Felettébb különös, hogy az európai megfigyelők számára a jelenlegi orosz elnökválasztás volt a leggyanúsabb. A szakértők ugyanis éppen az ellenkező nézeten vannak: szerintük ez a szavazás bizonyult az egyik legtisztábbnak -- az eddigiekhez viszonyítva. Oroszországban folyamatosan problémát jelentenek a választások, hiszen az országban a demokrácia továbbra is kezdetlegesnek tekinthető, a mindenkori kormány pedig jóval erőteljesebben érvényesíti akaratát, mint ahogyan azt Európa más részein megszokhatták az emberek. A most harmadszorra is megválasztott Vlagyimir Putyinra különösen jellemző, hogy tetszik neki az atyáskodó, a hierarchikus társadalmat megtestesítő mindenkori elnök, illetve hős szerepe. Szinte felsorolni is nehéz lenne mindazon szerepeket vagy álarcokat, amelyeket a régi-új elnök magára öltött az elmúlt évek folyamán. Volt már akcióhős katonai kiképző táborokban, fekete öves karatebajnok, bálnavadász, pilóta, Forma 1--es tesztvezető, mélytengeri búvár, sőt még zongoraművész is.

Megint egy újabb arcát mutatta meg

A választási győzelem éjszakáján egy újabb arcát ismerhette meg a nagyközönség. Győzelmi beszédét egy elérzékenyült, a választási harcba kissé belefáradt ember adta elő, de megmaradt Putyinnak, aki az orosz nép számára továbbra is szerethető vezető. Leszögezhetjük, hogy az új elnöknek volt mit ünnepelnie -- kevesen jósoltak neki olyan elsöprő sikert, mint amilyen a számadatokban végül is megmutatkozott. A választók több mint 63 százaléka, azaz körülbelül 45 millió ember szavazott rá. Hogy miért szavaztak ennyien Vlagyimir Putyinra? Egyrészt azért, mert az orosz társadalom túlnyomó többsége képtelen szakítani a múlttal, ragaszkodik a jól bevált ''nagy vezető” szerepébe bújtatott elnökhöz. Másrészt pedig azért, mert Putyin nagyra törő ígéretekkel próbálta meggyőzni a 140 milliós ország szavazóit. Természetesen nagy kérdés, hogy ezekből mit tart majd be a következő években. Megígérte például, hogy jelentősen növeli a pedagógusok és orvosok bérét, valamint pluszjuttatásokat helyezett kilátásba a három- vagy többgyermekes családok számára. A felmérések szerint Putyin ígéretei hatalmas, mintegy 4800 milliárd rubelnek megfelelő összeggel terhelnék az államháztartást. Némely elemzők szerint, ha az olajárak biztosítanák is a jóléti intézkedések anyagi hátterét, ennek súlyos következményei lennének az ország hosszú távú stabilitására nézve. Nagyon nehéz lesz tehát az ígéreteket betartani, ha pedig nem sikerül, akkor kérdésessé válik az amúgy is ingatag társadalmi stabilitás.

Sajtóvisszhangok Putyin győzelme kapcsán

A Kommerszant nevű tekintélyes orosz napilap kommentárja szerint Vlagyimir Putyinnak sürgős teendőket jelöltek ki a választók. ''Az új elnöknek hivatalba lépése után igen radikális reformokat kell végrehajtania ahhoz, hogy a társadalom igényeit kielégítse. Ellenkező esetben az képes olyan békés nyomást gyakorolni a hatalomra, amely előrehozott választásokkal is végződhet”. Az ellenzéki beállítottságú Novaja Gazeta Szabadság vagy halál címmel közölt írásának szerzője viszont úgy véli, hogy Putyinnak két lépést kellene tennie hátrafelé ahhoz, hogy előre léphessen. Újra elő kell vennie a 2000-es évek elején megkezdett, de félbehagyott intézményi reformokat. Ezúttal azonban nehezebb dolga lesz, mint akkor: a társadalom ugyanis nem tud neki hinni másodszor is, nélküle pedig a megújulás ''halálra van ítélve”. A nyugati lapok közül a The Wall Street Journal és a Financial Times közös kiadásában megjelenő cikke szerint ''Putyin maga ellen veszített”. A Medvegyev--Putyin-tandem tavaly szeptember 24-én eldöntött helycseréje felrázta a társadalom aktív tagjait, s Putyin két ciklusra való visszatérése felébresztette a pangás és kilátástalanság rémét. A főváros és a régiók hatalom által gerjesztett szembenállása a lakosság még szélesebb rétegeit mozdíthatja meg.