* Melyek azok a nyelvek, amelyeket beszélsz?

— A magyaron és a szerben kívül az angolt, a németet, a franciát, az olaszt és a spanyolt, de tanultam svédül és finnül, valamint az arab nyelvet is tanulmányoztam kíváncsiságból. Minden nyelvnek van egy sajátos jellegzetessége, és érdekes módon a nyelvek bizonyos értelemben megszabják az emberek gondolkodásmódját. Ezzel a lingvisztikusok foglalkoznak, és nagyon sok példát lehetne említeni erre a különböző embercsoportok, törzsek nyelvével kapcsolatban. Maradjunk annyiban, nem véletlenül alakult ki a francia nyelvnél a sanzon, és nem véletlen, hogy a BMW és a Porsche a németeké. A nemzetekre jellemző gondolkodásmód a gyerekkortól használt anyanyelvnek a meghatározó jellegzetessége alapján jöhetett létre.

Domány Gábor

* A magyart hogyan hasonlítanád össze más nyelvekkel?

— A magyar nyelv egy sziget Európában. Egy nagyon specifikus nyelv, mely igen nehezen sajátítható el. Szerkezete szempontjából hasonlít a japánra vagy a bantura, de azt is mondják, hogy Európában a finn és az észt a legközelebbi rokon nyelv, ami valójában nem fedi a valóságot. Nem annyira szoros az a rokoni kapcsolat, mint ahogy ezelőtt gondolták a nyelvészek, viszont nyilvánvaló, hogy hangzásra — a magánhangzók hasonló kiejtése miatt — hasonlítanak egymásra.

* Hogyan sikerült ennyi nyelvet elsajátítani?

— A nyelvek szeretete nálam még gyerekkorban kezdődött. Zavart, ha valaki úgy beszélt, hogy nem értettem. Ilyenkor érdeklődve kérdeztem édesapámtól, hogy az illető milyen nyelven beszélt. Felébredt bennem egy érdeklődés, meg akartam érteni az idegen nyelveket, mert érdekes volt számomra a különböző nyelveknek a ritmusa, melódiája, üteme, kifejezésmódja. Amikor például olasz filmet néztem a tévében, akkor leírtam a hallottakat, és próbáltam megfejteni, mit is mondtak.

* Melyik volt az első idegen nyelv, melyet megtanultál?

— Gyerekkoromban tanultam meg szerbül. A nagyszüleim Németországban éltek, és egész nyarakat töltöttem kint náluk, ott meg német gyerekekkel játszhattam, és ez a legjobb módszer a nyelvtanulásra. Tízéves koromra már valamennyire tudtam németül. Tizenéves koromban felfigyeltem a The Beatles együttes dalaira, és a lemezei hátlapján le voltak írva a dalszövegek. Ez jó kis táptalaj volt, elkezdtem átvizsgálni, hogy miről énekelnek, így indult az angol nyelv elsajátítása. Elhatároztam, angolul is megtanulok. A germán nyelvek érdekeltek jobban, így elkezdtem svéd, dán és norvég szövegeket is olvasgatni, próbáltam összehasonlítgatni őket. Svédül két és fél évig tanultam, persze azt nem mondhatom, hogy beszélem is, de mindenesetre ha nagy szükség volna rá, akkor három hónap alatt el mernék vállalni akár egy B1-es fokozatú nyelvvizsgát.

* Olaszul egy film hatására kezdtél tanulni. Hogyan?

— Néztem a Sandokan filmsorozatot, és megtetszett a nyelv ritmusa. Szerencsére a Belgrádi TV-n nem szinkronizáltak. Ez egy nagyon jó dolog volt, hogy eredetiben hallhattuk az idegen nyelvet, ez segítette a nyelvtanulást. Nagyon sokat számít, amikor az ember hallja az eredeti beszédet. Később hallottam néhány jó francia zeneszámot, akkor meg az kezdett érdekelni. Elkezdtem francia újságokat és magazinokat vásárolni. Van egy saját módszerem, naponta hat szót tanultam meg. Egy idő után, amikor úgy éreztem, hogy már megvan a kellő szókincsem, akkor kezdtem szövegeket olvasgatni, fordítani. Ha találtam egy olyan szót, amellyel előtte nem találkoztam, akkor kikerestem a szótárból. Akkor még nem volt internet, szívesen lapozgattam a szótárakat. Ezek a mai napig megvannak, és látszik rajtuk, hogy jó néhányszor át lettek lapozva.

* A spanyol hogy jött?

— Ez már automatikusan következett a többi után. Egyszerűen csak megtetszett, mivel nagyon egyszerű, de szép nyelv. Könnyen meg lehet tanulni. Aki tud szerbül, az nagyon könnyen megtanul spanyolul. Egyszerűen olvasható, és a kiejtése meg és a struktúrája is egyszerű.

* Hogyan lehet legkönnyebben elsajátítani egy nyelvet?

— Az a titok, hogy állandóan kapcsolatban kell lennünk vele. A legegyszerűbb persze az lenne, ha olyan környezetben mozognánk, ahol csak azt a nyelvet halljuk, de ez nem minden esetben kivitelezhető. Nagyon fontos a rendszeresség. Napi szinten szenteljünk valamennyi időt a nyelvtanulásra, de túlzásba sem szabad esni. Én megfogalmaztam több egyszerű mondatot magyarul, például: ülök a széken, vagy van egy kép a falon, és így tovább. Ha ezt el tudtam mondani a másik nyelven, akkor mentem tovább. Ha nem tudtam egy szót, akkor kikerestem a szótárból. Követtem egy rendszert, mely napi hat szón alapult. Mondok egy másik érdekes módszert: jelölj be Facebookon 30-40 embert egy nyelvterületről. Ráírsz az egyikre, a választ pedig továbbítod egy következőnek. Ezt a kommunikációt valójában úgy is végig lehet vinni, hogy a találomra kiválasztott emberek nem is veszik észre, hogy valójában mással társalognak. Mások kommunikációját követve rengeteget meg lehet tanulni abból, hogyan is működik a nyelvük. Egyébként néha volt egy olyan érzésem, hogy a tanult nyelv mintha valahol már bennem lett volna, csak „le kellett róla rántani a leplet”. Amikor spanyolul tanultam, volt egy olyan érzésem, hogy én ezt a nyelvet ismerem. Ez olyan lehet, mint amikor valakinek abszolút hallása van, és elsőre le tud játszani egy zeneszámot a zongorán.

* Azt mondják, annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz. Szerinted is így van?

— A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, általa egy nép, nemzet kultúráját is megismerhetjük. Ausztráliában van például egy törzs, melynek a nyelvében nincs jobb és bal, de van észak, dél, kelet és nyugat. Az égtájakat bele is építik a mondataikba. Azok a gyerekek már születésük óta ilyen gondolkodásmódra vannak kényszerítve. Érdekes módon, ha beültetnénk 50 európai embert egy terembe, és megkérdeznénk, merre van észak, valószínűleg mindenki más irányba mutatna. Az említett közösségből viszont egy ötéves gyermek is pontosan meg tudná mutatni, hogy merre van. Ez alapján is látszik, hogy a nyelvünk határozza meg a gondolkodásmódunkat, ezt kutatja a kognitív lingvisztika is. Amikor az ember több nyelvet is beszél, akkor már lehetősége van ilyen módon is gondolkodni. Észre lehet venni, hogy más nyelven mennyire másképp tud összerakni mondatokat. Ahhoz, hogy átadjam ugyanazt az információt egy másképp beszélő embernek, egy teljesen másfajta struktúrát kell alkalmaznom. Anyanyelvünk pedig egy meghatározott gondolkodásmódot irányoz elő egész életünk folyamán. A nyelvek különbözőségéből következik, hogy miért vannak francia sanzonok, de németek nincsenek. Hát nyilvánvalóan azért, mert a francia nyelv úgy működik, hogy a szavak utolsó szótagját kötjük a következő szó első szótagjához, és ez adja meg azt a jellemzően dallamos ritmust. De a német nyelv nem így működik. Viszont a németek nagyon jó mérnökök, mert a nyelvük egy nagyon kiszabott, precíz, pontos szabályokon alapuló rendszer. Ha a német nyelv rendszerét jól megtanuljuk, akkor szinte mérnöki pontossággal tudjuk összerakni a mondatokat.

* Utazásaid során mennyivel könnyítette meg az életedet a nyelvtudás?

— Nagyon szeretek utazni, ez nyilvánvaló. Jó elmenni olyan helyre, ahol az emberekkel a saját nyelvükön tudok beszélni. Azt tapasztaltam, hogy ezt nagyon is értékelik, és szimpatikus nekik, ha az ő nyelvükön szólalunk meg. Nyilvánvalóan kiszúrják, hogy ez nem az anyanyelvünk, de az igyekezetet értékelik. Ahogyan mi is értékeljük, ha látjuk, hogy valaki magyarul beszél, annak ellenére, hogy eredetileg nem magyar. Az ilyen ember valahogy megnő a szemünkben, és egy kicsit nagyobb figyelmet érdemel. Ez egy kölcsönös dolog.