Zentagunarason nagy tervekkel várták 2020-at. Az elképzelések között főként utcák aszfaltozása és a vízvezeték-hálózat javítása szerepelt, viszont a koronavírus és a márciusban bevezetett szükségállapot alaposan keresztülhúzta a számításokat. A helyzet rendeződésével folytatódhattak a korábban megkezdett munkálatok, melyek közül néhány végére az idén pont kerül.
A falubeliek a szükségállapot bevezetése után is példás összefogásról tettek tanúbizonyságot, hiszen a helyi közösség felhívására 59-en jelentkeztek, akik több mint 650 esetben segítettek a karanténban lévő polgárokon.
— Májusban, a járványhelyzet csillapodásával megpróbáltuk összerakni az évet. Azonnal látszott, hogy bevételeink drasztikusan csökkentek, és elképzeléseink nagy részéről le kell mondanunk. Nem tervezett költségek léptek fel, hiszen maszkokat, kesztyűket, fertőtlenítőszereket kellett beszereznünk. Nagy segítséget kaptunk Topolya Önkormányzatától, mely mindig a rendelkezésünkre állt. Május végén, június elején nem várt problémával találtuk szemben magunkat, a Gunaras felé vezető szállásokon ugyanis elfogyott a víz a kutakban. A tervek között szerepelt a vízhálózat kibővítése a szállások irányába, de mindenhol magánkút működött, így ezt a projektumot nem kezeltük prioritásként. Itt azonban nem várhattunk, gyorsan kellett lépnünk. A SAT-TRAKT vállalat munkásai kiásták az árkokat, megrendeltük a csöveket, melyeket a helyi közösség emberei lefektettek, bekötöttek. Csaknem 1,5 km vízvezetékcsövet kellett lefektetnünk, hét szállást csatlakoztattunk a hálózatra. Mintegy 1 millió dináros befektetésről beszélünk, mely nem betervezett költségként jelentkezett a helyi közösség életében — mondta Sípos Hajnalka, Zentagunaras Helyi Közössége Végrehajtó Bizottságának elnöke hozzátéve, hogy három utcában szerették volna kicserélni a vízvezeték-hálózatot, de az ismert helyzet miatt a munkálatok az idei évre tolódtak.
Sípos Hajnalka (a szerző felvétele)
A tavalyi tervek között szerepelt még a Matija Gubec utca felújítása is, melyben annak idején csak egy szélesebb gyalogjárda lett építve, és a polgárok gyalog, kerékpárral és autóval is azon közlekedtek. Az utcában sok idős ember él, a mentő naponta jár erre, ezért óriási szükség mutatkozik a gyalogjárda felújítására, szélesítésére, mely az idén valósul meg.
A zentagunarasi közösség 2019 végén a magyar állam, a Magyar Nemzeti Tanács és Pásztor István, a VMSZ elnöke hathatós segítségével visszavásárolta a magántulajdonban lévő művelődési házat. A Zentagunarasi Fejlesztési Alap nevű civil szervezet tulajdonába került épületet felújították, amiben Zentagunaras Helyi Közössége és Topolya Község is mintegy 3-3 millió dinárral vett részt.
— Főleg a színházterem felújítására összpontosítottunk. Javítottunk a tetőszerkezeten, kicseréltük a székek nagy részét, felszedtük a szőnyegpadlót, járólapokat raktunk le, a falak egy részére gipszlapok kerültek. A felújítás alatt igyekeztünk megfelelni a tűzvédelmi és az egyéb előírásoknak is. Az épületen kicseréltük a nyílászárókat, a szocialista világban épült bejáratokat kovácsoltvassal díszített, átlátszó üvegű tetőkkel felszerelt bejáratokra cseréltük. Az épülethez hozzáépítettünk egy részt, így a korábbi toaletteket bővítettük, korszerűsítettük, a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesítettük a közlekedést. Az épülethez tartozó közösségi teremhez — ahol korábban rendezvényeket tartottunk, és előadás után vendégül láttuk a fellépőket — teakonyhaszerűséget építettünk, és a tetőszerkezet beázása okozta gondokra is megoldást találtunk. Hátravan még a hang- és a fénytechnika korszerűsítése a színházteremben, valamint az előcsarnok felújítása, ahova szintén járólapok kerülnek, majd az épület külső meszelése következne. A fennmaradt munkálatokra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél sikeresen pályáztunk, és 5 millió forintot nyertünk. Bízom benne, hogy a projektumot a tavasszal befejezzük, és az épületet, a 230 személyes színházteremmel együtt, ünnepélyes keretek között átadhatjuk rendeltetésének — mondta Sípos.
A művelődési ház bejáratai (a szerző felvétele)
Lassan a végéhez közeledik annak az emlékhelynek a kialakítása a helyi temetőben, amely emléket állít a háborúk összes zentagunarasi áldozatának, köztük a településen született dr. Reick Márknak is, aki az 1956-os forradalomban vett részt.
— Az emlékhely ötlete Dudás Anna korábbi magyartanárnőtől származik. Az elképzelés szerint egy urnás temetkezési hely, valamint két kisebb falfelület lenne kialakítva, ahova emléktáblák helyezhetők. Az emlékhely öt oszlopból áll, mindegyikre egy-egy emléktábla kerül. Ebben nagy segítésünkre volt Tomik Nimród topolyai történész. Egy-egy emléktáblát létesítünk az I. világháború, a II. világháború, beleértve az 1944-beli vérengzéseket is, a délszláv háborúk, az 1848/49-еs forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére. Az emlékhely Nagy Norbert helyi építészmérnök tervei alapján készült, a táblákat Buljovčić Nikoletta helybeli grafikusművész készítette, az emlékhely körüli kertet szintén falunk lakója, Hajdú Gabriella alakítja ki, és a kivitelező, Szőke István is zentagunarasi lakos. A temetőben felállítottuk a több mint százéves haranglábat, az atyától pedig ígéretet kaptunk, hogy az egyház harangot ad, mely a lélekharang szerepét töltené be. A projektumot a tavasszal fejezzük be.
Az emlékhely — háttérben a több mint százéves haranglábbal (Rotsing Gyula felvétele)
Zentagunarason a bejegyzett mezőgazdasági termelők száma 300-350 körülire tehető, ebből 260-270 személy rendszeresen igénybe veszi a helyi Gazdakör nyújtotta lehetőségeket.
— A gazdák bizalommal fordulhatnak hozzánk, mi mindenben igyekszünk segíteni nekik. A vetésforgótól kezdve a jószágtámogatásokkal kapcsolatos papírmunkákon át a községi, tartományi, köztársasági és Prosperitati- pályázatokig bármiben állunk az emberek rendelkezésére. Februártól indulnak a jószágtámogatások, a kisborjúk után járó összeget felemelték 40 000 dinárra, az igénylések már átadhatóak. Évente több munkaakciót szervezünk, tavaly azonban az előállt helyzet miatt kevesebbet tevékenykedtünk, de egy dűlőutat azért beborítottunk salakkal. A téli előadás-sorozatunk általában hat-hét témát ölel fel, de az idén valószínűleg egy ilyen eseményt sem tarthatunk meg. A lakosság többsége búza, kukorica, napraforgó, egy kis része pedig repce termesztésével foglalkozik. Sok gazdának vannak tehenei, a többségnek saját medencéje is, ahonnan a felvásárló szállítja a tejet. Az őszi vetés jó állapotban van, zöldellnek a földek — mondta Vass Árpád, a zentagunarasi Gazdakör irodavezetője.
Vass Árpád (a szerző felvétele)
Tervekben, elképzelésekben nincs hiány Zentagunarason. Ha a helyzet lehetővé teszi, akkor a tavasszal a felújított művelődési házat és az újonnan kialakított emlékhelyet is átadják rendeltetésének, illetve abban is reménykednek, hogy a messze földön híres rendezvényeikből minél többet megtarthatnak.
