home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Balkán expressz: Einstein Szerbiában
Bajtai Kornél
2013.06.26.
LXVIII. évf. 26. szám
Balkán expressz: Einstein Szerbiában

Igen gyakran olvashatunk Albert Einstein szerbiai kötődéseiről, első felesége Mileva Marić nyomán. Az egyik leginkább közkedvelt elmélet szerint a legnagyobb eredményeket nem is Einstein, hanem a felesége érte el, ő meg galád módon kisajátította őket. A múlt héten bebizonyosodott, hogy a számos einsteni eredmény közül a relativitáselmét az, ami különösen dívik Szerbiában, legyen szó kereskedelemről, háborús bűnökről, politikáról vagy akár a művészetekről.

A relativitáselmélet honosított változata szerint minden attól függ, mit diktál a mi érdekünk

Igen gyakran olvashatunk Albert Einstein szerbiai kötődéseiről, első felesége Mileva Marić nyomán. Az egyik leginkább közkedvelt elmélet szerint a legnagyobb eredményeket nem is Einstein, hanem a felesége érte el, ő meg galád módon kisajátította őket. A múlt héten bebizonyosodott, hogy a számos einsteni eredmény közül a relativitáselmét az, ami különösen dívik Szerbiában, legyen szó kereskedelemről, háborús bűnökről, politikáról vagy akár a művészetekről.

MONOPOLHELYZET. Regionális, mondhatni összjugoszláv felzúdulást keltett a hír, miszerint az Ivica Todorić horvát üzletember tulajdonában levő Agrokor vállalat lett a szlovén Mercator kereskedelmi lánc új tulajdonosa. A szlovéneket különösen érzékenyen érintette az ügy, mert ezt a láncot nemzeti kincsnek tekintették, és sokáig nem voltak hajlandók eladni, főleg egy külföldi vállalkozónak nem. Ezzel a lépéssel Ivica Todorić, aki a Forbes listája szerint már így is a Balkán leggazdagabb vállalkozója, domináns szerepet szerzett több jugoszláv utódállam piacán.

Ami számunkra különösen érdekes, az a történet szerbiai lecsapódása. Itt ugyanis Todorić eddig is jelen volt több területen. A kereskedelemben az Idea üzletláncon keresztül, amely a hazai piac nyolc százalékát látja el. A szlovén Mercator évekkel ezelőtt vásárolta fel a Roda üzletláncot, amivel egy jelentős cégbirodalom épült ki. Miután viszont Todorić most efelett is tulajdonjogot szerzett, így a piac mintegy 40 százalékát ellenőrzi, és a Maxi láncokat irányító Delezzel közösen a szerbiai piac 70 százaléka kerül két tulajdonos felügyelete alá.

Az ügy kapcsán felmerült a monopolhelyzet kialakulásának veszélye. És itt lép be a képbe Einstein. A szerbiai piac ugyanis folyamatosan valakinek/valaminek a monopóliuma. Évekig volt a kereskedelem megingathatatlan ura a ma bírósági vizsgálatát előzetes letartóztatásban váró Miroslav Mišković, aki a Maxin keresztül befolyásolta a piacot, diktálta az árakat és beszállítók tízezreinek sorsa függött tőle. Nyílt titok volt, hogy a beszállítókkal eleve 120 napos fizetési határidőben egyezett meg, ami utána ennél jóval hosszabb lett. Ez azt jelentette, hogy ha, mondjuk, Pista bácsi Martonosról paprikával látta el az üzletláncot, akkor a leszállított áruért 4-6 hónapig egy dinárt sem kapott.
A monopolhelyzet következménye az a tény is, hogy a jelenleg Szerbiában működő kereskedelmi láncok mintegy 30 százalékos árréssel dolgoznak, a sokak által hiányolt Tesco, Cora, Lidl, Spar és mások esetében ez 3,6 és 4,1 százalék között alakul.

Tehát minden relatív. Ha szerb vállalkozók gyakorolnak monopóliumot és nyúzzák a népet, afelett szemet hunyunk, bezzeg, ha egy külföldi, pláne egy horvát üzletember teszi ezt, az már hatalmas probléma. Pedig a nép oldaláról nézve ez teljesen mindegy, mindkét esetben ő fizeti ki a felárat.

ÉN VÉTKEM, TE VÉTKED. Majdnem hetven évvel a második világháborút követő igazságtalanságok egyikének megtörténte után a Szerbiai Képviselőház a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt javaslata alapján, pénteken megszavazta A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozatot. Történelmi fontosságú lépés volt ez, ami után újraértékelhetők a szerb—magyar viszonyok. Mélyebben nem is kívánok elmélyedni a témában, meghagyom ezt a munkát történész végzettségű és ilyen irányban alaposabb tudású kollégáimnak. Amiről szót ejtenék, az itt is az a bizonyos relativitás. Az a hozzáállás, amit leginkább a DE szócska jelképez. A mostani vitában, amelynek során a felszólalások zöme pozitív hangvételű volt, Koštunicáékat leszámítva persze, elég sokszor hangzott el a „de”. Mégpedig olyan értelemben, hogy szörnyű volt, amit elkövettek, bűncselekmény volt, de… és itt aztán relativizáljuk az egészet azzal, hogy 1942-ben mennyi áldozat volt a szerb oldalon és így tovább.
Ez a fajta relativizálás aktívan jelen van a kilencvenes évek délszláv összetűzései viszonylatában is. Akkor, amikor a saját bűnöket kellene elismerni és azokért elnézést kérni, mindig akad egy-két politikus, akiből felböffen, hogy de... és akkor találomra kiválaszt néhányat a másik oldal által elkövetett cselekedetek közül. Egy üzemi orvosnőről mesélték, hogy amikor elment hozzá egy-egy munkás, azzal, hogy fáj a lába, akkor a doktornő azt mondta: „Jaj, kedveském, tudja-e mennyire fáj az én lábam?” És így tovább. A mai szerbiai politika tele van ilyen üzemi doktornőkkel, akik egész egyszerűen képtelenek őszintén kiállni, és azt mondani, ezt a mieink követték el, elnézést kérünk érte és pont. „De” nélkül.

ÍGY FIRKÁLTOK TI. Érdekes akció volt a szabadkai Népszínház tövében, ahol az építkezést körülvevő palánkra több művész festett különféle alkotásokat, ezzel is színezve a kihalt és szürke korzónkat. Mindez szép is volt addig, amíg meg nem jelent a helyszínen a város relativitás-szakértője. Egy férfi ugyanis filctollal átfirkálta a Vajdaság szót és a horvát nyelvű ijekavica-szövegben az ij-es részeket. Amikor a helyszínen megjelenő újságíró és a szervező rendőrt hívott, az meglepetésszerűen a férfi védelmére kelt, aki tovább firkált és közölte, neki is joga van ehhez.
Ne feszegessük most azt a kérdést, ki lehetett az elkövető és miért védte meg a rendőr a rend helyett a rendbontót. Relativitás úr úgy gondolta, tudatnia kell, mit gondol a multikulturalizmusról, a békés együttélésről, a kisebbségi jogokról és Vajdaságról, s ehhez némi karhatalmi beleegyezést is kapott.
A rendőrség az alkotmány szerint a rendet, a közbiztonságot és a jogokat védi. Az már más lapra tartozik, hogy miféle rendet és kinek a jogait. Hisz Einstein is megmondta: minden relatív…
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..