A múlt század hetvenes éveiben Bácsfeketehegyen évi 70-80 vagon meggyet is felvásároltak. Nem nehéz megítélni, hogy gazdaságilag mit jelentett ez abban az időben egy kis falu lakosságának: nagy bevételt. Később, főleg az embargós időszakokban az értékesítés ellehetetlenült, a meggytermesztés hanyatlásnak indult. A tevékenység ma reneszánszát éli. Dr. Vladislav Ognjanov, az Újvidéki Egyetem tanára szerint nem csupán a falu, de az egész község is szépen megélhetne a meggy termesztéséből és feldolgozásából.
Ehhez azonban évről évre megfelelően nagy mennyiségű és jó minőségű áruról kellene gondoskodni. Ennek elérése azonban csak egy hosszabb összehangolt folyamat eredménye lehet.
Bácsfeketehegyen — mint egy mesebeli világban — május végén, június elején mindenhol piros és fekete meggyszemek csillognak a házak előtt díszőrséget álló, haragoszöld egyenruhát viselő fákon. Ennek a különleges és zamatos gyümölcsnek a termesztése ismét egyre népszerűbb a kun származásukra büszke feketicsiek körében. A faluban őshonos, tájjellegű fekete meggy egyik klónját 2013-ban prima néven önálló fajtaként ismerték el. További változatok nemesítésén és elismertetésén is dolgoznak. A településen több mint egy évtizede együtt ünneplik a falunapot és a meggynapokat, hiszen a falu és a meggy már szinte egymás szinonimájává váltak. Az elmúlt héten ismét több százan látogattak el a rendezvényekre.
Tizenegyedik alkalommal ünnepelték meg a Bácsfeketehegyi Falunapot és tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Bácsfeketehegyi Meggynapokat. Három napon át különböző helyszíneken gazdag programok várták az érdeklődőket. A rendezvény hivatalos megnyitóján Bojtos Béla, a helyi közösség tanácselnöke dr. Kovács Gábort, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzulját, Nyilas Mihályt, a tartományi kormány alelnökét, Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettest, Szabó Józsefet, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóját, dr. Bíró István tartományi képviselőt, Orosz Attila bácskai református esperest, a szlovéniai, szlovákiai, romániai, hazai és magyarországi testvértelepülések és a helyi önkormányzat képviselőit és számos más vendéget köszönthetett. Kórizs József helytörténész a tájmúzeumba kalauzolta az érdeklődőket, ahol az egykori használati tárgyakat bemutatva a falu történelme is kezdett feltárulni. Megnyílt egy fotókiállítás is, melyen a Kishegyesi Ifjúsági Iroda és a Dombjektív Fényírda által kiírt pályázatra beküldött fotókat mutatták be. Szarka Zsóka és Puruczki Marika alkotásait alkalmi ajándékokkal jutalmazták. Ezután a vendégeket csoportosan a Horkai család meggyesébe, valamint a Vinum Lódi borospincébe kalauzolták. A Horkai család meggyese az egyik legrégebbi és legismertebb családi vállalkozás. Horkai Zsoltnak most egy hektárnyi meggyese van, de minden évben új fákat telepít. Már a nagyapjának is 200 meggyfája volt a 70-es években. Zsolt kertészmérnökként részt vesz a nemesítési folyamatokban is. Elmondása szerint az itteni meggy azért különleges, mert valóban nem igényel vegyszeres kezelést. Nagyméretű, 23-24 mm átmérőjű, kiváló a cukor-sav harmóniája. A meggylé kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a testes vörösborok. Egészséges ivólevet, lekvárt, dzsemet, aszalt és kandírozott gyümölcsöt, bort, pálinkát lehet belőle készíteni, az élelmiszer- és a gyógyszeriparban használatos színezőanyagok természetes forrása is, ezenkívül fagylaltporok alapanyaga. Lódi Miklós a szőlőskertje mellett mintegy 170 meggyfát is elültetett, de mint elmondta, a közhiedelemmel ellentétben vörösboraihoz nem ad meggyet, hanem a bor, illetve a szőlő különleges aromáját is a talaj és a mikroklíma hozza létre.
Orosz Kálmán, a Gazdakör elnöke elmondta, hogy a prima meggy az egyetlen olyan hivatalosan elismert gyümölcsfajta Szerbiában, amelynek nem valamelyik tudományos kutatóintézet, hanem egy civil szervezet a tulajdonosa. A feketicsi meggynek kiváló a beltartalmi értéke. A hivatalos elismeréshez szükséges évekig tartó összehasonlító kutatásokat a zimonyi és a čačaki intézetben végezték. Külön köszönettel tartoznak dr. Apostol János magyarországi növénynemesítő egyetemi tanárak, aki kiválogatta az első alanyokat, valamint dr. Vladislav Ognjanovnak, az Újvidéki Egyetem tanárának, aki mindmáig koordinálja a nemesítési folyamatot. Ők voltak a rendezvény keretében megtartott tudományos tanácskozás vendégei is, és Ognjanov elmondta, milyen perspektívák rejlenek a meggytermesztésben. 2006 és 2012 között a világon megtízszereződött az aszalt meggy forgalma, ebből a csemegéből most is hatalmas mennyiségeket lehetne értékesíteni, ha folyamatosan sokat tudnának szállítani. Beszámolt azokról a kísérletekről is, amelyek keretében olyan alanyokat keresnek, amelyekre feketicsi meggyet lehet majd oltani az igényeknek megfelelően. Apostol János a fajta előnyei mellett az EU meggypiacán tapasztalható jelenségekről is beszámolt.
A feljegyzések szerint a tájjellegű fajta elődje, a májusi fekete meggy 1938-ban még csak a feketicsi szőlőskertekben fordult elő. A falu délkeleti részén több mint 400 hold szőlő volt, a szőlőskertekben pedig ott állt néhány meggyfa is, mely szépen fejlődött ezen a talajon. Az 50-es években már a környező települések piacain is keresett volt a feketicsi meggy, a hatvanas évektől pedig a meggytermesztés az egész falu szempontjából meghatározóvá vált. Napjainkban is szinte lehetetlen olyan háztájat találni Bácsfeketehegyen, ahol ne volna egy-két meggyfa. Az utcákon is mindenfelé ezek a növények láthatóak.
Szombaton este a falunap és a meggynapok utcabállal és tűzijátékkal fejeződött be. Vasárnap délelőtt a bácsfeketehegyi református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten ft. Csáti Szabó Lajos, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke hirdetett igét.
