home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az elpusztított kultúrtájat újjá kell építeni
KOVÁCS Nándor
2008.09.24.
LXIII. évf. 39. szám
Az elpusztított kultúrtájat újjá kell építeni

- Szabó Attila felvételeA délvidéki magyarok közéleti sajtóorgánuma, a nyolc éve megjelenő Aracs folyóirat élére Mák Ferencet nevezték ki az eddigi főszerkesztő, a tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Vajda Gábor helyére. Mák Ferenc 1979-ben tanárként kezdte pályafutását, majd a Magyar Szó ú...

- Szabó Attila felvétele

A délvidéki magyarok közéleti sajtóorgánuma, a nyolc éve megjelenő Aracs folyóirat élére Mák Ferencet nevezték ki az eddigi főszerkesztő, a tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Vajda Gábor helyére. Mák Ferenc 1979-ben tanárként kezdte pályafutását, majd a Magyar Szó újságírójaként dolgozott 1983-ig, amikor elbocsátották munkahelyéről, mert írásaival nem volt hajlandó részt venni az Új Symposion akkori szerkesztői és szerkesztéspolitikája ellen indított tisztogatási akcióban.
* Az egypártrendszer csapásainak korai megtapasztalása miként alakíthatja az ember személyiségét, szemléletmódját?
- Egyetemi éveimtől kezdve kemény iskolában volt részem, így a 83-ban szerzett tapasztalat már csak hab a tortán. A haldokló pártállami hatalom korlátlan lehetőségei még jobban megerősítettek abbéli véleményemben, hogy vidékünk tragédiás emberét kell látni és láttatni. Tudtuk ugyanis, hogy nagy tragédiákat viselő emberek élnek körülöttünk, de a párthatalom nem engedte, hogy megszólaltassuk őket. Az egész irodalmunk, irodalmi közéletünk, művelődési életünk, a lapstruktúra, a könyvkiadásunk a nagy szemfényvesztésnek egy hallatlanul sötét korszakában lebegett. Láttam, hogy mellébeszélve lehet ugyan élni, de annak mi értelme?
* A felismerés rendszerint továbblépésre, válaszkeresésre ösztönöz.
- 1988 őszén átmentem Magyarországra, hogy megírjam magiszteri dolgozatomat. Ezután Kecskeméten a Forrás szerkesztőségében töltöttem el néhány évet, majd miután megalakult a Határon Túli Magyarok Hivatala, ott dolgoztam 2006-ig. Budapesten az első pillanattól kezdve a délvidéki történeti forrásainkat kutattam, és ezzel szembesültem: nem igaz az, amit szerettek volna itt elhitetni velünk, hogy a mi kultúránk, irodalmi életünk 1918-ban, a pécsi emigránsok ideérkezésével kezdődött. Attól kezdve állandóan a rólunk szóló kiadványokat, okmányokat kerestem, ennek eredményét tartalmazza a Forum kiadónál remélhetőleg hamarosan megjelenő délvidéki bibliográfiai kötetem. Annak előszavában említem, hogy miként Julianus barát elindult megkeresni az őshazában maradt magyarokat, úgy tébláboltam, kerestem én a történeti jelenlétünk vagy ittlétünk történeti forrásait.
* Miben tud bennünket segíteni ma a történeti jelenlét forrásának ismerete?
- Egyrészt az intézményeinkért, ittlétünkért folytatott örökös harc okaira ad választ, másrészt segít bennünket abban, hogy ne a pályaszélén álló kiszolgálók legyünk, hanem nyíltan vállaljuk és valljuk, hogy ez a föld a mi szülőföldünk. Ezért érdekelt engem minden, ami rólunk szól: a hagyományaink, szokásaink, egyházi énekeink, népdalaink, káromkodásaink, városi történetírásaink, egyháztörténetünk, viseletünk, étkezési szokásaink, mert ezzel együtt teljes a kép. Egyébként mostanában láttam egy Egyiptomról szóló nagyon szép tudományos filmet, amely a piramisok rendeltetésének titkát kutatta. Eszerint a piramisok nem Egyiptom fénykorának nagyságáról vallanak, hanem arról, hogy az a társadalom kereste az Istennel való kapcsolatot, amely a piramisokba temetkező fáraók lelkén keresztül jött létre. Az egész társadalmat úgy alakították - hivatali struktúrájában, értékrendszerében, adózásában, munkamoráljában stb. -,hogy a fáraó a piramist fölépíthesse. A társadalom tehát egy eszme, egy cél érdekében szerveződött meg. Valahogy nekünk is így kellene a lelki-szellemi piramisainkat építeni, amelyen keresztül Istennel állhatunk kapcsolatban, mert nélküle nem megy.
* A gyökerek, a történeti források kutatása közben érezhető volt-e az egységes haza visszaköszönése?
- Feltett kérdéseimre szebbnél szebb erőteljes válaszok érkeztek a nagy történetíróink, Bárány Ágoston, Szentklárai Jenő, Iványi István, valamint elfeledett íróink részéről. Bárány Ágoston például a nyelvújítás korát idéző gyönyörű nyelvezetet, a török pusztítás okozta kultúrtáj pusztulását siratja 1845-ben a Torontál vármegye történetét, 1848-ban pedig a Temes vármegye történetét összefoglaló köteteiben. Amikor Bél Mátyásék elindultak újra felfedezni a tájat, csak veremlakásokat, mocsaras vidéket találtak errefelé, ám amikor a lélek megmutatkozhatott a nagy művekben, akkor a csatornaépítésben, az erődítményrendszerek felújításában remekeltek az itt élők, kulturálisan is belakták a tájat. Erről vallanak a novellatöredékek, regények, elfeledett dokumentumok, élménybeszámolók, levelek, statisztikai jelentések. Bízom abban, hogy a Délvidéken egyszer eljutunk a korábban említett piramisépítésnek abba a szakaszába, amikor bemutathatjuk ezeket a forrásokat, bizonyságául annak, hogy itthon vagyunk ezen a tájon, és nem az a szerep a miénk, amit történelmi hódítóink kiosztottak nekünk, hanem igenis szuverén lakói, birtokosai és jogos örökösei vagyunk a tájnak.
* Hol látod az Aracs folyóiratnak a közéletünkben betöltött helyét?
- Az Aracs nálunk egy lenézett, lebecsült folyóirat. Vele kapcsolatban az is elhangzott már, hogy a gyűlöletbeszéd forrása. Mindezeket csak azért aggatják rá, mert mást mond, mást tart követendő értéknek, mint a történetét 1918-tól jegyző, majd a valóságunktól elrugaszkodott minden formának ellentmondó irodalmi elveket valló hivatalos irodalompolitika. Az a szándékom, hogy a közéleti gondjaink felsorolásán kívül a történeti mögöttest is feltárjuk. Nem elegendő rámutatni, hogy veszik az iskolarendszerünk, pusztul a nyelvünk, szórványosodik a társadalmunk - a történeti okokat is kutatni kell. Értékrendünket a lelki-szellemi piramisunk, intézményrendszerünk felépítésével tudjuk majd felmutatni, a régió színeivel, sajátos ízeivel együtt vagyunk részei a magyar glóbusznak. Ha közéletünkben ezeket az értékeket megmutatjuk, a társadalom egyszer majd elkezd szerveződni. Ehhez azonban minden egyes itt élő embernek fel kell ismernie, hogyan kötődik tájhoz, családhoz, családi hagyományokhoz, örökséghez, közösséghez.
* Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatják közéletünkben a multikulturalizmus, a multikulturális egyetem megteremtésének fontosságát. Ebben az arc nélküli kánonban hol a helye az Aracs folyóiratnak: felvállalja a bal-liberális törekvéseket, vagy a keresztény nemzeti értékek kiteljesedését segíti?
- Fontos mozzanatot érint a kérdés, mert számomra a multikulturalizmus nem létezik. Ha megfigyeljük, a publicisztikában ez most a testvériség-egység szókapcsolat helyett szerepel. Az egykor testvériség-egységet szajkózó újságíróink és politizáló közéleti személyiségeink még mindig bátortalanok és fogódzót keresve menekülnek a multikulturalizmus fogalmához. A táj persze több nemzetiségű volt mindig, így örömmel adnék helyet olyan tanulmánynak, amely mondjuk, az újvidéki szerb polgárság történetét mutatná be. Éppen Herceg János mutatott rá, hogy míg a kiegyezés után itt az autonómiát kapott szerbség a saját intézményrendszerét építve megteremtette a maga virágzó kultúráját, addig a magabiztos nábobi Bács-Bodrog vármegye társadalma lazán, derűsen, hétvégi mulatságnak fogta fel az egész századfordulót, és belefutott Trianon csapdájába, a katasztrófába. Szellemi megújulásra, az autonómia megteremtéséhez nélkülözhetetlen autonóm ember személyiségének kialakulására van szükség, hogy az épített örökséggel és hagyományokkal együtt megteremtsük a kultúrtájat, mert ha nem érzed otthonodnak ezt az életteret, akkor hiába minden erőfeszítés, nem lesznek igényeink, hogy belakjuk szülőföldünket.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..