home 2024. április 23., Béla napja
Online előfizetés
Az örök love story
Tóth Lívia
2018.08.13.
LXXIII. évf. 32. szám
Az örök love story

Az idén is folytatódott a shakespeare-i sikersorozat a Dóm téren.

Két fergeteges komédia, a Tévedések vígjátéka és a Vízkereszt, vagy amit akartok után az angol mester leghíresebb love storyját, a Rómeó és Júliát vették elő a Szegedi Szabadtéri Játékok szervezői. Három estén át izgulhatott a közönség a „baljós csillagzat alatt született szerelmesek” jól ismert történetén.

Shakespeare legismertebb művéből, a Rómeó és Júliából készült már musical, film, balett, sőt, Magyarországon még cirkuszi színdarab is. A mű mindmáig nem vesztett erejéből, továbbra is fontos dolgokra tanít mindnyájunkat. A Szegedi Szabadtéri Játékok nézői (majdnem) klasszikus formában, Mészöly Miklós fordításában láthatták. A zárójeles megjegyzés arra vonatkozik, hogy a szöveget modern díszlet és kosztümök közé helyezték. A szereplők egy része kis Vespa motorokon száguldozik, viszont a kardvívás sem idegen tőlük.

Az elismert színész-rendező, Hegedűs D. Géza igazi itáliai hangulatú környezetbe álmodta meg a darabot, délies zenével festi alá az eseményeket, és Shakespeare megzenésített szonettjei is elhangzanak. A színpadon levők gyakran beszélnek egyszerre, hangoskodnak, a mondandójukba olasz kifejezéseket kevernek, bizonyos jelenetek intenzitása szinte fejfájdító hatású. Meg kell azonban említenem, hogy az előadás hossza — három és fél óra a szünettel együtt — igencsak próbára teszi a nézők türelmét, hiszen hiába a mediterrán temperamentum, ha a cselekmény patakja iszonyúan lassan csörgedezik.

Az ikonikus karaktereket neves és népszerű művészek formálják meg. Rómeót a Vígszínház ifjú tehetsége, a Junior Prima díjas Vecsei H. Miklós, Júliát a Katona József Színház művésznője, Mészáros Blanka játszotta. Júlia szüleit Szabó Győző és Hegyi Barbara, Rómeó édesanyját Igó Éva, a dajkát pedig Szűcs Nelli alakította. Benvoliót a szintén Junior Prima díjas Józan László, Mercutiót a Jászai Mari-díjas Hajduk Károly, Parist Hajdu Steve, Escalus herceget Kamarás Iván, Lőrinc barátot pedig Trill Zsolt kelti életre.

A történet ezúttal az 1920-as, 1930-as évek Olaszországában játszódik, a díszletet alkotó, minden irányba forgatható, oszlopos, fehér palazzókat Antal Csaba álmodta meg, a zeneszerző Márkos Albert, a koreográfus Juronics Tamás. A már-már kaszkadőri ügyességet igénylő feladatokra Balázs László készítette fel a színészeket.


Szabó Attila felvételei


Olvassa el Tóth Lívia interjúját is, melyet Herczeg Tamással, a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. vezetőjével készített:
http://hetnap.rs/cikk/Muszaki-es-muveszeti-megujulas-27124.html

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..