A magyar bucó (Zingel zingel) vizeinknek őshonos és bennszülött hala, már csak ezért is fokozottan védett. Eszmei értéke Magyarországon 100 000 Ft példányonként. Az akaratlanul kifogottakat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. Ennek ellenére a horgászok körében is népszerű, ezért sokan szavaztak rá.
2005-ben alakult meg a Magyar Haltani Társaság
A természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeink és halaink iránt elkötelezett személyek közös szervezete, a Magyar Haltani Társaság (MHT) 2005-ben alakult meg Magyarországon. A társaság célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, valamint a természetes vizek halállományának megóvása. A szervezet dr. Harka Ákos, a Kossuth Lajos Gimnázium nyugalmazott kémia-biológia szakos tanára nevéhez fűződik, aki egy könyvet is megjelentetett — Sallai Zoltánnal egyetemben — Magyarország halfaunája címmel. Az MHT egyik dicséretre méltó kezdeményezése, hogy évente megválasztja az év halát. Immár ötödik alkalommal került sor erre a jeles eseményre. Az előző évekhez hasonlóan, ezúttal is a szervezet honlapján meghirdetett közönségszavazás döntötte el, hogy a három javasolt hal közül melyik legyen a győztes. A korábbi „aranyérmesek” — nyúldomolykó, kősüllő, széles kárász, menyhal — után most újabb őshonos fajok kapnak esélyt az Év hala cím elnyerésére. Az idén a magyar bucó győzött.
2012-ben a lápi póc, a szilvaorrú keszeg és a széles kárász (sárgakárász, aranykárász) volt versenyben. A csaknem tízezer főt megmozgató szavazás győztese a széles kárász (Carassius carassius) lett. A színezete miatt aranykárásznak is nevezett hal ötven éve még szép számmal élt a növényekkel gazdagon benőtt tavakban, holtmedrekben, napjainkra azonban élőhelyeinek többségéről kiszorította az 1954-ben betelepített ezüstkárász. (Azt hiszem, erről a mindent ellepő, gynogenezissel, azaz ivartalanul szaporodó halfajról már megvannak a kellő értesüléseink.)
A széles kárász szaporítása és nevelése érdekében van már lehetőség a hal ivadékainak kihelyezésére. A Magyar Haltani Társaság ezúttal arra biztatja a halgazdálkodókat, horgászegyesületeket, hogy széles kárászt is telepítsenek az erre alkalmas vizekbe, ezzel is segítve a faj hosszú távú fennmaradását.
2013-ban az Év hala címért folyó verseny — melyen a kurta baing, a leánykoncér és a menyhal vett részt — a szavazatok 53%-át birtokló menyhal (Lota lota) győzelmével végződött. A nyertes jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben.
A menyhal egyébként egyre kedveltebb célpontja a téli horgászatnak. Ízletes, szálkamentes húsa igazi különlegesség. Noha az utóbbi években gyakoribbá vált vizeinkben, kifogható mérete Magyarországon csupán 20 cm (nálunk 25cm). Egy ekkora menyhal súlya még a 100 grammot sem éri el. A kifogható méretet 30 cm-ben kellene meghatározni, ezáltal mindegyik példány nagyobb eséllyel járulhatna hozzá az állomány gyarapításához.
Az idén, 2014-ben a Magyar Haltani Társaság már ötödik alkalommal választotta meg az év halát. Versenyben volt a magyar bucó, a csapósügér, valamint a garda. 43%—40%—17% arányban a magyar bucó vitte el a pálmát.
A magyar bucó (Zingel zingel) vizeinknek őshonos és bennszülött hala, már csak ezért is fokozottan védett. Eszmei értéke Magyarországon 100 000 Ft példányonként. Az akaratlanul kifogottakat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. Ennek ellenére a horgászok körében is népszerű, ezért sokan szavaztak rá.
Arról, hogy az eddigi versenyeken szereplő halakat milyen indíttatásból jelölték, valamint az idei év haláról, a magyar bucóról a legközelebbi írásunkban szólunk bővebben.
(Folytatjuk)
