Ez történt nemrégiben is, amikor a magyarországi Nógrád megyei Csitáron megtartották a hagyományos falunapot és a testvértelepülési találkozót. Az eseményen a tóbai küldöttség is részt vett. Minderről Balázs Dezső, Tóba Helyi Közössége Tanácsának elnöke számolt be.

A tóbaiak és a csitári házigazdák (Balázs Dezső felvétele)

— A rendezvényen a házigazda Csitár Község Önkormányzatán kívül képviseltette magát a délvidéki Tóba, a felvidéki Besztercebánya megyei Kelenye, valamint a szintén felvidéki Nyitra megyei Csitár település is. Tekintettel arra, hogy csaknem 400 kilométeres távolság van Tóba és Csitár között, már reggel 4.30-kor útnak indult a tóbai küldöttség: Sípos Lajos, Sípos Tünde, Aranyos Zoltán, Aranyos Erzsébet, Ördög Szilvia, jómagam és Nikić Dragan sofőr. Magyarcsernye Község Önkormányzata támogatásának jóvoltából az egészségház kisbuszával utaztunk. 11 órára szerencsésen megérkeztünk a testvértelepülésünkre, Csitárra. Komjáti István polgármester és a képviselő-testület tagjai fogadtak bennünket. 12 órakor kezdődött a szentmise, melyet közös ebéd követett, majd a program folytatásában megtekintettük a Csitáron megvalósított fejlesztéseket és a felújított középületeket. A művelődési otthon, egy szolgálati lakás és egy orvosi rendelő épült vagy lett felújítva. Délután 4 órától a labdarúgópálya mellett felállított sátorban és az öltözők előtt kialakított színpadon zajlott a program. A részt vevő települések vezetői köszöntötték az egybegyűlteket, valamint Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Az elöljárók felszólalásának lényegét egy mondatban így lehetne megfogalmazni: a magyar—magyar összefogás a megmaradás és a fejlődés egyetlen útja.

A művelődési műsor után szórakoztató rendezvény kezdődött, melyet a hirtelen érkezett hűsítő hatású eső sem tudott megzavarni. Operettrészletek és különböző műfajú zeneszámok hangzottak el. Éjfélig tartott a jó hangulat és a társalgás.

A Csitárhoz tartozó, tőle 2 kilométerre elhelyezkedő Nógrádgárdonyban voltunk elszállásolva. Másnap még megtekintettük a Balassagyarmat városában található Palóc Múzeumot, majd a vendéglátóinkkal együtt elfogyasztott ebéd után elindultunk Tóbára.

Balázs Dezső az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hasznosnak tartja az ilyen rendezvényeket, mert a résztvevőkben ilyenkor tudatosul igazán a magyar—magyar összefogás megléte és fontossága.

— Kedves és vendégszerető emberek fogadtak bennünket. A testvértelepülési kapcsolat természetesen folytatódik, és bízunk benne, hogy lesz alkalmunk viszonozni a csitáriak minden igényt kielégítő vendéglátását.

Mivel a tóbaiak ismertek a vendégszeretetükről, biztos vagyok benne, hogy a csitáriak is jól fogják érezni magukat Tóbán.