home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az emlékek őrzőinek találkozója
Dr. Mészáros Zoltán
2022.10.04.
LXXVII. évf. 39. szám
Az emlékek őrzőinek találkozója

A Szabadkai Történelmi Levéltár tizenötödik alkalommal szervezte meg nemzetközi találkozóját, melynek idei címe A levéltár kulturális intézmény vagy… volt. A szokásoknak megfelelően a szerbiai levéltárak mellett magyarországi és horvátországi előadók, valamint vendégek is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt.

A levéltár kulturális intézmény vagy…

A sokat sejtető cím arra inspirálta az előadókat, hogy egy-egy szempontból vizsgálják a levéltárak helyzetét és szerepét a ma társadalmában, a végeredmény pedig az lett, hogy egészen jól körbejárták a kérdést. Visszatérő téma volt, hogyan kell menedzselni a levéltárakat úgy, ahogy ezt akár a közgazdaságtanban is tanítják, hiszen a levéltárak élő és működő szervek, szervezetek, melyeknek valahogy meg kell találniuk a szerepüket és fel kell tárniuk az értékeiket.

A második visszatérő motívum a gyermekek bevonása volt a levéltárak működésébe, több levéltárnak ugyanis már van menedzseri és pedagógiai osztálya. A kis levéltárakban azonban erre nincs mód, mégis oda kell figyelni, hiszen a ma gyermekeiből lesznek a jövő felnőttjei, és nem mindegy, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy a levéltárak őrzik az emlékeket, azaz egy-egy körzet, környék, tájegység emlékeit gyűjtik, melyekből majd a kutatók által összeáll a társadalmak különböző szintjeinek és részeinek a története. A ma gyermekei közül fognak felnőni azok, akik a jövő levéltárosai lesznek, és azok is, akik a majdani kutatói.

 

A levéltárak tíz perspektívából

A konferencia megnyitóbeszédét rövid előadásnak is beillő módon kezdte a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója, Stevan Mačković. Elmondta, hogy a Szabadkai Történelmi Levéltár elhelyezési gondokkal küszködik, valamint hogy az új levéltári törvény nem jól rangsorolja az intézményeket, a gazdaság szereplőinek irataival ugyanis ugyanúgy kötelező foglalkozni, mint a kultúra és a közigazgatás dokumentumaival.

A bevezető után dr. sc. Ivo Orešković főlevéltáros, a Dubrovniki Állami Levéltár gyűjtési területének Metković–Opuzen–Ploče területéért felelő igazgatója éles kritikával kezdte előadását. Azt tárta a közönség elé, hogy a horvátországi levéltárakban pénzelési anomáliák vannak. Előadásának címe: A levéltárak a kultúr(álatlanság) margóin, amelyek nem az életet jelentik! Kifejtette, hogy a körzetben a pénzeszközök nincsenek megfelelően elosztva, az ezeréves Dubrovniki Levéltárba érkezik ugyanis a legtöbb kutató, de ha Horvátország valami unikális értéket akar felmutatni, akkor is Dubrovnikba mennek, vagy viszik a vendégeket, így a Dubrovniki Levéltárnak bőséges pluszjövedelme van, melyet nem akar megosztani a gyűjtési területének kisebb levéltáraival. Megoldásként elmondta, hogy a legfontosabb megőrizni az „emberi tőkét”, hiszen ők azok, akik őrizni és értelmezni tudják a levéltári iratokat, és éppen ezáltal válnak azok hasznos információkká, ami manapság (is) hatalom. A kisebb levéltárak felvirágoztatásához a hivatás iránti szeretetre, pénzre és a helyzet felmérésére, kezelésére van szükség.

Az idén először a szerbiai hadsereg levéltárából is voltak vendégek. Dr. Marijana T. Mraović levéltári tanácsos tartott előadást A Katonai Levéltár jelentősége a Honvédelmi Minisztérium és a honvédelem rendszerében címmel. Ebben a hadsereg, azaz A Védelmi Minisztérium Levéltárának hányatott sorsát tárta a közönség elé, és kiemelte, hogy a levéltár olyan fontos, hogy pl. az I. világháborúban az 1915-beli összeomlás után a levéltári iratanyagot is magukkal vitték Korfu szigetére, ezenkívül vázolta a levéltáruk további történetét, és kitért az iratok kutathatóságára is.

Dr. sc. Vlatka Lemić Horvátországból érkezett, a Zágrábi Egyetemről, és az ICARUS (https://www.icar-us.eu/en/) horvátországi tevékenységéről beszélt. A szervezet célja, hogy a levéltár lehetőségeit felhasználják az aktuális témák értelmezésében is. Az ICARUS egy hatalmas szervezetté vált, szinte fel sem lehet sorolni, hogy mi mindennel foglalkozik. Az egyik érdekes projektumuk a digitalizálás európai szintű megszervezése, a másik, melyet az előadó kiemelt, az Időgép (Time Machine), mely a sok adatból valamennyire rekonstruálni tudja a múltat, melybe aztán bele lehet merülni. Előadásának címe Nyitott levéltárak — globális és szakmai trendek a digitális környezetben volt.

Dr. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára igazgatója elmondta, náluk levéltári menedzser és levéltári pedagógus is alkalmazásban áll. Előadásának címéhez ragaszkodva (A BFL kulturális és szakmai feladatai) valóban csak az általa igazgatott levéltárra koncentrált. Elmondta, hogy az elsődleges feladat a tudomány szolgálata, és a levéltár ennek a módozatait keresi, hagyományos és modern eszközökkel is. Vagyis a levéltár könyveket, folyóiratokat ad ki, de jelen van a közösségi hálókon, sőt, a YouTube-on is van csatornája, így minden kommunikációs szinten megpróbálják elérni a közönséget.

Petar Elez, a Vukovári Állami Levéltár igazgatója intézményük sokféle tevékenységéről számolt be a Vukovári Állami Levéltár szerepe és hozzájárulása a Vukovári—szerémségi megye kulturális fejlődéséhez (2007 és 2022) címmel megtartott előadásában. Kiemelte, hogy a kultúrintézményeknek együtt kell működniük, ezzel nyíltan is választ adva a konferencia kérdésére: a levéltárak kultúrintézmények.

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár nevében Tóth Szilárd a levéltárak kultúraközvetítő szerepét emelte ki előadásában (A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kultúraközvetítő tevékenysége). Tehát azt, hogy Magyarországon a hagyományos módszerek mellett kifejlesztették az Arcanum és a Hungaricana honlapokat, ahova a tudományos műveket feltöltik, és ahol azok elérhetőek. Elmondta, ők is foglalkoznak levéltár-pedagógiával, kiemelte az 1956-ról szóló projektumukat, s ezenkívül a Múzeumok Éjszakáján is részt vesznek. Lehetőséget adnak az interaktivitás által, hogy a levéltár egyfajta „múltba néző” hely legyen.

A megyei levéltárak szerepe Magyarországon címmel tartott előadást dr. habil Gőzsy Zoltán PhD, főlevéltáros, Baranya megyei levéltár-igazgató. Ő a tudományosság, a kutatás és a történetírás felől közelítette meg a témát. Köszönetet mondott a régi magisztrátusoknak a precíz munkájukért, mely a mai kutatót szolgálja. Elmondta, hogy a két világháború között nem nagyon voltak kutatások, sőt, majd csak az 1960-as évektől indultak el, és váltak egyre intenzívebbé, ami mára odáig fokozódott, hogy a levéltárak nyitottságának okán a diákoknak is szerveznek családtörténet-kutatást. Gőzsy reményét fejezte ki, hogy a kutatási tevékenység bővülni fog.

Zoran Stevanović, a Vajdasági Levéltár főlevéltárosa Levéltárak — az emlékezés őrzői címmel rendkívül érdekes előadást tartott, hiszen Jacques Derrida az emlékezésről szóló filozófiai szövegét alkalmazta a levéltárak működésére. Ráirányította a figyelmet arra a paradoxonra, hogy ami nem őrződik meg a levéltárakban, az örökre elveszik, és hogy az emlékek egyszerre keletkeznek és törlődnek. Ezért a levéltárosi hivatásnak morális és erős intellektuális vonatkozása is van. Az emlékek megőrzése pedig a könyvkiadás és a kulturális rendezvények által történhet. A levéltáraknak valójában már ma el kell kezdeniük közölni az adatokat a múltról, és az iratok begyűjtésének felelőssége is ebbe a körbe tartozik. Elgondolkodtató és inspiráló előadás volt.

Nem kevésbé volt érdekes Slobodan Mandićnak, a Belgrádi Történelmi Levéltár igazgatósegédjének A levéltári kincsek nyitottsága és elérhetősége a kulturális és művészi alkotásban című előadása. Elmondta, hogy a levéltárak nemcsak a történészeknek, helytörténészeknek adnak inspirációt, hanem a művészeknek is. Néhány konkrét példát is bemutatott, amikor jó szándékkal és művészi módon használták a levéltári iratokat egy-egy LP-lemez-borító, vagy CD felületének grafikai megoldásaként. Ám a digitális iratokat rossz szándékkal is fel lehet használni, ezért fontos a levéltárak szerepe és a megfelelő eljárások betartása.

Mindent összevetve az utóbbi évek egyik legérdekesebb konferenciája volt ez a tizenötödik. És a levéltári nap címének folytatása az, hogy a levéltárak kulturális intézmények, méghozzá nem is akármilyenek.

Fényképezte: Pannon RTV

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..