekből érkező vállalkozók számára. „Tekintettel arra, hogy Szerbia mintegy tíz mezőgazdasági kombinátot szeretne privatizálni, ezenkívül pedig arra, hogy a Belgrádi Mezőgazdasági Kombinát(PKB) csaknem négymilliárd dinárral tartozik az államnak, úgy döntöttünk, hogy az említett vállalatokban abu-dzabi befektetők részesedést, vagy stratégiai partnerséget szerezhetnek. Az eladásra szánt földeket pedig szerbiai gazdák javára fogjuk értékesíteni, ezáltal mindenki elégedett lehet” — mondta Mlađan Dinkić. (Beta)

Szerbiában legalább 10 000 kis- és középvállalat kellene évente
Tíz kis- és középvállalatból hat nem él a bankhitel lehetőségével, ha pedig egy bizonyos vállalat pénzt kölcsönöz, azt is folyó ügyekre vagy napi gondok megoldására költi. Nagyobb befektetésre a vállalkozóknak mindössze öt százaléka képes. Az állam számára azonban nagyon fontosak a kisvállalkozások, hiszen a költségvetés felét töltik ki, illetve finanszírozzák. Ezenkívül pedig a munkaképes lakosság 70%-ának adnak munkát. Mindennek ellenére a kormány messze nem úgy támogatja az említett vállalkozókat, mint ahogyan az Európai Unióban teszik. Hiszen az Európai Unió mintegy 1,3 milliárd euróval támogatja például a vállalkozások kutatási tevékenységét, ezenkívül pedig az elérhető hitelkonstrukciók is jóval kedvezőbbek. Mindeközben Szerbiában a rendelkezésre álló hitelek csak nagyon kevesek számára vehetők igénybe, a rendkívül nagy adminisztrációs költségek pedig szinte elviselhetetlenek a kis és középvállalkozók számára. Mindezekről a problémákról  Milan Knežević, a kis- és közepes vállalatok egyesületének elnöke beszélt, kiegészítve azzal, hogy ezek a vállalatok jelenthetnék a jövőben az egyedüli kitörési esélyt a szerb gazdaság számára. (Blic)

Modernizálták a pancsovai olajfinomítót
Pancsován beindították az olajfinomító felújított részlegét, amelyre a Szerbiai Kőolajipari Vállalat csaknem félmilliárd eurót költött. Az új részleg ünnepélyes megnyitóján részt vett Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter, Ivica Dačić kormányfő és Tomislav Nikolić államfő is. A kőolaj-finomító modernizálásával lehetőség nyílik a jövőben arra, hogy Szerbiában is euro 5-ös minőségű üzemanyagot állítsanak elő. Kiril Kravčenko, a NIS vezérigazgatója szerint a befektetés a szerb gazdaságtörténet egyik legnagyobb fejlesztése volt, mivel az elmúlt évek folyamán mintegy 1,5 milliárd eurót fektettek az újításokba. Az olajfinomító üzemet egyébként 2009-ben kezdték megújítani, a modernizálás pedig 28 épületet érintett. Létrehoztak egy rendkívül modern trafóállomást, vezérlőt, továbbá egy hidrogén- és kénsav-újrahasznosító épületet. (Tanjug)