* Visszatekintve az utóbbi évtizedekre, volt ehhez hasonló szárazság? Milyen következtetéseket lehet levonni az egykori aszályos évekből?

— Nagyon fontos megjegyeznem, hogy ez a hosszan elnyúló aszályos időszak nem most kezdődött, hanem már 2021-ben. Akkor már jól lehetett látni a globális cirkuláción belül azokat a változásokat, amelyek szárazságot fognak hozni, illetve hoztak is. A meteorológiában egyébként folyamatosan megkülönböztetünk szárazabb és nedvesebb időszakokat, melyek általában váltogatják egymást. Bármilyen furcsának is tűnik, de az elmúlt harminc évben viszonylag kiegyenlített volt a száraz és a nedves időszakok aránya. Korábban, például 1901 és 1930 között, jóval több száraz periódus volt, mint jelenleg. Viszont a szárazság intenzitása egyértelműen növekedett az utóbbi években, különösen nyáron. Mindez annak tudható be, hogy a hőmérséklet egyre magasabb, és a lehulló csapadék ezáltal könnyebben elpárolog a légkörbe.

* A jelenlegi helyzetet a nyár befejeztével hogyan lehetne leírni, feltérképezni? Mennyiben sújtotta az aszály a Kárpát-medencét, és mennyiben Európa más térségeit? Feltételezem, hogy a folyók vízállása mindenhol negatív csúcsot döntött.

— Amit most tapasztaltunk Európában, az valójában az elmúlt ötszáz év legszárazabb nyara volt. A feljegyzések szerint ennyire száraz nyár legutóbb 1540-ben volt. Hasonló szárazság pusztított egyébként 1867-ben is. Ennek általában főként az az oka, hogy kevés a vízpára a levegőben, a trópusokról kevés nedvesebb áramlat érkezik térségünkbe. Az idén a skandináv térségtől a brit szigeteken és a mediterrán vidékeken át egészen Kelet-Közép-Európáig mindenhol csapadékhiányt tapasztaltak. Általában 30 és 80 százalék közötti hiányról beszélhetünk. Ez kihatott a mezőgazdaságra, illetve az energiaszektorra is. Például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában vagy éppen Svájcban is korlátozni kellett a vízi erőművek működését. Sőt, atomerőműveket is csökkentett üzemmódba helyeztek. Több mint ötszáz tó száradt ki Európában. Magyarországon is eltűnt számos állóvíz, de Szerbiában is hetven. A folyók vízhozama Európa-szerte átlagosan 30, illetve 35 százalékkal csökkent, de volt olyan folyó is, amely 100 százalékban elveszítette vízhozamát. Fontos még kiemelni, hogy a Kárpát-medencét jobban sújtotta a szárazság, mint Európa más részeit. Ennek természetesen megvannak az okai. Gondoljunk csak Magyarországon a Nagy-Alföldre, Szerbiában Vajdaságra vagy éppen a romániai alföldre, ezek mind-mind aszályra hajlamos területek, akár a talaj szerkezetéből adódóan is. Emellett a Kárpát-medence vízháztartása sem túlzottan jó, mivel a folyók vízhozamának a nagy része, valamint a lehulló csapadék többsége is gyorsan elhagyja ezt a térséget, mondhatni, átfolyik rajta. A jövőben ezeket az átfolyó vizeket kellene tározókban megtartani. A klímaváltozás következményeként ugyanis egyre gyakoribbá válnak az ilyen nyarak, mint amilyen az idei is volt.

* Megközelítőleg milyen nagyságrendű károkról beszélhetünk gazdasági vagy mezőgazdasági szempontból?

— Magyarországon az elsődleges becslések szerint 650 ezermilliárd forintos kár keletkezett. Európai szinten pedig 100 ezermilliárd euróról beszélhetünk. Mindez a világ élelmezését is befolyásolja. Nagyon régen fordult elő, hogy a Kárpát-medence országainak gabonát kellett importálniuk. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Ukrajnában és Oroszországban, illetve a Kelet-európai-síkság további vidékein is nagyon rossz volt a termés. Sőt, Kínában és Észak-Amerikában is csapnivaló hozamot jegyeztek. Tehát kijelenthetjük, hogy az egész északi féltekére kihatott ez a rendkívül forró és száraz időszak. Ettől függetlenül az élelmiszer-ellátás jelenleg biztonságban van, de ha hosszú távon fel akarunk készülni, és el akarjuk kerülni, hogy baj legyen az élelmiszer-ellátással, akkor mindenképp alkalmazkodnunk kell a változó klimatikus körülményekhez.

* Az idén a rendkívüli szárazság energiaválsággal is párosul, főként a térségben dúló háború miatt. Az is jelzésértékű volt, hogy Csehország, mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, szeptember közepére energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze. Mi várható ezzel kapcsolatban, hogyan oldhatóak meg Európa súlyos energiagondjai?

— Az energiaellátás szempontjából nézve a jelenlegi szárazság nem mérvadó. Ez csak átmenetileg szólt bele Európa energiaellátásába, hosszú távon mindenképp az orosz—ukrán háború lesz meghatározó. Jelentős változásra nem számíthatunk e téren az előttünk álló időszakban, már csak a bevezetett szankciók miatt sem. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a téli időszakban is lesz elegendő földgáz, kőolaj vagy villamos energia. De a hosszú távú forgatókönyvek sem azt mutatják, hogy nagyobb gondok várhatóak majd a jövőben.

* A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy az előrejelzések újabb három hónap szárazságot mutatnak. Mindez milyen további következményekkel járhat?

— Fontos kiemelni, hogy az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az októbertől áprilisig tartó időszakban egyre több csapadék hullik. A legújabb előrejelzések is ezt mutatják. Szóval a száraz időszak elkezd gyengülni, először a Csendes-óceán térségében, majd további régiókban is, és ezáltal már akár a következő év is csapadékosabbá válhat.