Bácsország 2020/4. (93. szám)
2021.03.29.
LXXVI. évf. 12. szám
Bácsország 2020/4. (93. szám)

Az évfordulók, jubileumok évét zárta, most megjelent, negyedik számával a Bácsország, tekintettel arra, hogy a lefolyt év során megemlékezett Trianon száz éves évfordulójáról, saját fennállásának 25. évfordulójáról, a jelen számban pedig a Zrínyi-emlékévről is.

Zrínyi Miklós (1620–1664) a költő, hadvezér és hadtudós születésének négyszázadik évfordulója kapcsán (amely anyaországi emlékév volt), a Bácsország négy írást jelentetett meg. Pálffy Géza  A sokarcú Zrínyi Miklósról című írásában a hadvezér lojalitásáról és identitásáról, meg a változó Zrínyi-képről értekezett. Benda Borbála Zrínyi korának étkezési szokásait ismertette, Haverdle Péterné Köncse Kriszta pedig kitért a költő és hadvezér műveltségére. Sokcsevics Dénes ugyanakkor azt vizsgálta, hogy hol is van a Zrínyiek helye és emlékezete az újkori horvát történelmi és nemzeti tudatban. További két írás is Zrínyi korához kapcsolódik. A mohácsi csata emlékét, egy elveszett Tomori Pál festmény kapcsán Lakatos Adél idézi fel, Bagi Zoltán Péter pedig a győztes zentai csatáról ír.

Sokszínű, érdekes írások követik egymást a Bácsország legújabb számában. Petrovics István bemutatja miként végrendelkeztek a középkori Dél-Magyarország városaiban, Korhecz Papp Zsuzsanna feltárja az olvasónak a bezdáni plébániatemplom oltárképeinek történetét, Fábián Borbála pedig ismerteti Arany Jánosnak egy Bajára küldött levelét. Németh Ferenc Mikszáth Kálmán 140 évvel ezelőtti, szabadkai látogatásának részleteit tárja fel, amikor a nagy palóc Milkó Izidor gesztenyefájának árnyékában hűsölt. Káich Katalin a szabadkai tanítóképzés első világháborús történetét tette kutatásának tárgyává, Fábián Borbála pedig a Zombori Állami Gimnázium 1918 és 1921 közötti történetét vázolja a korabeli iskola évkönyvek alapján. Tari László, a zentai Polgári Tanoda megnyitásának 150. évfordulója ürügyén dolgozza fel a zentai középiskolai oktatás 1870 és 1990 közötti történetét. Domonkos Ádám a szabadkai egészségügy helyzetét mutatja be az első világháborút követő években, Margittay Linda írása pedig, témáját a délvidéki zsidó munkaszolgálat történetéből meríti. Pekár Tibor Beethoven műveinek szabadkai koncertjeit veszi sorra a második világháborút követő években, Bikfalvi Géza Mihajlo Radnićnak, az első kalocsai bunyevác irodalmárnak az életútját mutatja be, Pastyik László  pedig Herceg János író úgynevezett hivatali életpályáját ismerteti, mig Pecze Rózsa Rednek várában tett kirándulásáról számol be az olvasóknak. Palatinus Aranka írásában felidézi az egykori, orgonaillatú muzslyai tanyavilágot, Szilágyi Mária pedig, magyarcsernyei (úgymond családi) példán, a régi falusi meszelésekről és azok szakmai titkairól számol be. Valihora István három egybeeső jubileum kapcsán tette kutatásának tárgyává a Palicsi Előolimpiát és Vermes Lajos tevékenységét. Írást olvashatnak még a gyapjas gyűszűvirágról, valamint az udvarnoki Rogendorf-Csekonics kastélyról. Végezetül a a Bácsország megemlékezik a közelmúltban elhunyt, bezdáni származású, jeles néprajzi gyűjtő és folklórkutató, Bosnyák Sándor életpályájáról is.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Folyóirat-figyelő rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..