Több mint 1200 kiállító érkezett 40 államból, több kontinensről, hogy bemutathassa a legújabb fejlesztéseket a legkülönfélébb mezőgazdasági ágazatok terén. Az idei vásár stratégiai partnere Olaszország volt, melynek kiállítói különösen a szőlészet, az élelmiszer-előállítás és az agrártechnika terén prezentálták a legkorszerűbb megoldásokat. A csaknem egy héten át tartó eseményen több mint 100 000 ember fordult meg. A rendezvényt Dragan Glamočić, Szerbia mezőgazdasági minisztere nyitotta meg, és részt vett rajta Olaszország szerbiai nagykövete, Luca Gori is, valamint Maja Gojković, a Tartományi Kormány elnöke.

Dobó István, a CED szabadkai irodavezetője számolt be lapunknak a hálózat tevékenységéről, valamint szerepéről a vásáron.

— A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-nek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézményeként a magyar—közép-európai gazdasági kapcsolatok fejlesztése és felvirágoztatása a feladata. A CED mint hálózat 9 államban van jelen Magyarországon kívül, jelenleg 20 irodával. Az irodák célja a magyar külkereskedelmi politika végrehajtása azokban az országokban, ahol tevékenykednek. A gazdasági kapcsolatok hatékonyabb és hathatósabb fejlesztése érdekében a CED irodái részt vesznek szakmai kiállításokon, gazdasági fórumokon, üzletember-találkozókon, továbbá beutazási gazdasági delegációkat, B2B-találkozókat és akár beszállítói fórumokat is szerveznek a magyarországi vállalkozók számára. A CED az idén 21 magyarországi kiállítónak nyújtott kedvezményes megjelenési lehetőséget a 92. Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron, a cégek legnagyobb része közvetlenül a mezőgazdaságban tevékenykedik, de voltak olyan vállalatok is, amelyek közvetetten — a modernizációnak és a technológiai fejlődésnek köszönhetően — szélesítették ki tevekénységüket a mezőgazdaságban. Olyan mezőgépgyártó cégekről van szó, mint az AXON Mash Kft., a Haroflex Kft., a HSC Motor Kft., a magvas termények tisztítását és feldolgozását végző Lajucso-Print Kft., Szűcs Zoltán e. v. (Magnet Planet), de a szűréstechnika is jelen volt a Rimóczi és Társa Kft., valamint az N-Design Kft. képviseletében. Az idén két innovatív és környezetkímélő takarmánygyártó is megjelent, a Helvécia Protein Kft. és az Agrofeed Kft., emellett az informatikai megoldásokat kínáló Agrovir okosfarmok és a Globomax Zrt. is. Az anyaországnak, pontosabban a jelenlegi magyar kormányzati politikának nagyon fontos a szülőföldön való megmaradás és a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősítése, így a CED kiemelt figyelemmel integrálja a vajdasági magyar vállalkozásokat is a programjaiba. Az idén is, mint már néhány évre visszamenőleg, a Prosperitati-pályázóknak is adtunk helyet a standon. Mint minden esztendőben az elmúlt két évtizedben, az idén is megrendezték az Intelligens megoldások az agrárvállalkozások fejlesztésében című magyar—szerb szakmai napot, vagy ahogyan a vásáron ismerik, a magyar napot, ahol igyekeztünk olyan előadókat megszólaltatni, akik egyrészt a legmodernebb elméleti tudást és trendeket tudják bemutatni a mezőgazdasági szakembereknek, másrészt pedig konkrét megvalósított projektumok pozitív tapasztalatait tártuk fel az érdeklődő közönségnek. A cél mindig a tudástranszfer, vagyis a pozitív és a negatív tapasztalatok megosztása a magyarországi szakemberek részéről, hogy a szerbiaiaknak csökkentsék a tanulási időt és felgyorsítsák a technológiai felzárkózást.

A vásári napok során számos konferenciát, panelbeszélgetést és szakmai előadást tartottak. Kiemelt téma volt a fenntartható mezőgazdaság, a biotermékek, a támogatások, valamint az uniós vidékfejlesztési alapok. A résztvevők közvetlenül egyeztethettek állami intézmények, szövetkezetek és befektetési alapok képviselőivel is. A vásár oktatási szerepet is betöltött — mezőgazdasági iskolák és egyetemek diákjai interaktív műhelyfoglalkozások és szakmai találkozók révén ismerkedtek meg a korszerű technológiákkal. A május 21-én megrendezett családi nap pedig különleges programokkal és kedvezményes jegyárakkal várta a gyermekes családokat.

Vajdaságba Szerbia minden részéből érkeztek kiállítók. Željko Stanković a belgrádi Grocka városrészt képviselte méhészetével, és számos kuriózumot mutatott be.

— Számomra a méz és a méhészeti termékek előállításán túl az apiturizmus és az apiterápia fejlesztése is kiemelten fontos — olyan területek ezek, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségturizmusban és a vidékfejlesztésben is. A Szerbiai Méhészeti és Apiterápiás Akadémia, valamint az apikamara tagjaként aktívan részt veszek új szakemberek képzésében. Minden évben szervezünk tanfolyamokat — köztük a legjelentősebb egy három hónapos képzés, melynek sikeres elvégzése után apiterapeuta képesítést lehet szerezni. Ezenfelül fitoterápiás és természetes kozmetikumokra vonatkozó képzéseket is tartunk, melyek alapja a méhészeti termékek felhasználása. Ami jelenleg is folyik az akadémián, az egy nemzetközi mézminősítő verseny, melyre külföldi méhészek is nevezhetnek különféle mézfajtákkal. Az idei vásáron talán meglepő módon a repceméz lett a legnépszerűbb. Ez egy világos, szinte fehér méz, mely az első tavaszi hordásból származik. Nálunk, Bánátban, ez most különösen bőséges volt. A repceméz kiváló egészségügyi hatásokkal bír: tisztítja a májat és az ereket, csökkenti a koleszterinszintet, természetes probiotikum és enyhe vízhajtó, kiváló a méregtelenítéshez, fogyókúrához, és az antibiotikumos kezelés alatt a mesterséges táplálékkiegészítők elhagyásában is segít. Ajánlom továbbá húgyúti problémákra, homok vagy kisebb vesekő esetén, mert elősegíti azok kiürülését. Öt-hatféle mézem van, de mindig törekszem új és különleges termékek előállítására. Például az akácmézet egzotikus gyümölcsökkel és olajos magvakkal dúsítom — indiai és brazil dióval, maracujával, papajával, kókusszal, kandírozott gyümölcsökkel. Különleges, ízletes és egészséges kombinációkat alkotok. Szerbia kiváló természeti adottságokkal bír az apiterápia és az apiturizmus fejlesztéséhez. A Szerbiai Méhészeti és Apiterápiás Akadémia munkája révén ez a terület egyre jobban fejlődik, ezért szeretettel hívok minden külföldi kollégát — különösen Magyarországról —, hogy látogasson el hozzánk, vegyen részt a képzéseinken, kapcsolódjon be a közös munkába. Csak együtt tudjuk a méhészetet a gazdaság és az egészséges életmód egyik fontos pillérévé tenni.

Nemcsak a vásáron kiállítók, hanem a rendezvényre látogatók is nagy lelkesedéssel jöttek Újvidékre. A tornyosi Miklós László a fiával érkezett.

— Hosszú évek óta nem voltam a vásáron, ezért most úgy döntöttem, az idén kilátogatok. A mezőgazdasági gépek közül a traktorok, az erőgépek és a kapcsolható eszközök érdekeltek a legjobban, melyek a föld megmunkálására használhatók — ezek közül is inkább a modern technológiájúak. Ugyanígy a magok tisztítására szánt különféle berendezéseket is megtekintettem. Számomra úgy tűnik, hogy a kínai forgalmazók nagyobb számban vannak jelen, mint egykoron. Ezek, igaz, olcsóbbak a nyugat-európai gépeknél, de minőségükben elmaradnak a vetélytársaiktól. Annak ellenére, hogy a termények ára az elmúlt öt-hat évben nem változott, a mezőgépek ára a többszörösére emelkedett, így a kisgazdaságok számára különféle hitelek és támogatások nélkül nagyon nehéz ezekhez hozzájutni.

A csaknem egy hétig tartó eseményre a politikum számos képviselője is ellátogatott, többek között Adrijana Mesarović, a szerb kormány alelnöke és gazdasági minisztere, valamint Juhász Bálint, a Tartományi Parlament elnöke is. Az utolsó napon pedig kiderült, ki lett a vásár legszerencsésebb embere. A kilencéves, belgrádi Pavle az újvidéki Vukašin Kurbalija nevét húzta ki, aki egy John Deere 5045D traktor boldog tulajdonosa lett.