home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az író bátorsága
Markovics Annamária
2022.09.10.
LXXVII. évf. 36. szám
Az író bátorsága

Salman Rushdie nem akart a szólásszabadság hőse lenni, mégis azzá vált. Augusztus 12-én egy irodalmi fesztiválon támadt rá egy vallási fanatikus, fiatal férfi, és tucatnyi késszúrással megsebesítette. Az író túlélte a támadást, de máj-, ideg- és szemsérüléseket szenvedett.

Nem ismerem behatóan Salman Rushdie munkásságát, az önéletrajza mellett tizenkét regényéből csupán kettőt olvastam. Viszont már ezekből a művekből is egyértelművé vált, hogy az indiai származású brit—amerikai író nem köt csomót a nyelvére, nem kímél sem Keletet, sem Nyugatot. A leginkább azonban az vehető ki írásaiból, hogy elítél minden elvakultságot. Pontosan az olyan elvakultság ellen szólalt fel mindig is, mint amilyennek ő maga is áldozatul esett.

Egy 2015-ben a Deutsche Wellének adott interjúban úgy fogalmazott: „Meg kell védenünk az értékes és nehezen megszerzett szabadságunkat, és küzdenünk kell érte, ha szükséges.”

Salman Rusdhie 1947-ben született, nagy port kavaró könyve, A sátáni versek pedig 1989-ben látott napvilágot harmadik kiadott műveként. Megjelenése után kilenc nappal az akkor már nagyon beteg Khomeini ajatollah kimondta rá a fatvát. Ezt a nyugati világban halálos ítéletként értelmezték, főleg a 3 millió dolláros vérdíj hírének megjelenése után.

Joseph Anton című önéletrajzi könyvében Rushdie arról ír, hogy amikor megjelent a fatváról szóló hír, és mindenki úgy nézett rá, mint aki már meg is halt, próbált volna vitatkozni, hogy nem halálos ítéletről van szó, hogy nem is kötelező erejű, hogy ez egy vallásvezetői vélemény elnevezése, hogy nem is Sátáni versek, hanem A sátáni versek a könyv címe, ami más értelmet ad a szavaknak, de rájött, hogy teljesen felesleges bárkivel is vitába szállnia, mert még ha elméletben igaza is van, ez senkit nem érdekel, és a gyakorlatban igenis halálra van ítélve.

„Keményvonalas ateistaként” írta műveit, azt vallva, hogy egy-egy vallás szent szövegei szabadon használhatóak irodalmi művekként, így szabadon értelmezhetőek és átírhatóak. Így találta szembe magát azokkal, akik a Koránt szó szerint vették, és akik szerint Allah vagy Mohamed próféta érinthetetlen. Egyszer úgy magyarázta írói stílusát, hogy nem hisz ugyan egyik vallás természetfeletti lényeiben sem, az életét és az írásműveit azonban a legjobban mégis az iszlám formálta.

„A muszlimokat a világon a leginkább a többi muszlim nyomja el” — véli az író, és ő már csak tudja, miről beszél, hiszen az elmúlt harminchárom évben több támadás is érte őt, illetve fordítóit és kiadóit.

Egy 2007. évi, Friderikusz Sándornak adott interjúban a rejtőzködés éveiről, illetve a fenyegetésről beszélve diktátornak nevezte a félelmet. „Ha valaki fél, akkor nem tud semmi mást csinálni, csak félni tud. Úgyhogy egy bizonyos ponton az embernek választania kell, hogy az élete maradékát egy sarokban, remegve tölti, vagy pedig megtalálja azt a módot, hogy ezt betegye egy kis dobozba, és a sarokba tegye, és tovább élje az életét. És végül mindannyian ezt tesszük, hiszen az életünket tovább kell élni” — magyarázta az író, akit 2002-től kezdve már sehova sem kísértek testőrök, csak a nyilvános eseményeken gondoskodtak a védelméről. „Ha az ember visszavág, és harcol, akkor nem érzi magát áldozatnak” — tette hozzá, majd azt is közölte, már nem is gondol a fenyegetésre. Ezentúl nyilván ismét gondolni fog rá.


Fotók forrása: Tanjug

Salman Rushdie regényei néha álomszerűek, néha meseszerűek, de mindig a valóság egy szeletét mutatják be. Néha úgy érzi az ember, hogy Az Ezeregyéjszaka meséibe csöppent, máskor — vagy ezzel egy időben — pedig úgy, mintha nagyon mély társadalomkritikát olvasna.

„Abban hiszek, hogy minden ellenére ahhoz a meggyőződéshez kell tartanunk magunkat, hogy a gonosz győzelme elkerülhető” — nyilatkozta. Remélhetőleg a gonosz győzelme valóban elkerülhető, és a Salman Rushdie-t ért támadáshoz hasonlók nem válnak a hétköznapjaink részévé, nem indul el egy mozgalom, melynek célja a szabad gondolkodók, az írók, a művészek elpusztítása.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..