Ma kezdődött meg a szerbiai Köztársasági Képviselőház rendkívüli ülése. Az ülést Ana Brnabić házelnök hívta össze 101 képviselő kérésére, a napirenden pedig összesen 32 pont szerepel. A képviselők egyebek mellett az igazságügyi törvények módosításáról, egészségügyi jogszabályokról, a fiatalok első lakásvásárlását segítő intézkedésekről, infrastrukturális beruházásokról, hitelgaranciákról és több nemzetközi megállapodás megerősítéséről tárgyaltak.
A vita középpontjában az igazságügyi törvénycsomag állt. A napirenden szerepel a bírákról szóló törvény, az ügyészségről szóló jogszabály, a Felső Ügyészségi Tanácsra vonatkozó rendelkezések, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és illetékességi területéről szóló törvény, valamint a csúcstechnológiai bűnözés elleni állami szervek szervezetét és hatáskörét szabályozó jogszabály módosítása. A javaslatokat a kormány nevében Nenad Vujić igazságügyi miniszter ismertette.
Fotók: YouTube/ParlamentSrbija képernyőkép
Vujić hangsúlyozta, hogy a változtatások célja az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele, a rendszer működőképességének erősítése, valamint az, hogy az állampolgárok könnyebben hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz. Mint mondta, nem állják meg a helyüket azok a bírálatok, amelyek szerint a januárban elfogadott módosítások visszalépést jelentettek volna az igazságügyi reformban. A miniszter szerint a Velencei Bizottság véleménye is azt igazolja, hogy Szerbia gyorsan és felelősen reagált, a mostani javaslatok pedig összhangban vannak a testület ajánlásaival.
A kormánypárti képviselők szerint a módosítások a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd eredményei, és az igazságügyi rendszer további megerősítését, valamint a bírói függetlenség magasabb szintjét szolgálják. Az ellenzék ezzel szemben azt állította, hogy a változtatások az Európai Unió nyomására születtek, és valójában a januárban elfogadott törvénycsomag hibáinak kijavítását jelentik.
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében felszólaló Bájity Borisz közölte, hogy a párt képviselőcsoportja támogatni fogja a napirenden szereplő törvények és határozatok elfogadását. Beszédében elsősorban az igazságügyi jogszabályok módosítására tért ki. Mint mondta, az igazságszolgáltatás nem csupán paragrafusok, intézmények és eljárások kérdése, hanem a polgárok államba vetett bizalmáról is szól. Hozzátette, minden reformot felelősen, átgondoltan és a várható következmények figyelembevételével kell végrehajtani.
A VMSZ képviselője emlékeztetett a 2009-es igazságügyi reformra, amely szerinte súlyos károkat okozott, mivel túlzott központosításhoz, az igazságszolgáltatás elérhetőségének romlásához és a bizalom megingásához vezetett. Felidézte, hogy az akkori átalakítás során az elsőfokú bíróságok száma 138-ról 34-re csökkent, ami sok állampolgár számára megnehezítette a bírósághoz való hozzáférést. Bájity szerint ebből az a tanulság vonható le, hogy a rendszerszintű megoldásoknak világos szabályokon, egyéni értékelésen és teljes jogbiztonságon kell alapulniuk.
„A 2009-es tapasztalat megtanított bennünket arra, mekkora kárt okozhat egy kellő megfontolás nélkül végrehajtott reform” – mondta a képviselő. Hozzátette, a mostani folyamat ezzel szemben azt mutatja, hogy az átalakításokat szakmai ajánlások figyelembevételével és az intézményi stabilitás megőrzése mellett is végre lehet hajtani.
Bájity Borisz kiemelte, hogy a mostani módosítások nem egy korábbi kudarc következményei, hanem egy nyitott, továbbfejleszthető folyamat részét képezik. Értékelése szerint a Velencei Bizottság nem kérdőjelezte meg a törvények alapvető céljait és a reform irányát, hanem olyan ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek az intézményi garanciák erősítését szolgálják. Arra is rámutatott, hogy Szerbia maga kérte a testület véleményét, majd késznek mutatkozott az ajánlások beépítésére.
„Ez nem az intézmények gyengeségéről, hanem érettségükről és arról szól, hogy készek jobbá válni” – fogalmazott Bájity.
A VMSZ számára az igazságügyi reform a vajdasági magyar közösség szempontjából is kiemelt jelentőségű. Bájity rámutatott, hogy a párt különös figyelmet fordít az identitásmegőrzés szempontjából alapvető területekre, így az oktatásra, a hivatalos nyelvhasználatra, a kultúrára, a tájékoztatásra és a vallási szabadságra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a VMSZ politikája soha nem korlátozódott kizárólag kisebbségi kérdésekre.
„Megmutattuk, hogy lehetséges egyszerre következetesen képviselni saját közösségünk érdekeit, és felelősen hozzájárulni az állam egészének fejlődéséhez” – mondta Bájity, hozzátéve, hogy a VMSZ az elmúlt több mint három évtizedben fontos hídszerepet töltött be a szerb–magyar együttműködésben.
Az igazságügyi törvények kapcsán külön kiemelte, hogy a bíróságok és ügyészségek hálózatának jövőbeli felülvizsgálatakor nem lehet kizárólag statisztikai és adminisztratív szempontokra hagyatkozni.
„A statisztikai és adminisztratív szempontok mellett figyelembe kell venni az emberek valós szükségleteit, a bíróságok lakóhelytől való távolságát, a nemzeti kisebbségi nyelvek egyenrangú használatát és az egyes települések intézményi hagyományait is” – hangsúlyozta.
Bájity jelezte, hogy a VMSZ a következő időszakban is következetesen kiáll azért, hogy az igazságszolgáltatás minden polgár számára egyenlő módon hozzáférhető legyen, különösen azokban a közösségekben, ahol nemzeti kisebbségek is élnek. Ennek részeként továbbra is szorgalmazzák az igazságügyi épületek felújítását és újjáépítését ott, ahol erre szükség van, beleértve a becsei bíróság épületét is.
A képviselő arra is kitért, hogy a VMSZ megalakulása óta következetesen támogatja Szerbia európai útját és teljes jogú európai uniós tagságát. Mint mondta, az európai integráció számukra nem politikai jelszó, hanem az intézmények, a jogállamiság, a jogbiztonság és a polgárok életminőségének erősítését jelenti.
A Köztársasági Képviselőház 18 órakor fejezte be mai munkáját. Az összevont vita holnap 10 órakor folytatódik.
