Hadik András kisnemesi családban született 1710. október 16-án a felvidéki Csallóközben. Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyar huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756—1763). Ez utóbbi elején 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival, magát Berlin városát is megsarcolta.

„A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek.”

Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, mely Nagy Frigyes porosz királyra nézve szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntették ki.

A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764 és 1768 között Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében — Magyarországon elsőként — ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását.

Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt. Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Habsburg-kényszersorozás elől Moldvába menekült székelyeknek és családjaiknak, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát (1785-ben) és Andrásfalvát (1786-ban) is őróla nevezték el hálából. Csaknem nyolcvan évet élt, ebből ötvennyolcat töltött egyenruhában.

Emlékezete: Hadik Andrásnak több szobra is van, ezek közül a legismertebb a budai (mellékelt fotóinkon is ez utóbbi, illetve maga az alkotás részletei láthatóak), mely egyúttal a hármas huszárok emlékműve. Az alkotás a budai várnegyedben, a Szentháromság és az Úri utca sarkán található. 1937. április 29-én avatták fel; készítője Vastagh György.

A mellékelt fotók 2019. november 11-én készültek.

Külső hivatkozások: a Wikipédia vonatkozó szócikke, valamint Ordas Iván: Hadik András — A királynő tábornagya; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest; 1987.