No meg rengeteg szex, érzékiség és szadomazochizmus. Úgy sejtem, éppen ezekkel szerették volna leginkább eladni Az idolt, mely eredetileg Cannes-ban debütált az idén. Igen ám, de úgy tűnik, hogy az öncélúságba süllyedő szexualitás még azoknak sem jött be igazán, akik csak a botrány miatt akarták megnézni. Miután levetítették Cannes-ban, hirtelen mindenki erről a sorozatról kezdett beszélni. Megoszlottak a vélemények a minőségéről, de leginkább The Weeknd színészi képességeiről. Napjaink egyik legnépszerűbb zenésze és producere most először vállalt filmszerepet. A másik karakterünk a címszereplő Jocelynt alakító Lily-Rose Depp, azaz Johnny Depp lánya.

Képek: imdb.com

A kendőzetlen szexualitásban bővelkedő sorozat a mai modern sztárgyártás folyamatait vizsgálja, Jocelyn pedig egy Britney-hez hasonlítható, a tinik körében népszerű énekesnő, aki anyja halála óta a gyásszal és alkotói válsággal küzd. Ráadásul exe éppen most tett közzé róla egy pikáns fotót, mely a karrierjét is tönkreteheti. Belép az életébe Tedros, a menő nightclubtulajdonos, akiről már a legelején sejthető, hogy szélhámos, később viszont már az is nyilvánvaló lesz, hogy a férfi egy szektavezér. Nemcsak Jocelyn élete, de munkája és karrierje felett is uralkodni kezd, minden gondolatával befolyásolja és irányítja a lányt. Az idol cselekménye — és egyúttal Jocelyn élete is — totális káoszba sodródik, egy toxikus kapcsolat deviáns részleteit látjuk részről részre. Közeleg a turné, Tedros pedig egyre jobban manipulálja a színész-énekesnőt.

The Weeknd (polgári nevén Abęl Makkonen Tesfaye) nem igazán meggyőző, amikor ijesztő próbál lenni, inkább viccesbe megy át. Nem tudjuk eldönteni, hogy viselkedése, erőltetett szövegei rendezői utasításra lettek-e ilyenek, vagy csak ennyit tudott kihozni a szerepéből. Az eredeti hat epizód helyett végül öttel le is zárták a történetet, mivel az alkotók több kreatív vitába sodródtak egymással. Tavaly áprilisban például lelépett Amy Seimetz rendező, Sam Levinson tőle vette át a direktori feladatokat. A Variety című lap írta meg először, hogy a stábban és az addigi kreatív döntésekben, irányokban is változtatások lesznek. The Weekndet azzal „vádolták meg”, hogy állítólag azt mondta, Az idol túlságosan is a női nézőpontot helyezi előtérbe. Ezeket a pletykákat egyébként Tesfaye tagadta. Már Sam Levinson Eufóriájánál is arról cikkeztek, hogy borzasztóak voltak a munka- és a forgatási körülmények, ami leginkább a csökkentett költségvetésnek tudható be.

Az idol tehát — elkészültének körülményeitől függetlenül — egy nehezen emészthető, határozottan öncélú, erotikus sorozat, számtalanszor látott klisékkel. A karakterépítés, a valódi fűszer ezúttal elmaradt, amire csak nagyon ritkán van példa egy HBO-sorozatnál. A legnagyobb baj Az idollal, hogy lelketlen, mégis minden percében tetten érhető a Sam Levinson-féle DNS, melyet az Eufóriában egyszer már megtapasztaltunk, ebben a sorozatban viszont nem működik. Pedig a mellékszereplők, Hank Azaria, Eli Roth vagy például Rachel Sennott, sőt még Lily-Rose Depp is remekül játszanak.